A kormányzati intézkedések a vásárlóerő fenntartását szolgálják
Mindazok a kormányzati döntések, amelyek a nem megszokott gazdasági környezetre reagálnak, a családok, nyugdíjasok védelmét, a vásárlóerő megtartását szolgálják – hangsúlyozta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Kecskeméten.Feldman Zsolt az A változás frekvenciáján – Nyomás alatt az FMCG-piac című konferencián mondott nyitóbeszédében kiemelte: jól látszik, hogy „a napi fogyasztási cikkek előállításával és értékesítésével foglalkozó szektor keményen érintett abban, hogy miképpen alakul a magyar állampolgárok vásárlóereje”.
Kiemelte: ilyen szempontból az a kormányzati politika, amely a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében a rezsicsökkentésben 2013 óta, üzemanyagárban és élelmiszerárakban pedig idéntől működik, segíti az FMCG-szektort és a vásárlőerő megőrzését.
Az államtitkár emlékeztetett: a KSH legfrissebb adatai szerint egy évre visszatekintve az élelmiszerek ára májusban 18,6 százalékkal emelkedett. Ugyanez az adat áprilisban 15,6 százalék volt, „a háborús helyzet, a szankciós politika ugyanis táplálja az inflációs hatást” – tette hozzá. Az első negyedévben elsősorban az energiaárak robbanásszerű növekedése miatt a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlege negatív lett, az agrártermékek csaknem egymilliárd eurós külkereskedelmi többlete azonban jelentős mértékben hozzájárult a hiány mérsékléséhez – jegyezte meg.
Feldman Zsolt hangsúlyozta, „jelen helyzetben kötelező az élelmezésellátás-biztonság kérdéseivel intenzíven és többet foglalkozni”. Magyarország a legtöbb termékben önellátó vagy csaknem az, de azért a gabona és olajos növények kivitelének bejelentési kötelezettsége biztosítja a hazai takarmányellátás és gabonafeldolgozás folyamatos nyomonkövetését. A piaci folyamatokból az látható, hogy a terményexport volumene nem veszélyezteti a hazai ellátásbiztonságot, tehát beavatkozásra egyelőre nincs szükség – állapította meg.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az egyre romló környezet ellenére „elindult egy dinamikus beruházási, fejlesztési boom”. Az első negyedévben a mezőgazdasági beruházások nagyjából 20 százalékkal, az élelmiszeripari beruházások pedig mintegy 9,4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Alapvetően építkezéssel járó és nem technológiai beruházások valósultak meg – tette hozzá. Hangsúlyozta: 2021-ben nagyjából 1500 milliárd forint értékben hozott a magyar kormány támogató döntéseket a mezőgazdaság, az élelmiszeripar számára, és ebből több mint 1100 milliárd forint beruházásra vonatkozik.
Feldman Zsolt kiemelte: a komplex élelmiszeripari beruházási programban abból a csaknem 400 milliárd forintos igényből, amelyet tavaly augusztustól az év végéig nyújtottak be, eddig már mintegy 164 milliárd forint értékű támogatást ítéltek meg 247 projektnek. Köztük nagyjából 40-40 milliárd forint jutott eddig a hús, valamint a zöldség-gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos fejlesztésekre, 23 milliárd forint a borászatnak, 20 milliárd forint az egyéb élelmiszer kategóriára, 16 milliárd forint a pékáru és tésztafélék, 12 milliárd forint a malomipar és 10 milliárd forint a tejipari beruházásokra.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kormányzat terve 2030-ra a 6800 milliárd forint kibocsátás és a 15 milliárd forint összegű agrárexport elérése, az alapélelmiszereknél a teljes önellátás megteremtése, valamint a magyar termékek arányának növelése.
Feldman Zsolt szerint háborús helyzetben a legfontosabb a szoros együttműködés az alapanyagtermelők, a feldolgozók és a kereskedők között, hogy a fogyasztók a lehető legkevesebbet érzékeljenek a megromlott külső körülményekből.
