Hirdetés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar-Egyiptomi Üzleti Fórumon arról számolt be, hogy a világgazdaság nagyon rövid időn belül kétszer is teljesen a feje tetejére állt az utóbbi években, aminek nyomán tovább erősödött a megbízható és kiszámítható partnerségek jelentősége.

Kiemelte: noha a két ország távol van egymástól, és számos más tekintetben is különbözik, a kölcsönös tiszteletre alapozott kapcsolatok jelentős sikerekre vezettek.

Szijjártó Péter fontos kormányzati feladatnak nevezte a sikeres gazdasági együttműködés feltételeinek biztosítását, és ezzel kapcsolatban öt területet sorolt fel.

Először kitért a politikai feltételekre, és hangsúlyozta, hogy a két ország között nincsenek nyitott ügyek, Magyarország nagyra becsüli Egyiptomot egyebek mellett az illegális bevándorlás akadályozása terén betöltött szerepéért is, és Orbán Viktor miniszterelnök február végén látogatást tesz Kairóban.

Korábban írtuk

Ezután a jogi körülményekről beszélt, mondván, hogy szilárd alapra van szükség az együttműködéshez, például a kettős adóztatás elkerülése érdekében, de ez is adott magyar-egyiptomi viszonylatban. Majd a pénzügyi feltételeket illetően emlékeztetett, hogy az Eximbank százmillió eurós hitelkeretet nyitott a vállalatközi kapcsolatok támogatására.

Negyedik pontként leszögezte, hogy szükség volt egy zászlóshajó-projektre, ami további lehetőségeket nyithat meg, ez pedig az volt, hogy a magyar közlekedési ipar a valaha volt legnagyobb rendelését kapta az egyiptomi vasúttársaságtól. Ennek keretében 1300 vasúti kocsit szállítanak az észak-afrikai országba, majd ezt most megfejelték további 50-nel.

Végül érintette az emberek közötti kapcsolatokat is, például az idegenforgalom és a felsőoktatás terén. Aláhúzta, hogy tavaly meghaladta a 120 ezret az Egyiptomba utazó magyar turisták száma, a kormány pedig évi 200-ra emelte az egyiptomi hallgatók számára fenntartott ösztöndíjas helyek számát a hazai egyetemeken.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenhárom évben Európában több ország is „gyakorlatilag válságról-válságra bukdácsolt”, Magyarország azonban minden krízisből megerősödve került ki.

Ez szavai szerint annak is köszönhető, hogy a kormány sajátos magyar válaszokat keresett a kihívásokra, és a nehézségek ellenére sem adta fel fő célkitűzéseit, így a teljes foglalkoztatottságot és az alacsony adókulcsokat sem.