Az élelmiszerárak emelkedésének letörését ígéri a kormányfő
A magyar gazdaság készen áll a technológiai váltásra
A miniszterelnök grandiózus gazdaságfejlesztési, adócsökkentési terveket és az élelmiszerinfláció megfékezését jelentette be évértékelő beszédében. Szalai Piroskát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársát, miniszterelnöki főtanácsadót kértük meg, kommentálja a bejelentéseket.
„Termelés nélkül egyetlen ország sem tud megélni” – szögezte le a kormányfő évértékelő beszédében. Meghirdette a „Száz új gyár programot”, mert, mint mondta csak így tudjuk elérni, hogy minden magyarnak, aki dolgozni akar, legyen továbbra is munkája. Ám ez az ambiciózus terv nemcsak a munkahelyek megőrzését szolgálja. Mint Orbán Viktor leszögezte: Magyarországnak fel kell készülnie rá, hogy a már zajló technológiai váltás közepette a magyar gazdaságnak sikerüljön megőrizni pozícióit, sőt előre lépjen a fejlesztések területén. Ehhez azonban fokozni kell a tempót, így lesz elegendő munkahely.
Szalai Piroska cáfolja azt az ellenzéki vádat, miszerint Magyarországra összeszerelő üzemek jönnének manapság.
Mint mondja, azok a cégek, amelyek a rendszerváltozás utáni húsz évben az olcsó munkaerő miatt települtek hazánkba, a 2008-as válság hatására már elvándoroltak. Helyettük olyan gyárak jöttek, például a nagy német autógyárak, amelyek hozták az innovatív új technológiákat, sőt ide telepítették számos fejlesztőközpontjukat is. Őket elsősorban a jól képzett hazai munkaerő vonzotta az országba. Ez óriási vonzerőt jelent továbbra is a külföldi befektetőknek. Hiszen a közép- és felsőfokú szakemberképzés Európában is magasszínvonalúnak számít. Ezt a szakembergárdát itthon kell tartani.
A Száz új gyár program részleteiről egyelőre keveset tudni, mint Szalai Piroska mondja. Azt azonban a szakértő valószínűsíti, hogy ezek között találunk majd olyanokat, amelyek a magyar élelmiszeriparban játszanak majd szerepet.
Az is bizonyos, hogy a várhatóan Magyarországra települő, a legfejlettebb technológiával működő új üzemek katalizátorként hatnak majd a gazdaság egészére, a kkv-kre is.
Nem lehetünk tehát bánatosak azért, mert új kihívásokkal kell szembenéznünk.
Orbán Viktor szerint a gazdaság nekilendülése fedezetet szolgáltat arra is, hogy tovább bővüljenek a családokat érintő kedvezmények. Meghirdette azt a világon egyedülálló adócsökkentési programot, amely elsősorban az édesanyáknak kínál további kedvezményeket és a családok anyagi biztonságának további javulását szolgálja. Orbán Viktor bejelentette, hogy a CSED és a GYED teljes jövedelemadómentességét élvez a jövőben. További intézkedés, hogy a két- és háromgyermekes édesanyák, mint eddig a négygyermekesek, élethosszig tartó adómentességet élveznek ezentúl. A háromgyermekeseknek idén októbertől, a kétgyermekeseknek 2026 január 1-től kezdődően több lépésben nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
„Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol máshol”
– szögezte le a miniszterelnök. Különösen, mert mindezt úgy akarja levezényelni a kormány, eközben ne növekedjék sem a költségvetési hiány, sem az államadósság mértéke.
Szalai Piroska úgy látja, a családi adókedvezmények rendszere nagyjából egymillió embert érintett. A most bejelentett, a Csed és a Gyed valamint a két- és a háromgyermekes édesanyák több lépcsőben bevezetendő, élethosszig tartó adómentessége további egymillió nőt érint.
Mindez azt jelenti, hogy nagyjából kétmillióan azzal számolhatnak, hogy a nagymértékű szja-kedvezménynek köszönhetően átlagosan akár 100 ezer forinttal több pénz is maradhat havonta a családi költségvetésben.
A magyar kormány az élelmiszerárak indokolatlan emelkedésével is felveszi a harcot. Orbán Viktor elmondta: megengedhetetlen, hogy a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok profitérdekeiktől vezérelve jelentősen megemeljék az alapvető élelmiszerek, például a tej, a tojás árát. Egyelőre tárgyalások folynak a legnagyobb kiskereskedelmi láncokkal az infláció megfékezésére. Ám Orbán Viktor szerint, ha nem születik megegyezés, akkor e piaci szereplőknek fel kell készülniük hatósági árak bevezetésére, vagy akár már profitcsökkentő intézkedésre is.
Orbán Viktor szerint ebben a helyzetben a nyugdíjasok külön figyelmet élveznek, ezért az év második felében a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetében egy bizonyos összegig áfavisszatérítést kaphatnak.
Szalai Piroska szerint az élelmiszerár-infláció elsősorban a külföldi tulajdonú, a piacon hatalmas súllyal jelenlevő kiskereskedelmi élelmiszerláncok számlájára írható. Nem a termelők emeltek árat, ezek a láncok éltek vissza azzal, hogy monopolközeli helyzetben vannak, jelentős ármeghatározó erejük vannak. Profitmaximalizáló törekvéseiknek nem lehet szabad folyást engedni, hiszen többféle eszköz van a kormány kezében e törekvésekkel szemben.
Könnyen lehet, hogy a versenyt fokozó árfigyelő rendszer mellett másra is szükség lehet.
Olyan eszközöket is be kell vetni, amelyek a liberális közgazdászok nem szeretnek.
Tárgyalások folynak, ezek kimenetelétől függ, be kell-e vezetni hatósági árat egyes árucsoportokra, vagy még ennél is szigorúbb, profitcsökkentő intézkedéseket ahhoz, hogy visszatérjen az MNB 3+-1% célsávjába az infláció idén is. Ez is a gazdasági szuverenitásunk megőrzéséért folytatott szabadságharc része.
