A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt a beépített napelemek tízszeres, a forgalomba helyezett elektromos autók pedig 85-szörös növekedést produkáltak világszerte.

Hirdetés

Az egyre ambiciózusabb klímavédelmi törekvések legmarkánsabban ezeken a területeken jelennek meg. A döntéshozók az energiaszektor tisztulását elsősorban a megújulóktól, a közlekedését pedig az elektromos és a hidrogéntechnológiák terjedésétől remélik, így a bevezetett piaci ösztönzőket is ezekhez a várakozásaikhoz igazítják. A támogatások pedig önmagukban is a zöldmegoldások felfutását eredményezik – mondta a szakértő.

A megújulók hátránya, hogy hatásfokuk alacsonyabb a hagyományos energiatermelő módszereknél, így ugyanakkora igény kielégítéséhez nagyobb kapacitásra van szükség. Az igények ráadásul – részben az elektromos és hidrogénalapú közlekedés miatt – növekednek. Probléma továbbá, hogy a megújulók termelése függ az időjárástól, azaz korlátozottan igazítható az aktuális szükségletekhez. Minél több tehát a megújuló, annál rugalmasabb villamosenergia-rendszerre és – az elektromos autók gyártása során felmerülő igényeken túl – annál több tárolókapacitásra van szükség – közölte.

A politika a klímacélokkal és a bevezetett ösztönzőkkel jelezni kívánja a vállalkozásoknak, hogy több zöldtechnológiára lesz szükség, mint amennyit maguktól gyártanának. Az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak azonban olyan licitversenyt indítottak be a politikusok között, amelyben az ígéretek egyre jobban elszakadnak a realitásoktól. Jelenleg számos zöldeszköz esetében kérdéses, hogy egyáltalán képes lesz-e az emberiség elegendő gyártókapacitást építeni ahhoz, hogy a következő években jelentkező igényeket kielégítse – hangsúlyozta Hortay Olivér.

Korábban írtuk