A tartós gazdasági növekedés receptje
A tartós gazdasági növekedést a termelési hatékonyság javítása, és a foglalkoztatottság bővülése, új munkavállalói csoportok alkalmazása alapozhatja meg – mondta a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának igazgatója csütörtökön Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán.
Baksay Gergely a munkaerőpiac és a foglalkoztatás versenyképességéről szóló rendezvényen az osztrák fejlettség megközelítését nevezte a magyar gazdaság céljának a következő évtizedben.
A belföldi termelés hozzáadott értékét Magyarország az utóbbi években jelentősen, a visegrádi államok átlagához közeledve tudta emelni, a gazdasági fellendülés munkaerőigénye azonban nehezen követhető – tette hozzá. Várakozása szerint a demográfiai folyamatok miatt 10 éven belül félmillióval csökkenhet a 15-64 éves kor közöttiek, azaz munkaképes korúak száma, ezért a nyugdíjkorhatár körüliek, az alacsony képzettségűek, a nők és a fiatalok magasabb arányú foglalkoztatását sürgette.
Baksay Gergely további kihívásnak nevezte az európai átlagnál alacsonyabb béreket. Növelésükre többek között a személyi jövedelemadó csökkentésével lát lehetőséget. Hozzátette, hogy a közterhek mérséklésével a 2010 előtt még európai szinten is kiemelkedő arányú, 50 százalékot közelítő magyar adóék 30 százalék közelébe csökkenhet, ezzel az uniós tagállamok rangsorának alsó harmadába kerülne.
Czomba Sándor volt foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a rendezvényen egyetértett a személyi jövedelemadó további csökkentésével, mivel annak véleménye szerint hosszú távon is kedvező hatásai lennének. A foglalkoztatottsági helyzetre utalva megjegyezve, hogy a keleti megyékben továbbra is a 10 százalékot közelíti a munkanélküliség. A magyar munkaerő azonban nem mozgékony, ezért a munkalehetőségeket állami támogatási rendszerrel el kell juttatni a rászoruló térségekbe – tette hozzá.
A helyi tapasztalatokra hivatkozva megjegyezte azt is, hogy munkát nem mindenki akar vállalni, és országos szinten a százezret közelítheti azok száma, akik nem hagynák el a közfoglalkoztatást. Czomba Sándor szerint külföldi munkavállalók alkalmazásával csak meghívásra és megfelelő képzettség esetén lehet számolni.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője egyetértett a képzett és motivált külföldi munkaerő befogadásával, és azzal is, hogy a közfoglalkoztatottaknak csak egy része helyezhető át az elsődleges munkaerőpiacra. A szakértő úgy véli, hogy Magyarország a bérezés terén elmaradt a legfontosabb régiós versenytársaktól, ezért lát lehetőséget a fizetések további emelésére. Ehhez azonban pontosan kell ismerni a termelékenységi adatokat, ennek felmérése azonban sokszor akadályokba ütközik – tette hozzá.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a béremelés előfeltételének nevezte a hatékonyság és a termelékenység javítását. Javasolta egyúttal a munkaerőigény csökkentését például az automatizációval, valamint a munakszervezés és a képzési rendszer átalakítását. A munkaadói oldal képviselője úgy látja, hogy a munkavállalói létszám várhatóan több évtizeden át folytatódó csökkenését nem lehet ellensúlyozni új rétegek aktivizálásával. Emiatt foglalkoztatotti létszámot sem tűzne ki célul, inkább hosszú távon is tartható foglalkoztatási rátát tart megvalósítandónak, az oktatási rendszerből pedig a szakképzés helyett az általános iskoláknak tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget. Utóbbiak hiányosságait később, néhányéves középszintű képzésben már lehetetlen pótolni – hangsúlyozta Rolek Ferenc.
