Akkumulátor-nagyhatalom leszünk

Közel hétszázmilliárd forintos beruházással készül új, villanyautókba akkumulátort gyártó üzemet építeni Iváncsán a dél-koreai SK Innovation, amely a legnagyobb zöldmezős beruházás lesz Magyarország történetében. Éves gyártókapacitása eléri majd a harminc gigawattórát is, és mintegy kétezer-ötszáz embernek ad munkát. A beruházáshoz a magyar kormány is rekordösszegű állami támogatást ad. Hogy érzékeljük, világviszonylatban milyen jelentős lépésről beszélünk, a Tesla nevadai gyára, a Giga­factory harmincöt gigawattórás kapacitást tud.

Az ázsiai gyártó korábban Korea Oil Corporation néven hagyományos olajcégként működött, majd a kétezres évek elején kezdett el profilt váltani, kifejlesztette hazája első lítiumion-akkumulátorát, amelynek gyártása 2006-ban kezdődött meg. Magyarországi leányvállalata, az SK Battery Hungary Kft. 2018-ban nyitotta meg első magyarországi gyártósorát Komáromban, ez volt egyben a cég első Koreán kívüli üzeme. Gyors fejlődését jól mutatja, hogy 2019-ben már 1,7 milliárd von, azaz mintegy 459 millió forint árbevételt ért el, tavaly pedig ez az összeg már 357,2 milliárd vonra rúgott. A sikerre való tekintettel az iváncsai nagyberuházással párhuzamosan Komáromban épül a cég második gyára, amely 2022-ben áll munkába, 9,8 gigawattórás éves gyártókapacitással.

A másik nagy koreai gyártó, a Samsung SDI is bővíti gödi gyárát, a négy-ötszáz milliárdos beruházáshoz a magyar állam is ad 40 milliárdos támogatást.

A két koreai cég nincs egyedül. „Az elmúlt években tizennégy jelentős távol-keleti akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházás valósult meg Magyarországon, és még újabbak érkeznek. Ezzel a világon a tizedik helyen áll az ország az elektromos akkumulátorok exportálásában, de a várakozások szerint – amennyiben a beruházások üteme így folytatódik – az első öt közé kerülés is reá­lis lehet”, írja a projektmenedzsmenttel foglalkozó Óbuda Group, amely a beruházásokat szemlézte.

Először jött a Samsung

Pár éve a Samsung SDI kezdte el meghonosítani az akkumulátorgyártást Magyarországon. A cégnek Gödön volt korábban egy nagyberuházása, ahol televíziókhoz gyártott alkatrészeket – eleveníti fel Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) főtitkára.

– Ezt azonban egy idő után bezárta, és a tévék gyártását egy az egyben a jászfényszarui gyárban összpontosította. Ám a gödi üzem sem hevert sokáig parlagon, a koreai gyártó felújította, és ide helyezte az akkumulátorgyártást. A most épülő hatalmas új üzemnek már akkora lesz a kapacitása, hogy több nagy német autógyárat is ki tud szolgálni.

Azóta jelentősen megnőtt az ide települő ázsiai cégek száma, összesen kilenc dél-koreai, három japán és két kínai cég foglalkozik akkumulátor vagy ehhez kapcsolódó alkatrészek, keretek gyártásával.

„Magyarországon az 1990-es évek második felében a távol-keleti országok közül elsőként Japán jelent meg. Majd a 2000-es évek közepétől a dél-koreai ipari beruházások, az elmúlt években pedig a kínaiak érkeztek. 2020-ban – a volument tekintve – már Kína volt a legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon (több mint ötmilliárd dollár beruházási értékkel), de az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó iparág vezetői továbbra is a hagyományosan erős dél-ko­reai cégek” – foglalja össze az Óbuda Group.

Kelet és Nyugat nálunk találkozik

Magyarországon és régiós szomszé­dainkban egyaránt hagyományosan erős az autóipar, a Mercedestől a BMW-n át a Suzukiig. Ezeket a gyártókat egyre jobban érinti a villamos meghajtásra történő átállás, sorban jelentkeznek elektromos modelljeikkel, nincs ugyanakkor akkumulátorgyártó kapacitásuk. Ezt a piacot az első pillanattól fogva meghódították a nagy ázsiai gyártók, ők szállítják a nélkülözhetetlen alkatrészeket az európai autógyártók járműveibe. Ami most a szemünk előtt zajlik, az két gyártói kör közeledése.

