A következő évekre is stabil az építőipar megrendelés-állománya
A következő évekre is stabil az építőipar megrendelés-állománya, csak a Budapesten tervezett, illetve már a kivitelezési fázisba lépett állami beruházások 2030-ig 4600 milliárd forintos értéket képviselnek – mondta a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára a Napi.hu által szervezett konferencián csütörtökön Budapesten.
Schneller Domonkos, a Hullámvasúton az építőipar – Hogyan tartható fenn a hazai építőipar lendülete? című rendezvényen közölte, Budapesten az oktatás, a kultúra, a sport és a városfejlesztés területén olyan állami beruházások zajlanak, illetve állnak tervezés alatt, mint például az Egészséges Budapestért program, amely egyebek mellett kórházfejlesztéseket is magában foglal, illetve a Liget Projekt és a Budai Várhegy 25 éves fejlesztési koncepciója, a VÁR25.
A helyettes államtitkár azonban úgy vélte, hogy részben a főváros új vezetésének hozzáállása, részben pedig a véges építőipari kapacitások miatt számolni kell azzal, hogy a tervezett fejlesztések közül nem mindegyik valósul majd meg.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az építőipar megrendelésállományának stabilitáshoz az állami mellett a magánberuházások is hozzájárulnak. Példaként az ipar területén a Mol által építendő gyárat, a kereskedelem területén pedig az Etele Plázát említette.
Az építőiparról elmondta, hogy most elsősorban a szektor termelékenységének javítására, a munkaerőhiány kezelésére (a szakmunkások és a mérnökök képzésére is) kell figyelmet fordítani, valamint nagy hangsúlyt kell helyezni az ágazatban kialakult túlkereslet és az elaprózódott vállalkozói kör kezelésére.
Schneller Domonkos szerint a termelékenység javításához növelni kell az ágazatban dolgozó vállalkozások gépesítettségét, a jelentős eszközbeszerzésekhez viszont a kivitelező cégek között emelni kellene a 60-100 embert foglalkoztatni képes középvállalkozások arányát. Előbbi igényt ismerte fel a kormány, amikor költségvetési forrást biztosított a szektorban tevékenykedő vállalkozások technológiai korszerűsítéséhez – mondta.
Elmondta, hogy 2016-ban felbecsülték az építőipar rendelkezésre álló kapacitását és az építési igényeket, az építési engedéllyel rendelkező beruházások értékét. Megállapították, hogy utóbbi értéke elérte a 4600 milliárd forintot, az építőipar meglévő kapacitása azonban ettől messze elmaradt. Schneller Domonkos szerint a helyzet megoldása érdekében az ágazat termelékenységének javítása mellett az állami és a magánberuházások mértékének összehangolására is szükség van.
A következő időszak, még csak tervként létező, elsősorban európai uniós forrásból finanszírozott állami beruházásai közül beszámolt a csepeli és a ráckevei hév felújításáról, amelyeket a Kálvin térre is be akarnak vezetni. A beruházás becsült értéke meghaladja a 100 milliárd forintot. Megemlítette ezek mellett az új déli dunai híd építését is, a projekt – amelynek a szükségességéről a főváros már 1992-ben döntött – már egy éve a tervezés szakaszában van.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipar teljesítményének alakulása nagy mértékben befolyásolja a teljes magyar gazdaság növekedését.
Az ágazatban kialakult vállalkozói szerkezetről megjegyezte, ma körülbelül 103 ezer vállalkozás működik az építőiparban. Az elaprózódott vállalkozói szektor főként a lakosság számára jelent problémát, mert kevés a 40 és a 400 millió forint közötti értékű projekt komplett megvalósítására alkalmas vállalkozás, ebből adódóan a magánszemélyek építkezésénél egyszerre több vállalkozó dolgozik.
Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az idén az építőiparban több mint 20 százalékos, jövőre 2 százalékos növekedés, 2021-ben viszont már 3 százalékos visszaesés várható. A szakember szerint az ágazat mozgását nagyban befolyásolja majd a kedvezményes 5 százalékos kedvezményes áfa idén év végére tervezett kivezetése.
