A Magyarországnak járó uniós források visszatartásáról vitáztak az EP-ben

Didier Reynders, az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos veszélyeztetése, valamint az uniós finanszírozás feltételeinek nem teljesítése Magyarországon címmel tartott vitáján hangsúlyozta: több reform, egyebek mellett az igazságszolgáltatást érintő intézkedés megvalósítása folyamatban van Magyarországon.

Magyarország nagyon sok mindent megtett már, de bizonyos kérdések továbbra is nyitattak maradtak – tette hozzá. A bíróság függetlenségének, a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak hiányosságai, a gyermekvédelmi törvény, illetve az akadémiai szabadság biztosítását szavatoló jogszabályok nem elégségesek – mondta. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a brüsszeli testület aggályainak kezelésére hozott magyar intézkedések végrehajtását – húzta alá Reynders.

Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos közölte: az Európai Unió Tanácsa megtiltotta, hogy új jogi kötelezettségvállalás jöjjön létre a közhasznú alapítványokkal bármely európai program végrehajtására, ugyanis összeférhetetlenség kockázata áll fenn a vezetésüket illetően. Azt mondta, történtek változások Magyarországon, de az eddigi intézkedések nem elégségesek.

Az Európai Bizottságnak december 15-ig kell elfogadnia helyzetértékelését arról, hogy Magyarország részben vagy egészben megoldotta-e a problémákat, majd több további lépés megtétele után lehetősége van arra, hogy a megszorításokat törölje – tájékoztatott az uniós biztos.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője felszólalásában azt mondta, az EP „mániája”, hogy politikai támadásokkal segítsék magyarországi elvbarátaikat, a magyar „dollárbaloldalt”. Piszkos hatalmi játszmát folytatnak, Magyarország önállósága ellen intéznek támadásokat, közben meg a jogállamiságról „handabandáznak” – mondta. „Bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogunk úgy táncolni, ahogy Brüsszelben fütyülnek! Megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat” – fogalmazott. Kijelentette: „el kell zavarni” a háborúpárti brüsszeli bürokratákat. „Migránssimogató” politika helyett meg kell védeni az EU külső határait az illegális migránsokkal szemben – mondta Deutsch Tamás, és hozzátette: Magyarország változatlanul elutasítja Brüsszel „genderideológiai őrületét” is.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke azt mondta, a strasbourgi EP-vita a Magyarország-ellenes szappanopera újabb epizódja, mely hiteltelen, tényeket és igazságot morzsákban sem tartalmaz. A vita politikai zsarolás, hogy térdre kényszerítsék Magyarországot, amiért a béke pártján áll, ellenzi az illegális migrációt, és megvédi a gyermekeket a genderideológiától – mondta.

Megvédjük önállóságunkat. Elég volt a kártyavárként épülő, egyre abszurdabb magyar-ellenes kampányból. Ahogy Európa-szerte rengetegen várják: változás kell, és változás lesz jövő júniusban. El a kezekkel Magyarországtól

– tette hozzá Gál Kinga.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője hozzászólásában azt mondta, ha Magyarország bármit is teljesít, az EP még dühödtebben támadja, a cél ugyanis nem a megállapodás megszületése. „Itt színtiszta politikai zsarolás folyik” – fogalmazott. A jelenlegi korrupt, leszerepelt brüsszeli elit nem maradhat a helyén. Eljött az idő a változásra – zárta gondolatait Hidvéghi Balázs.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a vita azt jelenti, hogy az egyre radikalizálódó baloldal „kétségbeesett, de egyáltalán nem lebecsülendő igyekezettel” zsarolja az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát, hogy végleg megakadályozza, hogy Magyarország hozzáférjen a neki járó uniós forrásokhoz. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőre esedékes európai választásokat követően a demokrácia és a párbeszéd lehetősége erősödni fog az Európai Parlamentben.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta: semmi sem változott Magyarországon, Magyarország nem akarja teljesíteni az Európai Bizottság kéréseit. Orbán Viktor nem tud változni és nem akar változást, az ugyanis hatalma elvesztéséhez vezetne – húzta alá a politikus.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette: nem szabad engedni semmiféle zsarolásnak, a pénzek kifizetésének felfüggesztése az Orbán-kormány számára minden feltétel nélkül a legkevesebb kell, hogy legyen. Az uniós bizottságnak azt kell értékelnie, hogy a meghozott intézkedések mögött valóban van-e politikai szándék a változásra. Ha engednek a zsarolóknak, a zsarolók újra zsarolni fognak – tette hozzá Cseh Katalin.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok EP-képviselője beszédében példákon keresztül mutatta be, hogy véleménye szerint milyen a jogállamiság helyzete Magyarországon, ahol – szavai szerint – már évek óta rendeleti kormányzás folyik. A példák között az EP-képviselő a Nemzeti Múzeum igazgatójának leváltását, az egyik budapesti egyetem oktatójának elbocsátását és a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének és munkatársainak felmentését sorolta. Az uniós források a magyar embereknek járnak, de amíg a fenti eseteket ki nem vizsgálták, inkább ne bízzák az elosztásukat az Orbán-kormányra – tette hozzá a politikus.