Segítség a gyermekeseknek és a kisvállalkozásoknak

2010 óta Magyarország egyedülálló, a családoknak és hazai vállalkozásoknak kedvező adórendszert vezetett be. A családi kedvezmények révén a gyermeket nevelők adóterhe az egyik legalacsonyabb az EU-ban, a vállalkozások versenyképességén pedig a legalacsonyabb társasági adó és a társadalombiztosítási járulékok mérséklése javít.

Az így kieső bevételeket a GDP növekedése, a feketegazdaság visszaszorítása, valamint az ágazati és forgalmi adók emelése ellensúlyozta – bár utóbbiban szintén megjelentek a lakosságnak szóló kedvezmények.

Az utolsó feldolgozott évben, 2015-ben a kiskorút nevelő magyar családok 23,5 százaléka, 255 ezer nem fizetett  jövedelemadót, s további 12 százalék, 130 ezer társadalombiztosítási járulékot sem, köszönhetően a családi adókedvezményeknek. A számok látványosan mutatják a fordulatot, amelyet a magyar adópolitika 2010 óta végrehajtott. Ha nem is ilyen mértékben, de a családi adókedvezmények szinte minden gyermekes család számára könnyebbséget hoztak, az év során több mint egymillióan érvényesítettek valamilyen mértékű kedvezményt.

A gyermektámogatások a személyi jövedelemadó csökkentésével is összekapcsolódtak. Míg 2010-ben az szja legmagasabb kulcsa még 32 százalék volt, 2011-től ezt egységes, 16 százalékos adókulcs váltotta fel, ami 2016-tól 15 százalékra csökkent.

Ennél csak Bulgária alkalmaz alacsonyabb szintet az Európai Unióban. A jövedelemadó-terhelés csökkenését mutatja, hogy míg 2009-ben a költségvetés ezerkilencszázmilliárd forintot szedett be szja-ból, 2011-re ez ezernégyszázmilliárd forintra csökkent – ekkora könnyebbséget jelentettek az adókulcs mérséklése és a családi adókedvezmények. A foglalkoztatás bővülésével egyébként azóta újra nőnek az szja-bevételek, a költségvetés számai szerint idén már elérve a 2009-es összeget. Annak ellenére, hogy időközben a családi adókedvezményt kiterjesztették a társadalombiztosítási járulék fizetésére is, sőt a tavalyi évtől a kétgyermekesek kedvezménye is nőni kezdett. A háromgyermekesek idén gyermekenként havi 33 ezer, a kétgyermekesek 15 ezer, az egygyermekesek 10 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnek – 2010 előtt csupán a háromgyermekesek számára létezett 4 ezer forint kedvezmény.
 
A foglalkoztatás bővítése érdekében az idei évtől a munkáltatói adó jelentős mérséklésére is sor került, ami a két évtizede bebetonozott 27 százalékról 22 százalékra csökkent, és a kormányzati bejelentések szerint jövőre 20 százalékra vágják. A munkaadói érdekképviseletekkel kötött megállapodások szerint az így megtakarított összeget döntően béremelésekre fordíthatják a vállalkozások, többek között ennek is köszönhető, hogy idén rendkívüli mértékben, átlagosan 12,5 százalékkal nőttek a fizetések Magyarországon.

A versenyképesség fokozását szolgálta a társasági adó csökkentése is, amelyet a korábbi 19 százalékról 2010 nyarán azonnali hatállyal a kis- és középvállalkozások számára 10 százalékra mérsékelt a Fidesz–KDNP-kormány. Az azóta hatályos két kulcs pedig idén januártól egykulcsosra, 9 százalékra csökkent, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban.

A családok és a kisvállalkozások nagyvonalú adókedvezményeit ugyanakkor egyéb adónemek emelésével ellensúlyozta a kormány. A multinacionális világnak korábban adott kedvezményeket az ágazati különadók bevezetése ellensúlyozta, a láthatatlan jövedelmek adózásba vonását a fogyasztási adók emelése vagy például a tranzakciós illeték bevezetése fokozta. A GDP emelésével, a feketegazdaság visszaszorításával együtt így ezek a terhek biztosítani tudták a költségvetés egyensúlyát – sőt a deficit soha nem látott alacsony szintre csökkent. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2015-ben a GDP 39,2 százalékát vonták el különböző adónemek formájában, ami valamivel kedvezőbb az EU átlagos 40 százalékos mértékénél, de lényegesen alacsonyabb a franciák és a dánok 47, illetve az osztrákok, a svédek és az olaszok 44 százalékos szintjénél, de még a németek 40 százalékánál is. Bár a magyar adóelvonás mértéke az elmúlt időszakban nem változott számottevően, szerkezete a hazai szektorok és a jövő versenyképessége szempontjából rendkívül kedvezően alakult.