Aranyláz 2.0 – Elveszítette hegemóniáját a fedezet nélkül nyomtatott dollár
A Pax Americana, vagyis az USA által uralt világrend megrendülésének egyik legbiztosabb jele, hogy valóságos aranyláz tört ki a világ országaiban. A világkereskedelemben elveszítette hegemóniáját a fedezet nélkül nyomtatott dollár, a jegybankok pedig igyekeznek immár inkább aranyban tartani tartalékaik tekintélyes részét.
Mint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya leszögezi: ez a gyakorlat védelmet biztosít az államoknak a makrogazdasági bizonytalanságokkal, a geopolitikai sokkokkal, például háborúkkal, járványokkal szemben. Az aranyat emellett fedezetként is használják az infláció ellen, hiszen a nemesfém nemcsak megőzi értékét, ára emelkedik is a felvásárlási láz következtében. Jelenleg eléri az unciánként 2500 dolláros rekordszintet, csak idén 20 százalékos áremelkedést mutattak az aranytőzsdei jegyzések. Ráadásul az arany biztosítékként is használható jelentős politikai változások idején, sőt enyhítik az államok függőségét a globálisan domináns valutákkal szemben. Ez utóbbi szempont különösen a Globális Dél országai számára fontos.
Az aranyláznak köszönhetően mára a világ jegybankjai összesen 36 ezer tonna aranyat tartalékolnak, ebből 11 ezer tonnát az eurozóna trezorjai őriznek.
Régiónk országai szintén kiveszik a részüket az arany-vásárlásból, mint megtudható Kolozsi Pál Péter, az MNB honlapján megjelent tanulmányából.
Az MNB munkatársa a World Gold Council összesítésére támaszkodva közli, hogy Lengyelország több mint 160 tonnával növelte készleteit, ebből 30 tonnát az utóbbi félévben vásárolt meg. Ám Csehország, Szerbia és Szlovénia is aktív vásárlónak számít az aranytőzsdéken. A világ vezető hatalmainak vásárlásai visszafogottabbak, ám ez azzal magyarázható, hogy ők korábban is vigyáztak aranytartalékaikra, így eleve jelentős készleteik voltak.
Magyarország aranytartalékai a rendszerváltozás utáni két évtizedben drámaian leapadtak. Az MNB először 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára, majd 2021-ben háromszorosára, 94,5 tonnára növelte készleteinket. Az idén szeptemberben eszközölt vásárlásnak köszönhetően pedig 110 tonnára nőtt az e nemesfémben őrzött tartalékunk. Ez azt is jelenti, hogy a közép-európai régióban nálunk a legmagasabb az egy főre jutó aranytartalék. Ez nem kis részben járul hozzá a Magyarországgal kapcsolatban táplált nemzetközi bizalom stabilitásához.
Ennek keretében az MNB először 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd ezt követően 2021-ben megháromszorozta és 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát. Ennek a hat évvel ezelőtt megkezdett folyamatnak volt a folytatása, hogy idén szeptemberben az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára emelkedett, ami rekordszintet jelent.
A World Gold Council összesítése szerint a jegybankok világszerte összesen csaknem bruttó 3000 tonna aranyat vásároltak – és hogy a régión belül maradjunk, egyedül Lengyelország több mint 160 tonnával növelte aranykészleteit, amiből csak az utóbbi félévre több mint 30 tonna esett.
Kelet-Közép-Európában Csehország is aktív aranyvásárló, a nyugati világ vezető államainak értékelésekor pedig érdemes figyelembe venni, hogy mivel vigyáztak az aranytartalékukra, vásárlások nélkül is jelentős készletekkel rendelkeznek – a nyugati összevetésben viszonylag visszafogott osztrák aranytartalékok is két és félszer meghaladják a magyar értéket, míg a német esetben több mint harmincszoros az arány.
