A koronavírus okozta gazdasági válság miatt elszabadult infláció megállítására több ország is vezetett be intézkedéseket, ezek nagy része azonban várhatóan nem tudja érdemben csökkenteni a tavaly decemberben rekordszinteket döntő inflációs rátákat – írták. A magyar kormány által meghozott döntéseknek viszont már most látható jelei vannak – tették hozzá.

Hirdetés

Az intézkedések már decemberben egy százalékponttal fékezték a fogyasztói árak emelkedésének ütemét – közölték példaként említve a lépések közül az üzemanyagárak 480 forinton történt maximálását és a lakáshitelekre elrendelt kamatstopot. Ezt bizonyítja az intézet szerint, hogy míg a novemberi adatokhoz képest szinte minden országban tovább emelkedett az infláció mértéke, addig Magyarországon sikerült a novemberi szinten- 7,4 százalékon – tartani az árszínvonal emelkedését, amelyben további csökkenést eredményezhet a kormány által nemrég bejelentett élelmiszerárstop – tették hozzá.

A várakozások szerint a hat alapvető élelmiszer árának befagyasztása februártól körülbelül további 1 százalékponttal mérsékelheti majd az inflációs rátát, ami a korábbi  intézkedésekkel együtt körülbelül 2 százalékpontos csökkenést eredményezhet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi Inflációs jelentése szerint körülbelül 2022 negyedik negyedévében térhet majd vissza a fogyasztói árak növekedési  üteme a jegybank által meghatározott toleranciasávba – emlékeztetett az intézet elemzése.

XXI. Század Intézet a világszerte emelkedő inflációra számos példát sorol fel. Egyebek közt kitér arra, hogy az Egyesült Államokban az éves áremelkedés mértéke tavaly decemberben, közel negyven év után, érte el ismét a 7 százalékot leginkább az energiaárak drasztikus növekedése miatt.

Korábban írtuk

A legnagyobb áremelkedés Argentínában ment végbe, ahol az infláció közel 51 százalékot ért el decemberben.  Magas volt az infláció Törökországban (36,1 százalék), Oroszországban (8,5 százalék) és Brazíliában (10,7 százalék) is.

Az eurózónában az éves infláció 2021 decemberében már az 5 százalékot is elérte, ami a legrosszabb inflációs adatnak felel meg az eurózóna történetében. Az inflációs ráta emelkedésének fő okaként az Eurostat az energiaárak emelkedését jelölte meg, amelyek körülbelül 26 százalékkal nőttek tavaly – sorolta a  XXI. Század Intézet elemzése.