Aki most nem védi meg magát, 2050-2060-ban már nem tudja

Amikor a migráció európai hatásairól beszélünk, a gyermekeinkről, unokáinkról, az ő biztonságukról van szó – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hangsúlyozta: a bevándorlás teljesen át fogja alakítani a világot, amelyben most élünk, és ami majd 2050-ben vagy azután történik, az annak lesz a következménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050-2060-ban már nem tudja – tette hozzá.

A gazdasági szereplőknek azt mondta a kormányfő: „nem lesz értelme a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyermekeik egy olyan világban veszik át önöktől a cégeket, amelyben nem jó élni”.

Azt is mondta, hogy aki „Európai Egyesült Államokat” akar, az bevándorláspárti politikát képvisel, és egy bevándorlók által megváltoztatott Európa mellett tör lándzsát.

Orbán Viktor kifejtette, az év elején négy nagy feladatot szabott: a demográfiai fordulat előkészítését, az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy „kifektetési” – a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató – stratégia elkészítését.

A népesedéssel kapcsolatban a kormányfő jelezte: a családtámogatásokkal szeretnék elérni a demográfiai hanyatlás megállítását.

Az úgynevezett „kifektetési” stratégiáról pedig azt mondta, hogy a magyar vállalatoknak be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban forrásokat kell teremteni számukra. E program kidolgozására Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel Orbán Viktor, úgy fogalmazva: a magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon.

A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé, legyen az öt legversenyképesebb állam között, álljon meg a népesedési hanyatlás, építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét, tegyék valós gazdasági térséggé a teljes Közép-Európát, valamint sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget. Utóbbihoz szükség van a paksi atomerőmű-fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében – így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarországnak -, a Török Áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-termninál is.

Orbán Viktor hosszan ismertette a magyar gazdasági és társadalompolitikai modellt. Utóbbiról elmondta, hogy az kereszténydemokrata szellemi alapon áll, de ez nem a hitbéli kérdéseket takarja, hanem a keresztény kultúrából kinőtt létformák – az egyéni méltóság, a tulajdon és a szabad vállalkozások, a család, a nemzeti közösség és a hitbéli közösségek – védelmét.

A magyar gazdasági modellről szólva kijelentette: a pénzügyeknek mindig rendben kell lenniük. Így továbbra is a GDP 3 százaléka alatt kell lennie a hiánynak, csökkennie kell az államadósságnak, amelynek a végén teljesen magyar kézben kell lennie, sőt jobb lenne majd hitelezőnek lenni, mint adósnak – sorolta.

Emellett a gazdasági modell pillérje a munkaalapú gazdaság, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatottság és az ipari dimenzióváltás. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyar cégek nem tudják megújítani a tevékenységüket, növelni a hatékonyságukat, és ha nem tudnak válaszolni a bérterhek növekedésére, tönkremehetnek. Jelezte azt is, hogy mivel az ország népessége a közeljövőben nem fog radikálisan nőni, 5 millió dolgozóval kell számolni, vagyis új munkába állók és munkaóraszám-növekedés révén nem lesz bővülés.

Azt azonban megjegyezte, hogy a határ menti térségekben létrejövő vegyes gazdasági formációkban még van tartalék.

Kiemelte továbbá, hogy meg kell becsülni azt, amiben a magyarok jók: így a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszeripart, valamint a sportot és a kultúrát, ezekből ugyanis szintén fejleszthetők üzletágak. Mint mondta, a fejlődéssel mindenki tehet egy lépést előre, így pedig felszámolható a szegénység.

A kormányfő beszélt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány viszonyáról is, amelyet úgy jellemzett: az MNB alkotmányban garantált függetlensége nem azt jelenti, hogy nem dolgoznak össze, az együttműködés hiánya ugyanis a reálgazdaság és a pénzügyi szektor elválását jelentené.

Azt is mondta, hogy egy gazdaságpolitikának kétfajta látásmódra kell épülnie: egyrészt jelen kell lennie egy innovatív, bátor közgazdasági gondolkodásmódnak – ezt képviseli Matolcsy György -, másrészt jelen kell lennie egy józan, a földön két lábbal álló hozzáállásnak, amit Varga Mihály pénzügyminiszter képvisel. Ha e kettő nincs jelen egyszerre, akkor vagy „fantasztákká válunk”, vagy „beleragadunk a realitásba” – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy e két megközelítés sikeres kombinációja az ő feladata.

Előadása végén Orbán Viktor arra hívta fel a vállalatvezetők figyelmét, hogy Magyarország most egy felívelő szakaszban van, és ilyenkor kalkulálni kell olyan tulajdonságokkal is, mint hogy a magyarok a sikert könnyen veszik természetesnek, ha sikeresek, elengedik magukat, halogatják a komfortzónájukon kívüli lépéseket, és amikor kezdenek jól menni a dolgok, „mindenki mocorog”.

„Az elmúlt években közösen elért siker jutalma, hogy még többet kell dolgoznunk, mert ha nem tekerjük, eldől a bicikli” – zárta szavait.

Továbbra is el kell érni az uniós átlagot meghaladó növekedést 

Az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyarországnak a következő években is, ehhez növelni kell az ország versenyképességét, a vállalkozások termelékenységét – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján szerdán Budapesten.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Dinamikus gazdaságot, befolyásos és egységes nemzeti kamarát címmel megrendezett gazdasági évnyitón Varga Mihály kiemelte, a növekedést Magyarország makrogazdasági egyensúlyának megőrzése mellett kell megvalósítani. Ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, 2022-re a GDP 60 százaléka alá – tette hozzá.