A Portfolio tanácskozásán hozzátette: mindhárom fajtájával – a lakossági, a vállalati, és az állami beruházással – egyaránt foglalkozni kell, és egyszerre kell ösztönözni. Az állam katalizáló szerepe mindegyik típusú beruházásnál felértékelődik – jelentette ki a Mit tesz a gazdaságpolitika a koronavírus-válságban? címmel megtartott előadásában.

Hirdetés

Kifejtette: az elmúlt években a GDP-n belül a beruházás adta a növekedés nagyjából 70 százalékát, az importigényt kiszűrve pedig 50 százalékát. A nemzetgazdasági beruházások kétharmadát a vállalati vagy más néven magánberuházások adták, miközben nőtt az állami beruházások aránya. A lakossági beruházások aránya stabilan 15 százalék körüli tartományban marad. Ebből az következik, hogy a gazdasági növekedés helyreállításához-ösztönzéséhez a beruházásokkal kell foglalkozni szerinte, az állam szerepe megnőtt a beruházások élénkítésében.

Az első lépés az élénkítésben az 5 százalékos lakásáfa visszaállítása az Otthonteremtési programon belül, ami azért fontos, mert Magyarországon az egyik legmagasabb a saját ingatlannal rendelkező háztartások részaránya az OECD-n belül – mondta. Jelezte: anticiklikus lépés az újlakás-építések és az otthonteremtés támogatása. A lakáspiac beavatkozás nélkül Magyarországon mély recesszióba kerülhet a kiadott építési engedélykérelmek meredek (34 százalékos) első félévi csökkenése alapján – tette hozzá.

Az ország évi 40 ezer lakás építésére lenne képes, ami a lakásállomány megújításához kellene, viszont 2022-re évi 20 ezer lakás épülhet, ami szép teljesítmény lenne. Ezzel a lakásmegújítási rátát megőrizni sikerül – mondta.

Korábban írtuk

Nagy Márton közölte: a beruházásokat négy fő csatornán, vissza nem térítendő támogatásokkal, adócsökkentésekkel, állami pénz- és garanciaintézeteken keresztül, és az uniós forrásokból támogatják, ezek négy különböző minisztériumhoz tartoznak. Mind a négy program a vállalati beruházásokat élénkíti.

A Magyarországra érkező uniós források összege évi nettó 7 milliárd euró felett alakul a 2021-től következő három évben. Ha akár egy, 300 milliárd forint értékű beruházás elmarad, az mintegy 0,7-0,8 százalékponttal csökkenti a GDP-t, visszaveti a növekedést – mutatott rá. Ezért nevezte fontosnak az uniótól érkező források hatékony felhasználását a gazdaság újraindításához.

Kitért arra: az állami beruházások részaránya Magyarországon a második legnagyobb az unión belül, Lengyelország után. Az állami beruházási projektek lassulása az első két negyedévben „lehúzta” a gazdasági teljesítményt, ezek felgyorsításához szemléletváltásra van szükség. Hozzátette: 50-100 nemzetgazdaságilag fontos állami beruházási projekt kijelölése kulcsfontosságú a gyors megvalósításban. Számos projektben már folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ugyanakkor sok projekt még csak előkészítés alatt van. A projektszemlélet megerősítése felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a kivitelezést Nagy Márton szerint.

A járvány visszatérése miatt a Kopint-Tárki az idei évre a magyar gazdaság 5,8 százalékos visszaesésével számol, az áprilisban jelzett 5,5 százalékos, illetve a júliusban prognosztizált 5 százalékos éves mérséklődéssel szemben – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtökön online sajtótájékoztatón, amelyen „A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2020 őszén” című, 2020/3 számú konjunktúrajelentést mutatták be.

Kifejtette: számításuk szerint a magyar gazdaság harmadik negyedévi csökkenése 5-6 százalék között, a negyedik negyedévi mérséklődés pedig 5 százalék körül lehet.

Megjegyezte, hogy a magyar gazdaság 13,6 százalékos második negyedéves zsugorodása majdnem egybeesik a Kopint-Tárki által erre az időszakra előre jelzett 12,2 százalékos visszaeséssel.