– Kézenfekvő döntés a nagy akkumulátorgyártóktól, hogy Magyarországra költöztessék a gyáraikat, központi fekvésünknek köszönhetően könnyű elérni innen nemcsak a magyar, hanem a környező országokban lévő nagy autógyárakat és beszállítókat is. Közép-Európán belül a leginkább nálunk koncentrálódnak a főbb prémiummárkák, és a Suzuki is nagy járműgyártó kapacitással van jelen – mutat rá Kilián Csaba, azt sem rejtve véka alá, hogy Magyarországnak beruházások szempontjából mára világszerte elég jó híre van. Köszönhetően annak, hogy képzett a munkaerő, kedvezőek az adózási szabályok, elég attraktív az oktatási rendszer, és a munkaerő költsége még mindig közel egyharmada a nyugat-európaiénak. Az infrastruktúra is megfelelő. Természetesen a beruházók a döntés előtt több lehetséges országot is megvizsgálnak, és többek között a fenti szempontok alapján áll össze egy döntés-előkészítő anyag s születik majd meg a végleges döntés.

Magyarország nagyot nyerhet

A Mage főtitkára arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a cégek, amelyek most beruháznak nálunk, világszerte a csúcstechnológiát képviselik, hozzájárulnak a legmodernebb gyártástechnológiák, az ipar 4.0 meghonosításához. Emellett az is fontos, hogy a két gyártóóriás  máris számos beszállítót vonzott ide, többszörös multiplikációs hatásuk van, ami egyértelműen meg fog mutatkozni a magyar GDP-ben. Az akkumulátornál ugyanis aligha találhatnánk ma exportképesebb terméket, az itt gyártottak szinte mind külföldre mennek majd. Ahol kereslet is bőven lesz rá. Az SK Innovation vezérigazgatója azzal számol, hogy 2025-re kétszáznegyvenöt gigawattórára nő az akkumulátorok iránti európai kereslet, aminek több mint egyharmadát is adhatnák a magyarországi gyárak.

Ennek dacára sokan úgy gondolják, hogy kockázatos ekkora akkumulátorgyártó kapacitást kiépíteni, ugyanis még korántsem biztos, hogy ez a technológia lesz hosszú távon a befutó. Így az a helyzet is előállhat, hogy le kell állítani a gyártást, az üzemek pedig a nyakunkon maradnak majd üresen. Azt Kilián Csaba is elismeri, hogy nem dőlt még el, mi történik majd a villanyautók fejlesztése során, szóba került például a hidrogénmeghajtás, a szárazakkumulátor és még egy sor más lehetséges irány. Attól ugyanakkor nem tart, hogy mindez a hazai gyártásnak keresztbe tehet.

– Ezek a cégek folyamatosan fejlesztenek, ők alakítják világszerte a trendeket; ha bármelyik területen áttörés jelentkezne, azt nagy valószínűséggel az új üzemeikbe hoznák, ezért nem telepítenek új gyárat más országokba – érvel a Mage főtitkára.

Jelenleg is nagy verseny folyik a világban, hogy mely alternatív technológiák lesznek a befutók, például az Európai Unió és egyes tagállamok, köztük Magyarország is meghirdették hidrogén­stratégiájukat. Kilián Csaba szerint arra van a legnagyobb esély, hogy ezek a technológiák párhuzamosan fejlődnek majd, a hidrogénmeghajtás nagy valószínűséggel a teherautóknál, buszoknál, hajóknál fog elsősorban elterjedni, míg a személyautóknál főleg az akkumulátoros technológia tovább fejlődése várható. Az pedig mindenképpen örömre ad okot, hogy most globális szinten is felfigyeltek Magyarországra a nagy beruházásoknak köszönhetően. Ez rengeteg lehetőséget teremt az országnak.