A rezsicsökkentés örök szálka Brüsszel szemében
A magyar energiapolitika az elmúlt években kifejezetten arra törekedett, hogy megteremtse Magyarország szuverén ellátásbiztonságát, valamint hogy a lakossági fogyasztóknak megfizethető legyen az energia – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitika tanácsadója.Úgy tűnik, hogy amit az Európai Bizottság jogi úton 2013 és 2020 között kötelezettségszegési eljárásokkal nem tudott elérni, azt most, a ténylegesen nehéz, háborús gazdasági körülményeket kihasználva pénzügyi úton kívánja a magyar szabályozásra ráerőltetni. Az uniós országspecifikus ajánlások között ugyanis az szerepel, hogy a magyar kormány 2023 végéig az összes hatályban lévő energiatámogatást szüntesse meg, ellenkező esetben
a bizottság 2024 tavaszán – vagyis az európai parlamenti választások előtt pár hónappal – javasolhatja a tanácsnak, hogy Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás induljon, amely alkalmas a Magyarországnak járó finanszírozási források további felfüggesztésére
– hangzott el az interjúban.
A szakértő hozzátette:
a KSH adatai szerint a rendszerváltoztatást követően egészen 2010-ig a magyar háztartások által viselt energiaköltségek a negyvenszeresére nőttek, a háztartási gáz ára pedig ugyanezen időszakban 3500 százalékkal emelkedett.
Emlékeztetett: míg az energia ára éves átlagban 20,2 százalékkal emelkedett, addig a reálbérek mindösszesen egy százalékkal. A magyar háztartások a pénzük jelentős részét az energiaszámlákra fordították, nem sokkal elmaradva Bulgáriától és Romániától. Tehát a magyar társadalom jelentős részének megélhetési problémát okoztak a rezsiszámlák. Így 2010-től kezdődően a döntéshozóknak választaniuk kellett: folytatják-e az elvont piacgazdasági modell szerint a magyar energiapolitikát vagy a társadalmi és gazdasági realitásokat figyelembe véve változtatnak ezen.
A döntés világos volt: a kabinet 2010-től először befagyasztotta az árakat, majd 2013. január 1-jét követően – egy éven belül, három lépésben – mintegy 28 százalékkal csökkentette a lakossági energiaárat – mondta az interjúban Cseh Tamás Zoltán, megjegezve: ezzel a magyar társadalom anyagilag erősebbé vált, a rendszer fenntarthatónak bizonyult, és az energiaszolgáltatók működését sem borította fel. Persze a rezsicsökkentést már a kezdetektől támadták, és Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás indult. A bizottság ebben az eljárásban kifejtette: számára lényegtelen, hogy a magyar intézkedés célja az energia árának csökkentése a lakossági felhasználóknak, mert minden intézkedés csak akkor lehet helyes, ha megfelel a versengő piacnak, valamint az energiaszolgáltatók által elvárt nyereségnek.
Ezt az eljárást 2020-ban jogi úton Magyarország megnyerte, de úgy tűnik, hogy ezt az eredményt a bizottság mind a mai napig nem tudta elfogadni.
A teljes interjút IDE KATTINTVA a Magyar Nemzet honlapján olvashatják el.
