Annyira szenved a német ipar, hogy a fegyvergyártásba menekülnének a cégek
Miközben a Rheinmetall megszabadul civil üzletágaitól, a Volkswagen történelmi lépést tesz: bezár egy német gyárat, és nyíltan beszél a hadiipari szerepvállalás lehetőségéről.
A Rheinmetall meghozta azt a döntést, amelyre a piac már jó ideje számított: a német védelmi ipari óriás szerdán bejelentette, hogy megkezdi civil üzletágainak értékesítését, és az érintett tevékenységeket azonnali hatállyal a megszűnő üzletágak közé sorolja át. A fókusz egyértelműen a védelmi alaptevékenységre kerül – minden más háttérbe szorul.
A döntés részeként a Rheinmetall a Power Systems üzletágat is eladásra jelöli. Ez nem ad hoc lépés, hanem egy tudatos stratégia része: a vállalat egyszerűsíti a portfólióját, miközben tovább erősíti védelmi profilját nyilvánvalóan azért, mert azzal számolnak, hogy az európai újrafegyverkezés és a hadiipari megrendelések felfutása alapjaiban rajzolja át az iparág jövőjét.
A civil tevékenységek leépítése ugyanakkor számviteli értelemben sem fájdalommentes. A Rheinmetall mintegy 350 millió eurónyi értékvesztéssel számol el a megszűnő üzletágak miatt. A cég azonban hangsúlyozza: ez az egyszeri veszteség nem érinti sem a likviditást, sem a folytatódó – vagyis védelmi – tevékenységek eredményességét.
Másképp fogalmazva: a Rheinmetall tudatosan levágja azokat az üzletágakat, amelyek már nem illeszkednek az új stratégiai pályára, és minden erőforrását arra a szektorra koncentrálja, ahol ma Európában pénz, politikai akarat és hosszú távú megrendelés is van.
Szintén friss hír, hogy a Volkswagen 88 éves fennállása során először fordul elő, hogy Németországban zár be egy gyárat. Kedden gördült le az utolsó jármű a 2001-ben megnyitott drezdai gyár összeszerelő soráról, amely ezzel végleg bezárja kapuit. A Volkswagen már tavasszal meglepő stratégiaváltást helyezett kilátásba: a civil autógyártás mellett nyitna a hadiipar felé. Oliver Blume, a Vokswagen Csoport vezérigazgatója 2025 elején jelezte, hogy a wolfsburgi központú cég „nyitott a termelési kapacitásának bővítésére” a védelmi szektor irányába.
Blume a The Telegraph-nak adott interjújában elmondta, hogy az aktuális geopolitikai helyzet fényében Európának és Németországnak többet kell invesztálnia a biztonságba, és ha adódna lehetőség katonai járművek gyártására, a Volkswagen megvizsgálná a koncepciót. Konkrét üzleti lépések ugyan 2025 elejéig nem történtek, de a cég jelezte: kész új ötleteket feltárni és tanácsadói, technológiai támogatást nyújtani, amennyiben erre megkeresés érkezik a védelmi ipar részéről.
A döntés mögött részben gazdasági kényszerek húzódnak. Az európai autópiac stagnálása és az elektromos átállás költségei miatt a Volkswagen profitja visszaesett (2024-ben 15 százalékkal, 19,1 milliárd euróra csökkent). Az exportpiacok beszűkültek – Németország éves autókivitele a pandémia előtti 2,4 millióról 1,2 millióra esett vissza –, amiben a kínai versenytársak előretörése is szerepet játszik. Emiatt a VW gyárainak egy része alulhasznosított, és a vállalat jelentős átszervezésre kényszerült (35 ezer fős leépítés szerepel a tervekben). Ilyen körülmények között a hadiipari megrendelések bevonása potenciális új piaci lehetőség: segíthetne csökkenteni a kihasználatlan gyártókapacitást és ellensúlyozni az autópiaci veszteségeket.
A Volkswagen már a 2020-as évek elején is rendelkezett kapcsolódási pontokkal a hadiiparhoz. Leányvállalatán, a MAN Truck & Bus-on keresztül a VW részt vesz katonai teherjárművek gyártásában: a Rheinmetall és a MAN közös vállalata keretében például a Bundeswehr számára is készülnek speciális teherautók. Armin Papperger, a német fegyvergyártó Rheinmetall vezérigazgatója 2023–2024 folyamán „állandó eszmecserét” említett a VW és a Rheinmetall között, utalva a meglévő együttműködésekre és a jövőbeli lehetőségekre. 2025 elején konkrét tervként merült fel, hogy a Rheinmetall átvehet egyes bezárásra ítélt Volkswagen-üzemeket katonai járművek gyártására. Papperger kiemelte például a VW osnabrücki gyárát, amely szerinte „jól passzolna” a Rheinmetall profiljába, és alkalmas lenne harcjárművek gyártására. A VW 2023 decemberében döntött bizonyos németországi üzemei bezárásáról, így Osnabrück is a következő két évben leálló három gyár egyike. A hadiipari óriás jelezte: további nagy megrendelések (például harckocsikra) esetén gondolkodnának el ilyen üzemek átvételén.
A Volkswagen számára nem teljesen ismeretlen terület a hadiipar – a vállalatnak már a II. világháború idején is volt katonai profilja. Adolf Hitler kedvelt autógyártójaként a cég a „népautó” (Volkswagen) projekt mellett fokozatosan bekapcsolódott a katonai termelésbe is. A háború alatt számos katonai jármű került ki a VW gyáraiból. Leghíresebb talán a Kübelwagen, egy nyitott terepjáró, amelyet a német haderő (különösen a Waffen SS) széles körben használt; a típust Ferdinand Porsche tervezte és mintegy 53 ezer darab készült belőle. Hasonlóan sikeres volt a Schwimmwagen, egy kétéltű jármű, amely a vízen és szárazföldön egyaránt megállta a helyét. A Volkswagen a páncélos hadviselésbe is belekóstolt: részt vett harckocsik fejlesztésében és gyártásában, bár ezen a téren kevesebb sikert ért el. A híres Tigris I nehézpáncélos tervezésére kiírt pályázaton a VW is indult, de prototípusának motorja túlterhelt volt és felrobbant a teszten – így végül a Henschel konszern nyerte a megbízást. Ennek ellenére a Volkswagen kapott alvállalkozói szerepet a Tigris harckocsi gyártásában is, ami értékes tapasztalatot jelentett a nagy teherbírású haditechnikai alkatrészek előállításában. A hidegháború idején ugyanakkor a Volkswagen profilja fokozatosan polgárivá vált, és évtizedekig kerülte a közvetlen hadiipari gyártást.
