A minimálbér-tárgyalás novemberi lezárására számítanak egyes szakszervezetek
A Liga Szakszervezetek arra számít, hogy november közepén aláírják a megállapodást a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról – mondta Mészáros Melinda, az érdekképviselet elnöke az MTI-nek szerdán.A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében zajló egyeztetések során megállapodás közeli helyzetbe jutottak a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal képviselői. Mint mondta, a jövő héten már csak a megállapodás szövegezésével foglalkoznak.
A jövő évi minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedne, azzal a kitétellel, hogy a munkaadói oldalnak kedvezményeket biztosítana a kormányzat a bérek kigazdálkodásához – közölte Mészáros Melinda.
A Liga elnöke a kedvezmények között említette a munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentését, amivel a munkáltatói teher 13 százalékra csökkenne január 1-jétől, valamint a kisvállalati adó (kiva) kulcsának 10 százalékra csökkentését.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyancsak szerdai közleményében a VKF-ülésről úgy fogalmazott: bár a felek között még fennáll némi véleménykülönbség a béremelések kompenzációjának mértékében, az álláspontok érdemben közeledtek. A tárgyalások a mielőbbi megegyezés érdekében november első hetében, a lehetséges megállapodás részleteinek kidolgozásával folytatódnak.
A minisztérium emlékeztetett, hogy a bérek 2010 óta folyamatosan emelkednek Magyarországon. Az elmúlt évtized elejéhez képest jóval több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege. A munkahelyeket és a fizetéseket a vírusválságban is sikerült megvédeni, a magyar gazdaság a legjobban teljesítők közé tartozik Európában. Jelentős az igény a legkisebb keresetek további növelésére, a nemzeti konzultáció válaszadóinak 94 százaléka támogatta a 200 ezer forintra emelés tervét. A lépéssel a minimálbér 2022-től felülmúlná az átlagbér 2010-es szintjét – jelezték.
A kormány arra törekszik, hogy a bérköltségek növekedése ne veszélyeztesse a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozások működőképességét. A kisvállalati adó kulcsának jelenlegi 11-ről 10 százalékra csökkentése mintegy 13 milliárd forintot hagyna a kisebb cégeknél. Változatlanul napirenden van az a kamarai javaslat, amely a helyi iparűzési adó bérterheket egyértelműen enyhítő mérséklését az idén bevált gyakorlat szerint 2022-re is kiterjesztené – írták.
