Folytatódik a regisztrációs adó tragikomédiája. Hiába tiltakozott évekig a szakma, hogy a fogyasztási adó utódjaként bevezetett adónem ellentétes az uniós joggal, mivel ugyanolyan mértékben terheli a külföldről behozott új és használt autókat, végül az Európai Bíróságnak kellett megszüntetnie a magyar gyakorlatot. A héten elvileg a VPOP megkezdi a 2005 decemberéig jogtalanul beszedett összegek viszszafizetését, valójában azonban olyan feltételrendszert szabott a Pénzügyminisztérium, hogy sokan mégsem nyújthatnak majd be igénylést. S közben már érik a 2006-ban beszedett összegek visszatérítésére indított újabb brüsszeli per.

– Nyolcmilliárd forintnyi kártérítési kötelezettsége keletkezett a magyar államnak a regisztrációs adó ügyében elveszített per következtében – jelentette ki tavaly októberben Veres János pénzügyminiszter a brüszszeli ítélet kapcsán. Az Európai Bíróság ekkor marasztalta el Magyarországot, mivel a regisztrációs adó megállapításánál nem vette figyelembe a gépkocsik értékcsökkenését. Az ítélet szerint minden államnak saját joga meghatározni, milyen mértékű regisztrációs adót vet ki a gépjárművek forgalomba hozatalára, az azonban nem megengedhető, hogy „a más tagállamból behozott használt személygépkocsikra magasabb adót kelljen fizetni, mint a belföldön már nyilvántartásba vett használt személygépkocsik maradványértékében foglalt adó összege”. Végtelen történet A használtautó-kereskedőket tömörítő Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) persze már régóta mondja, hogy a regisztrációs adó említett rendszere ellentétes mind az uniós joggal, mind a józan ésszel. A hazai illetékesek azonban nem hallgattak az óvó szóra. Még akkor sem, amikor az unió illetékes bizottsága 2005 októberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Pedig a pert előterjesztő főtanácsnoki álláspont már akkor a végső ítélethez hasonló következtetéseket fogalmazott meg. A regisztrációs adót a fogyasztási adó helyett vezették be 2004 májusában. A számlaérték 10-20 százalékában kivetett fogyasztási adó ugyanis ellentétes volt az uniós joggal, a kormány viszont nem akarta nélkülözni a gépkocsik értékesítése után beszedett adóbevételeket. A regisztrációs adó új gépkocsik esetében 45-50 százalékos adócsökkentést jelentett, használt gépjárművek esetében azonban két-tízszeresére is növelte a fizetendő összeget. Ennek eredményeként 2004-ben a korábbi 70-100 ezerről 33 ezerre csökkent a használt gépkocsik behozatala, 2005-ben pedig még tovább, 28 ezerre. Jó néhány használtautó-kereskedő bezárt, az autópiacon az előző években tapasztalt árcsökkenés megtorpant. Egy debreceni magánszemély már 2004 decemberében pert indított a magyar állam ellen, hogy érvénytelenítsék a használt autókat sújtó diszkriminatív szabályozást. A küzdelemben az állam váratlan segítséget kapott az új autókereskedőket tömörítő Magyar Gépjármű-importőrök Egyesületétől. Győző Gábor, a szervezet elnöke többször hangsúlyozta: amennyiben csökkentenék a használt autók regisztrációs adóját, az jelentősen növelné a korszerűtlen autók beáramlását hazánkba. Az új autók értékesítése visszaesne, ami 1200 tonnával növelné a szén-dioxid-kibocsátást. A MGOE azonban erre azt a választ adta: a trabantosok és a ladások számára elérhetetlenek az új autók, a használt behozatal ellehetetlenítésével ők utolsó lehetőségüket veszítik el, hogy legalább részben korszerűbb járművekre cserélhessék 15-20 éves járműveiket. Márpedig ezen járművek további üzemben tartása szennyezi igazán a környezetet. Bár a bírósági ítéletig az állam nem volt hajlandó