A nemzetközi adatok is alátámasztják a magyar foglalkoztatáspolitika sikereit
A nemzetközi adatok is alátámasztják a magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt tizenegy évben elért sikereit, a több mint nyolcszázezer új munkahely kimagasló eredmény az Európai Unió tagállamai között, amelyet a járvány sem tudott lerombolni – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a szombaton megjelent cikk szerint.
Rámutatott, hogy az új munkahelyek száma a 2010-es kormányváltás óta ötödével bővült. Míg 2010-ben az EU-tagállamok között a foglalkoztatási szintet tekintve Magyarország sereghajtó volt az unió átlagánál jóval magasabb, 12 százalékos munkanélküliséggel, addig a járványt megelőző hónapokra három százalékra sikerült leszorítani az állástalanságot.
Az eredményeket a koronavírus sem rombolta le, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottság tavaly decemberben már meghaladta a járvány kitörése előtti szintet – hangsúlyozta Bodó Sándor.
Emlékeztetett: Magyarország relatív foglalkoztatási pozíciója az egyik leggyorsabb javulást mutatta, a hazai munkavállalási szintet a 2010 elején mért 54 százalékról tartósan hetven százalék fölé sikerült emelni.
Tavaly év végén ismét négy és fél millióan dolgoztak Magyarországon, a hazai munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában. „A kormány nemcsak a foglalkoztatás növelésében és a munkanélküliség visszaszorításában ért el komoly sikereket, hanem a korábban inaktívakat is érdekeltté tette a munkavállalásban” – mutatott rá az államtitkár.
Jelentős javulás figyelhető meg a népesség gazdasági aktivitásában is, ahol az uniós rangsor utolsó előtti helyéről 11 pozíciót ugrott előre Magyarország.
Bodó Sándor elmondta: a nemzetközi összehasonlítás szerint a magyar eredmények az ifjúság munkanélküliségének visszaszorításában is kimagaslók. Míg 2010 első negyedévében a 25 év alattiak 27,5 százalékos munkanélküliségi mutatója jóval a 22,3 százalékos uniós átlag fölött volt, addig 2020 végére ez az arány kevesebb mint a felére, 13,4 százalékra csökkent. A tagállami rangsorban Magyarország kilenc helyet lépett előre, most a kilencedik helyen áll. Az államtitkár felidézte: az elmúlt évtizedben Magyarország két balti állam – Lettország és Észtország – után a harmadik legjobb teljesítményt nyújtotta az ifjúsági munkanélküliségi visszaszorításában. Míg hazánkban 14,1 százalékpontos javulást mért az uniós statisztikai hivatal, addig az uniós átlag mindössze négy százalékponttal erősödött az elmúlt tíz évben.
„A kedvező adatok ellenére sem dőlhetünk hátra, további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy tovább könnyítsük, ösztönözzük a fiatalok munkába állását. Ennek egyik hatékony eszköze a gazdaság újraindítását célzó akcióterv részeként a 25 év alattiaknak nyújtott személyijövedelemadó-mentesség” – hangsúlyozta Bodó Sándor. Hozzátette: az intézkedéssel 2022-től változatlan bruttó bér mellett havonta több tízezer forinttal többet kapnak kézhez a fiatalok.
