Magánszemélyek és ügyvédek támadták meg a törvényt korábban azzal az indokkal, hogy a Robin Hood-adó jelentős különbséget tesz a cégek közt az adóztatásban, rontja az érintett energiaellátók versenyképességét, és diszkriminatív módon különbözteti meg őket a versenyszféra többi szereplőjétől. Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője szerint ezt a kifogást nevezte most megalapozatlannak a testület.

„Nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás egymástól eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak az összehasonlítható jogosultak és kötelezettek között vethető fel. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szabályozott kör, tehát az energiaellátók egy homogén csoportot képviselnek, közöttük viszont a szabályozás nem tesz különbséget semmilyen szempontból.”

Sereg András szerint egyébként az sem vet fel alkotmányossági kérdéseket, hogy a jogalkotó egy átmeneti időszakra vezetett be ezt az új adónemet.

Már ebben az évben lesz bevétel a Robin Hood adóból. A kormány még szeptemberben csoportosított át több mint 18 milliárd forintot a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz a lakossági energiafelhasználás szociális támogatására. Ezt a 2009-re előirányzott 62,8 milliárd forinton felül fizette ki a tárca.

A Pénzügyminisztérium arra a kérdésre, hogy az említett összegen felül mennyi folyt még be a Robin Hood-adóból, egyelőre nem ad választ, mivel az adó bevallásának és befizetésének határideje december 20., és a tárca a végleges adatokról kíván beszámolni. Van még egy becslés: a jövőre is 30 milliárd forintot tervez a Robin Hood-adóból a kormány, csakúgy, mint idénre, és az áprilisban kifutó energiatámogatási rendszer mellett a fűtéskorszerűsítésre fogják elkölteni.

(Krónika)