elismerni, hogy uniós jogot sértett a regisztrációs adóval, 2006 januárjától mégis módosította a rendszert. A MGOE követeléseinek megfelelően immár az avulást is beszámította a fizetendő összegbe. Azonban meglehetősen óvatosan: egy egyéves gépkocsi például a törvényhozók szerint csupán 11 százalékos értékcsökkenést szenved el, és a tízéves is csupán 52 százalékosat – vagyis továbbra is gyakorlat maradt, hogy a gépkocsik valós értékénél lényegesen nagyobb összegre vetik ki a regisztrációs adót. Hogy a szabályozás még mindig kedvezőtlen volt, bizonyítja, hogy 2006-ban még tovább esett a használtautó-behozatal: immár csak 20 ezer jármű érkezett az országba. Ellehetetlenített másodvevők 2004-ben és 2005-ben az állam (új és használt autókból) mintegy 130 milliárd forint regisztrációs adót szedett be. Ebből az ítélet szerint 8 milliárdot kellene most visszafizetni – az avulás nélkül, illetve az avulással számított érték különbözetét -, az illetékesek azonban mindent megtesznek, hogy minél többet a kincstárban tartsanak az említett összegből. – A visszafizetésről rendelkező törvény nem az Európai Bíróság ítéletének szellemében fogant – mondja Fojt Attila, a MGOE elnöke. – A döntéshozók ugyanis annyira túlbonyolították a visszaigénylés rendszerét, hogy sokan nem tudnak majd élni a lehetőséggel. Legegyszerűbb dolguk azoknak lesz, akik magáncélra hoztak be Nyugatról autót, és azóta is használják a járművet. Nekik csak az adó befizetését igazoló dokumentumot és a környezetvédelmi adatlapot kell bemutatniuk a VPOP-nál, hogy visszakapják a kérdéses összeget. Sokan azonban azóta eladták az autót, vagy eleve kereskedőként fizették be a regisztrációs adót. Ebben az esetben a törvény szerint az autó jelenlegi tulajdonosát illeti meg a visszatérítés – de csak akkor, ha az adásvételi szerződésből kiderül, hogy az eladó továbbhárította a fizetendő összeget. A valóságban azonban a használt gépkocsi adásvételi szerződésekben igen ritkán tüntetik fel, hogy a vételárból mennyi az áthárított regisztrációs adó értéke. Ráadásul ezt sok esetben még indirekt módon sem lehet bebizonyítani: uniós csatlakozásunk óta ugyanis a behozatali papírokon nem kötelező feltüntetni a vételárat, és mivel az adót amúgy sem ez alapján vetették ki, a legtöbben nem is tüntették fel. A legbonyolultabb pedig a kereskedők által behozott járművek helyzete, ahol az adó értékének meghatározását még az is nehezíti, hogy a behozatal és az értékesítés között javíthatták a járművet, alkatrészeket építhettek be, ami miatt az is előfordulhatott, hogy nem tudták továbbhárítani a regisztrációs adót. Erre például egyáltalán nem gondol a törvény, természetesnek veszi, hogy a kereskedők helyett minden esetben a gépkocsik új tulajdonosa jogosult az adó-viszszaigénylésre. S akkor még nem beszéltünk azokról a lehetőségekről, amikor már harmadik-negyedik tulajdonosánál tart a gépjármű. Ebben az esetben ki, és milyen mértékben lesz jogosult az adó-visszatérítésre? A MGOE a közelmúltban egyeztetett a VPOP-vel, ahol megígérték: azon lesznek, hogy minél egyszerűbben, minél többen élhessenek a lehetőséggel. Vagyis akinek hiányosak a papírjai, számíthatnak a vámosok által őrzött dokumentumokra is. Ugyanakkor több olyan technikai kérdés volt, amire egyelőre nem tudtak válaszolni a pénzügyőrök. – Mindenki issza a levét a korábbi rossz döntésnek. Az érintett autótulajdonosok azért, mert végig kell csinálniuk a bonyolult eljárást, a többi állampolgár pedig azért, mert az állam közpénzekből kénytelen állni a következményeket – foglalja össze a MGOE elnöke. Aki hozzáteszi: ha