A Moody’s pénteki döntését követően immár mind a három nagy hitelminősítőnél a befektetési kategóriába került Magyarország, ami új fejezetet nyithat az adósságszolgálatban, el lehet gondolkodni egy ambiciózusabb adósságcsökkentési pályáról – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály szombati budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: azzal, hogy az ország visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába, mintegy 10 milliárd forinttal csökkenhet az elkövetkező egy-másfél évben az adósságfinanszírozás költsége a büdzsében, de ennél jóval fontosabb, hogy tovább javítja az ország tőkevonzó képességét.

A Moody’s Investors Service pénteki döntése, amellyel a befektetési ajánlású kategóriába emelte a magyar államadós-besorolást, egy kedvező és várt lépés volt, amely újabb külső megerősítése annak, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, eredményes a kormány gazdaságpolitikája – tette hozzá.

A miniszter szerint a döntést nem szabad sem alul, sem túlbecsülni. Túlbecslés lenne, ha ettől a magyar gazdaság megítélésében ugrásszerű változást remélnének, hiszen a piac már jóval a hitelminősítők előtt pozitívan ítélte azt meg, a kockázati felárakban a befektetők Lengyelországgal azonos szinten értékelték Magyarországot, amelynek értékelése a hitelminősítőknél magasabb volt.

Alábecsülni sem szabad viszont a döntést Varga Mihály szerint, mert még mindig sok befektető tekinti fontos mércének a hitelminősítők véleményét. Igaz, ebből a szempontból a Moody’s csak „ráadás volt”, hiszen a befektetési döntések esetében a befektetési alapok általában két hitelminősítő ajánlását már elegendőnek tartják.

A Moody’s indoklásából Varga Mihály kiemelt több megállapítást, amelyekkel egyetért a kormány. Így azt, hogy a magyar adósságpálya stabil, a GDP-hez mért aránya és a szerkezete is javul. A kormány azzal számol – bár az év végi árfolyamot nehéz megbecsülni -, hogy az adósság aránya a GDP-hez mérten – az elmúlt öt övhez hasonlóan az idén is csökken – mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy az idén olyan időszak is volt, amikor az adósság nominálisan is mérséklődött.

A szerkezet javulása a devizaadósság arányának csökkenésében jelentkezik, a kormány azzal számol, hogy ez 30 százalék alá csökken. Ez egy mérföldkő, hiszen hat évvel ezelőtt ez még 50 százalékot tett ki – mondta.

Örömmel vette tudomásul Varga Mihály, hogy a hitelminősítő nemcsak azt állapította meg, hogy a gazdaság növekedése stabil, szerkezete javul, hanem azt is, hogy a kormányzati intézkedések elérték szándékukat, a gazdaság szereplői reagáltak azokra. 

Varga Mihály kiemelte, hogy a minősítővel egyetértenek a munkaerőpiaci folyamatok kedvező értékelésében is. A magyar gazdaság egyre inkább közelít a teljes foglalkoztatás állapotához, hiszen a legutóbb már 4,9 százalékra csökkent a munkanélküliség. Ugyancsak egyformán látják, hogy gyorsulhat az uniós források felhasználása, hiszen 2017-ben a kormány szándéka szerint a gazdaság szereplői már megismerhetik az összes pályázatot a 2014-2020-as időszakra.

A beruházási környezet kedvezőbbé vált, ezzel kapcsolatban a miniszter emlékeztetett arra, hogy a bankadó csökkentéséről is azért döntöttek, hogy segítsék a banki hitelezés bővülését.

Ugyancsak megelégedéssel vette tudomásul a Moody’s megállapítását, hogy a kormány lakásépítési programja pozitív kockázat a gazdasági növekedés szempontjából, miközben a 2-2,5 százalékos GDP-növekedés elérését reálisnak tartják. Emellett a minősítő elismeréssel utalt arra, hogy a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelem aktívuma fenntartható.

Arra kérdésre, hogy a kormány készül-e devizakötvény-kibocsátásra, Varga Mihály leszögezte: az alapvető szándék változatlan az adósság csökkentésére, a forintadósság arányának növelésére, így a közeljövőben nincs tervben devizakötvény kibocsátás. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a javuló hozamkörnyezetben elképzelhető a devizaadósság szerkezetének javítása, a jelenleginél kedvezőbb kondíciójú kibocsátásokkal.

Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kormány jövő héten dönt a letelepedési kötvényekről, amelyek szerinte fontos szerepet játszottak az adósságfinanszírozásban. Valószínű, hogy a kedvezőbb finanszírozási környezet miatt, ha a kormány a kötvények fenntartása mellett dönt, akkor is változtatni kell a feltételein. A döntésnél érdemes figyelembe venni azt is, hogy egy ilyen eszköz alkalmazása adottság egy ország számára – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Matolcsy György jegybankelnök kijelentéséről, miszerint nem tartozik a Magyar Nemzeti Bank elnökének feladatkörébe, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium évekkel ezelőtt milyen döntést hozott a magán-nyugdíjpénztári portfolió kezelésével kapcsolatban, Varga Mihály kijelentette: szerinte a mindenkori jogszabályok határozzák meg, hogy ki miért felelős. „Nyilván, amikor politikai vezetőként döntéseket hozunk, akkor azokért a felelősséget vállalnunk kell” – fogalmazott Varga Mihály.

Egyben hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány elmúlt hat évében hozott fontos döntései vállalhatóak voltak. A nyugdíjrendszer átalakítása tette lehetővé, hogy az tartósan fenntarthatóvá váljon – tette hozzá.

A reklámadóval kapcsolatban elmondta, hogy azzal a szándékuk a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása volt, ezt az Európai Bizottság döntése felülírta. El kell dönteni, hogy a kormány az Európai Bírósághoz fordul-e, vagy módosítja a jogszabályt.

MTI