A részletekben is jól áll a magyar gazdaság
Magyarország gazdasági helyzete jelenleg a „részletekben is jól van”, ami nem nagyon fordult még elő – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke csütörtökön Zalakaroson, a 43. Jogász Vándorgyűlés keretében tartott előadásában.
Kovács Árpád szerint az elmúlt közel egy évtizedben jelentős fejlődési pályára állt Magyarország, az államadósság a GDP 70 százaléka alá süllyedt, a gazdasági növekedés 4 százalék körüli fenntartható szinten áll. Jelentős mozgásteret ad az országnak, hogy a 2020-as, „kétzsebes megközelítésben készült” költségvetés szerint elérjük a nullszaldó körüli büdzsét, de legrosszabb esetben is csak egy százalék körül alakul a hiány – mondta.
Jelezte, „nincs igaza annak”, aki a magyar gazdaság növekedését az európai uniós forrásokhoz köti. Úgy vélekedett, hogy 2023-2025 körül a magyar gazdaság képes lesz minden kritériumot teljesíteni ahhoz, hogy maga dönthessen arról, kívánja-e az euró bevezetését.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az oktatás, az egészségügy vagy a közlekedési fejlesztések terén talán a növekvő gazdasági teljesítmény és a csökkenő adósságszolgálat vezethet oda, hogy több pénzt tudjunk ezekre fordítani.
Kovács Árpád úgy fogalmazott: az elmúlt 20 évben egyre nagyobb mértékben járult hozzá a növekedéshez a szolgáltatószektor, miközben az ipar szerepe is meghatározó. A mezőgazdaság és az építőipar szerepe azonban hullámzó.
Jelenleg az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások terén Magyarország a legmagasabb növekedési dinamikát mutatja az EU-ban, és a legfrissebb becslések szerint ez tartható is. Az elemzők szerint jövőre 3 százalék körüli GDP-növekedés várható, a kormány 4 százalékot vár, de már a 3 százalék is jelentősen nagyobb az európai egyszázalékos átlagnál – jegyezte meg.
Mint mondta: a kis- és középvállalati szektorban minőségi változásra van szükség, hogy javuljon az ország versenyképessége. A régiók fejlődését tekintve pedig még mindig nagyon jelentősek a különbségek, a főváros fejlettségéhez képest Pozsony és Bécs is előrébb van, miközben Románia és Kelet-Szlovákia Magyarországgal határos területei szinte megduplázták a fejlettségi szintjüket.
A visegrádi országok növekedésükkel mára Európa motorjává váltak, a négy állam Németország legjelentősebb kereskedelmi partnerének is számít, ami „nagy öröm, de kemény kockázat is” – fogalmazott.
Kovács Árpád kitért arra, hogy a világgazdaságot és benne a magyart is jelenleg olyan veszélyek fenyegetik, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a kemény brexit, amelyek hatásai rosszabbak lehetnek a 2008-as válságnál. A veszélyek közé sorolta az olasz gazdaság problémáit, a gyengélkedő német gazdaságot, a V4-ek erős német kitettségét.
A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, a magyar gazdaságban szükség van a tartósan alacsony vagy inkább nullszaldós államháztartási hiányra, az államadósság folyamatos csökkentésére, az adósság devizaarányának mérséklésére, a belföldi befektetői bázis erősítésére és a külföldi magyar befektetések ösztönzésére, valamint enyhén pozitív folyó fizetési mérleg elérésére és fenntartására.
„A külső környezetből fakadó kockázatok egyre markánsabbak”, a belső kockázatok közül pedig a munkaerőhiány a leginkább kérdéses. „Kötelező menetben tartani a gazdaságot”, de ehhez erősíteni kell az ország sokkhatásokkal szembeni ellenállóképességét – fejtette ki Kovács Árpád.
