A magyar húsipar visszaszerezte önbizalmát

A magyar húsipar visszaszerezte önbizalmát, és hamarosan visszaszerzi régi fényét is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden az MCS Vágóhíd Zrt. mohácsi üzemének megnyitóján. A vágóhíd a Bonafarm Csoport stratégiai partnere, egyben a csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt. alapanyag-beszállítója.

A kormányfő szerint a magyar húsipar megmentéséhez nemcsak a hazai sertéságazat rendbetételének megkezdésére és a sertésstratégia kidolgozására volt szükség, hanem arra is, hogy legyenek olyan vállalkozások Magyarországon, mint a Bonafarm Csoport, amelynek 170 milliárd forintos árbevétele van, a költségvetésbe 8 milliárd forintnyi adót fizet be, és 6 ezer munkahelyet ad.

Beszédében a mohácsit Európa egyik legmodernebb vágóhídjának nevezte, amely Magyarországon a második legnagyobb. Külön köszönetet mondott Csányi Sándornak – akinek mezőgazdasági befektetéseiből áll a Bonafarm Csoport -, mert nélküle nem jöhetett volna létre a mohácsi üzem.

Ilyen beruházásokból, cégcsoportokból, tulajdonosokból és jól felépített beszállítói rendszerből kellene több – hangsúlyozta. Hozzátette azt is: a Bonafarm által létrehozott termelői hálózat biztonságot, megélhetést nyújt magyar gazdáknak. „Ez fontos a magyar mezőgazdaság számára, és a magunkfajta vidéki, falusi emberek számára érzelmileg is fontos. Jó tudni, hogy (…) a saját fajtánk biztonságban tudhatja saját jövőjét, jó látni, hogy a saját gyermekkorunk világának van jövője” – fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a Bonafarm Baranya megye mellé állt, és épp itt volt az ideje, hogy a baranyaiak is érezzék: jobban megy az országnak, és egyre jobban megy a mezőgazdaságnak.

Arra is emlékeztetett, hogy a magyar húsipar elmúlt 30 éve nem volt éppen diadalmenet, a rendszerváltás után az ágazat szinte összeomlott, több tízezer munkahely szűnt meg, „szép lassan a saját belső piacunkról is kiszorultunk”. Érthetetlen volt – folytatta -, hogy az osztrákok miért képesek az összes boltjukban szinte csak hazai élelmiszert árulni, miközben „nekünk az egész hűtőpultot fel kellett túrnunk ahhoz, hogy találjunk egy magyar terméket”.

Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripar ismét úgy haladhasson, ahogy „a csövön kifér”, vissza kellett szerezni az önbizalmat, mert akinek nincs önbizalma, annak meg lehet mondani azt is, mit vegyen és mit egyen, annak még a szemetet is el lehet adni élelmiszerként. Ez az önbizalom jelentős részben a saját magunk által előállított termékekbe vetett bizalomból fakad – mondta a miniszterelnök.

Magyarország mezőgazdasági ország, az is marad, az agráriumnak a jövőben is a nemzetgazdaság egyik stratégiai ágazatának kell lennie, amihez minden feltétel adott, hiszen a magyar föld 15 millió embert képes ellátni egészséges élelmiszerekkel – jelentette ki.

Orbán Viktor azt is megígérte az ünnepségen, hogy lesz Mohácson Duna-híd, úgy fogalmazott: „pénz van rá”, a nemzetgazdaság megtermeli az ehhez szükséges összeget, az a gond, hogy terv nincs. Hozzátette továbbá, hogy szerepel a tervek között – a Debrecen-Békéscsaba összeköttetés után, második helyen – a Pécs és Szeged közötti összeköttetést biztosító négysávos közlekedés megteremtése is.

Pókos Gergely, az MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a 2,7 milliárd forintos állami támogatással felépült létesítményben évente 800 ezer normál és 100 ezer nagysúlyú sertés levágását tervezik. A jelenleg 600 munkavállalót foglalkoztató üzem teljes kapacitását az év végéig éri el – tette hozzá. Akkorra a Magyarországon vágott sertések 20 százalékát az MCS üzemében dolgozzák fel a tervek szerint. A beszállítói körről azt mondta, a sertések jelentős része a Bonafarm-csoport sertéságazatából, illetve az azokkal szorosan együttműködő családi- és kisvállalkozásokból érkezik.     Egy kilogramm hús előállításához 70 százalékkal kevesebb vízre és 40 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mint a Pick nemrég leállított szegedi üzemében – magyarázta, és remélte, hogy a Pick egységeinek ellátásán túl nemcsak a magyar, hanem a távol-keleti piacokra is termel majd a vágóhíd.

Az alkalmazott modern technológia szavai szerint megfelel a legszigorúbb állatkíméleti, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi elvárásoknak is, egyúttal figyelmet fordítanak a „lehető legigényesebb munkakörülmények” biztosítására is, és megjegyezte, hogy sikerült az üzembe korábban Nyugat-Európában dolgozó szakembereket visszacsábítani.     Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója „a bonyolult és technológia-intenzív” beruházásról azt mondta: a mohácsi az első magyarországi vágóhíd, amely tanúsított módon képes GMO-mentes sertéshúst előállítani. Az új üzem eredményét a cégcsoport szegedi húsüzemi egységeinek fejlesztésére fordítják – tette hozzá.     Az üzemben évente mintegy százezer tonna sertéshúst állítanak elő, ez megfelel a Bonafarm sertéságazatával együttműködő tíz megye éves fogyasztásának – érzékeltette.     Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: Mohács térsége az a pont, ahonnan Baranya „depressziós gazdaságát” ki lehet mozdítani. Az ehhez szükséges további infrastruktúra-fejlesztésekről pedig közölte: 2018 nyarán indul az M6-os autópálya mintegy húsz kilométeres, a horvát határig tartó folytatásának építése; a Duna-parti városban közforgalmi kikötő épül. A politikus egyúttal egy mohácsi Duna-híd megépítésének szükségességét is hangsúlyozta.     Az MCS Vágóhíd Zrt. honlapján közzétett összefoglaló szerint az új mohácsi vágóhíd látja el húsalapanyaggal a Pick Szeged Zrt.-t. Az üzemben levágott nagy súlyú kocák szolgálnak alapanyagként a Pick téliszalámijához, a cég managalica-termékeit szintén a Mohácson vágott speciális magyar sertésfajtából készítik.     A társaság korábbi közlése szerint a beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer. A költségvetés további része a kiegészítő üzemrészek – köztük a szennyvíztisztító – létrehozásához volt szükséges.     A kormány 2014 nyarán minősítette kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági projektté a vágóhíd építését, amelyet 2015 áprilisában kezdett meg a generálkivitelező Market Zrt.

A tesztüzemű működés tavaly decemberben indult, a vágóhíd idén január 10-én kapta meg a működési engedélyt, az ipari szintű termelés márciusban kezdődött napi 2000 sertés vágásával – ismertette a vágóhíd honlapja.

Az MCS Vágóhíd Kft. közvetett módon – két gazdasági társaságon keresztül – Csányi Sándor üzletember százszázalékos tulajdona.

MTI