kezdettől egy normális avulási táblázat mentén vetették volna ki a regisztrációs adót, a jelenlegi veszteség helyett az állam éppen többletbevételekre tehetett volna szert. Csak egy példa: 2006-ban a visszaeső behozatal miatt a regisztrációs adóbevételek 11 milliárd forinttal maradtak alatta annak, mint amit a Pénzügyminisztérium eredetileg tervezett. Folytatódó bonyodalmak S könnyen lehet, hogy regisztrációs adó körüli tragikomédiának még ezzel sincs vége. Az uniós ítélet után ugyanis a Pénzügyminisztérium ismét módosította a regisztrációs adóra vonatkozó avulási kulcsokat. A használtgépkocsi-behozatal számára kedvezőek a változások: az egyéves autóra például az eddigi 11 százalék helyett 20 százalékos értékcsökkenést lehet elszámolni, a tízévesre pedig 52 százalék helyett immár 69 százalékot. Csakhogy ezzel a minisztérium maga is elismerte: megalapozottak voltak a kritikák, amelyek a 2006-os avulási kulcsokat érték. – Biztos vagyok benne, hogy megint lesznek polgárok, akik pereket indítanak majd a 2006-ban befizetett többletadó visszaszerzésére, és az Európai Bíróság ezeket meg fogja ítélni – véli Fojt Attila. Győző Gábor, a konkurens új autókereskedők elnöke úgy véli, a barátságosabb avulási kulcs miatt legalább 40 ezerre nő majd a használt gépkocsik behozatala. A MGOE szerint azonban ez semmiféle többletterhelést nem okoz a környezetnek. A regisztrációs adótáblázatok ugyanis a motor korszerűsége alapján is differenciálnak. A szervezet kissé túlzásnak is érzi, hogy csak az euro4 motorral felszerelt járművek jöhetnek be az eredeti adótábla szerint, a szintén nagyon korszerű euro3-at 50 százalék többletadóval sújtották a törvényalkotók. S aztán tovább növekszik a teher: az euro2-re még 50 százalékos, majd az euro1-re megint 50 százalékos pótdíjat határoztak meg – a korszerűtlen motoroknál tehát az adó értéke többszörösen meghaladja az autó értékét. Szasa

Nőnek az autós terhek

Hogy a regisztrációsadó-visszatérítéssel kapcsolatos veszteségeit ellensúlyozza, a Pénzügyminisztérium évről évre határozottan emeli az autók fenntartásával kapcsolatos adókat. Maga a regisztrációs adó például 2006 és 2007 januárjában is emelkedett. Tavaly azért 70-180 százalékkal, hogy a költségvetés így ellensúlyozza az autókat is érintő 5 százalékos áfacsökkentést. Idén pedig minden különösebb magyarázat nélkül újabb 6 százalékkal. Az avulási táblázattal ellentétben a regisztrációs adó – mindenkire vonatkozó – emelése nem sérti az uniós jogot: Brüsszel szerint minden ország belügye, hogy milyen mértékű adókat vet ki, csupán arra kell ügyelni, hogy azonos kulccsal sújtsa a belföldi és egyéb uniós származású termékeket. Komoly költségvetési bevételeket egyébként csupán négy uniós tagország – köztük Magyarország – vár a regisztrációs adótól, kilencben nem ismerik ezt az adónemet, a maradék tizenkét országban pedig 200-400 eurót kell fizetni. S a tavaszi hónapokban jelentős növekedést tapasztalnak majd az autósok a gépjárműadó fizetésénél is. Hivatalosan csak annyi történik, hogy az adót súly helyett a motor teljesítményére vetik ki, a gyakorlatban azonban ez aránylag új autók esetében kétszeresére növeli a fizetendő összeget. Mivel a gépjárműadó immár az autó korát is figyelembe veszi, 6-10 éves kocsi esetében már csak az eddigi összeg másfélszeresét kell fizetni, s 10-15 évnél csökken a teher az eddig fizetett szintre. S miközben a regisztrációs adónál a környezetvédelmi szempontok fontosságát hangoztatják az illetékesek, a gépjárműadó esetében megszüntették a környezetbarát motorral rendelkező járművek kedvezményeit.