A válság ellenére sem félnek a magyarok a munkanélküliségtől
A romló gazdasági mutatók és negatív előrejelzések ellenére az őszi időszakhoz képest év végére enyhén javult a munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatos hangulata. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy érzékelhetően többen tekintenek optimistán az őket foglalkoztató cég jövőbeli fennmaradására. Ugyanakkor a munkavállalók kevésbé derülátók azzal kapcsolatban, hogy amennyiben állásvesztésre kerülne sor, akkor könnyen, vagy nagyon könnyen találnának maguknak új, a képzettségüknek megfelelő pozíciót. A hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából az is kiderül, hogy a válaszadók egyötöde valószínűleg vagy biztosan kötne olyan biztosítást, ami a munkahely elvesztése esetén pénzügyi segítséget nyújt.
A tavalyi év utolsó negyedévében készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket vett fel, amely a tavalyi év hasonló időszakához képest 1 pontos esést, illetve az előző negyedévhez képest 2 pontos emelkedést mutat.
„A romló gazdasági tendenciák és borúlátó előrejelzések ellenére a munkavállalók hangulata nem romlott tovább ősz óta, sőt, enyhe emelkedés mellett alapvetően stabilizálódott” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint ugyanakkor a következő időszak lényeges kérdése, hogy a reálgazdaságba begyűrűző energiaválság és a várhatóan tartósan magas infláció milyen hatást gyakorol majd a munkaerőpiaci folyamatokra és ezzel hogyan befolyásolja a munkavállalók hangulatát.
Az eredményekből kiderült: a válaszadók 48 százalékának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami az előző negyedévhez képest 5 százalékpontos esést jelent. Ezzel szemben a dolgozók közel egyharmada (32 százalék) – az előző negyedévhez hasonlóan – négy hónap és egy év közötti időszakot is kibírna ilyen körülmények között. Emellett 16 százalékuk több, mint egy évet is képes lenne átvészelni, amely viszont 4, illetve 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző negyedévhez, illetve félévhez képest.
A kérdéssorokból az is kiderül, hogy állásvesztés esetén a válaszadók több mint kétharmada (67 százalék) szerint lenne valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak és szinte ugyanennyien (66 százalék) tudnának kölcsönkérni családtagtól, vagy rokontól is, 48 százalékuknak pedig valamelyik barát is tudna segíteni. Az előző negyedévhez hasonlóan a válaszadók közel negyede (24 százalék) állította azt, hogy abban az esetben, ha elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna. A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján – az őszi adatokhoz hasonlóan – minden ötödik megkérdezett (20 százalék) valószínűleg, vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére.
A kutatásból továbbá kiderül, hogy az előző évi adatokkal összevetve ugyan 2 ponttal esett, az előző negyedévhez képest viszont 5 ponttal emelkedett a munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója, ami nagyjából a COVID-járvány idején mért adatokhoz közelít. A részeredmények alapján az interjúalanyok 71 százaléka vélte úgy, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint öt évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 3 százalékot esett egy év alatt, ugyanakkor négyet emelkedett az előző negyedévhez képest.
Az interjúalanyok 38 százaléka azt is elmondta, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami minimális (2 pontos) csökkenést jelent az előző negyedévhez képest.
Azzal kapcsolatban azonban már kevésbé optimisták a válaszadók, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. Az előző negyedévhez képest itt számottevő (5 pontos) esést regisztráltak, így ez a részmutató 61 pontot vett fel.
Mindemellett a felmérés szerint az elmúlt negyedévhez, valamint a megelőző év hasonló időszakához képest szinte változatlan a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy kifejezetten a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül (74 pont). Az erre vonatkozó részadatok szerint az előző év hasonló időszakához képest változatlanul a válaszadók 57 százaléka annyira optimista a saját pozíciójukra kapcsán, hogy azt gondolja, hogy az több mint öt évig biztosan meg fog maradni.
A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.
Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:
– A munkahely biztonsága
– Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében
– Egy új állás megtalálásának komplexitása
Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
– annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani
– annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön
– annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne
– annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását
Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.
