Átalakul az otthonteremtési program

Megváltoznak jövő január 1-jétől a babaváró hitel és a csok szabályai – jelentette be a múlt csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal magyarázta mindezt, hogy a kormány a családtámogatási rendszert áttekintve úgy látta, az elmúlt években, különösen az ukrajnai háború kitörése óta a körülmények alapvetően változtak meg, mert a háború, illetve az arra adott szankciós válaszok és a magas infláció átértékelte a jelenlegi támogatások hasznosságát.

Növekvő támogatások

A babaváró hitellel a kormány – több más intézkedéséhez hasonlóan – ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja. Ezért 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik majd fel, ahol a nő 30 év alatti. Ugyanakkor a 2024-es év átmeneti időszak lesz, amikor még a 30–40 év közötti nők is jogosultak lesznek erre a támogatási formára várandósságuk igazolása esetén. A babaváró hitel maximális összegét eközben tízről 11 millió forintra emelik.

Ami a családi otthonteremtési kedvezményt, azaz a csokot illeti, annak falun érvényes szabályait a jövőben is megtartják, sőt 2024. január 1-jétől ötven százalékkal, illetve egyes esetekben ennél is nagyobb mértékben megemelik a keret­összegeket. Ugyanakkor városban jövő januártól nem lehet majd igénybe venni a csokot. A kormány a családügyekért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki új otthonteremtési támogatási rendszert az 5000 főnél nagyobb településekre.

– Számtalan irányba el lehet indulni, a nemzetközi gyakorlat is nagyon sokféle, bár azt büszkén tehetjük hozzá, hogy olyan nagyvonalú és széles körű családtámogatási rendszer, mint ami Magyarországon van, nem nagyon található Európában – szögezte le ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre Gulyás Gergely.

A miniszter a változtatásokat azzal indokolta, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt különösen a nagyvárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a nagyobb városokban a csokigénylések száma jelentős mértékben visszaesett. A csok ma leginkább a kisebb településeken működik, ahol ennek felvétele és az önrész elegendő az ingatlan vásárlásához, azonban a nagyvárosokban, a megyei jogú városokban és Budapesten a csok és az önrész mellé fel kellett venni bankhitelt is. Gulyás Gergely úgy érvelt, hogy miután a bankhitelezés „gyakorlatilag leállt”, mert ilyen kamatok mellett kevesen folyamodnak hitelhez, azért a csokot is jelentősen kevesebben igényelték. A falusi csokot viszont 2024 januárja után is igénybe lehet venni a korábbi feltételek mellett, megemelt keretösszegekkel, és megmarad az áfa-visszatérítés lehetősége is ötmillió forint erejéig.

Demográfiai célok

A jövőre új feltételekkel igényelhető babaváró támogatást a 2019-es családvédelmi akcióterv egyik fő elemeként vezették be. Rövid idő alatt is a legsikeresebb családpolitikai intézkedésnek bizonyult – szűk négy év alatt jóval több mint kétszázezer házaspár élt a lehetőséggel. A pénzintézeteknél szabad felhasználású kölcsönként megigényelhető támogatás kimondottan gyermekvállalást ösztönző intézkedés: egy olyan házaspárnak például, amelynek a hitel felvételét követően három gyermeke születik, akár egy fillért sem kell visszafizetnie a tartozásból. A babaváró hitel az első gyermek születésével – illetve már a várandósság 12. hetének igazolásával – kamatmentes kölcsönné alakul, és ekkor három évre fel is függesztik a törlesztést. A második gyermek születésével harminc százalékot elengednek a tartozásból, és újabb három évre felfüggesztik a kölcsön visszafizetését. A harmadik gyermek születésével pedig a teljes fennálló tartozás megszűnik. Nem véletlen, hogy a házaspárok jellemzően eddig is a várandósság idején vették fel a babaváró hitelt, hiszen ebben az esetben három évig eleve semmilyen kiadást nem jelent ez számukra, ugyanakkor kamatmentesen juthatnak akár tízmillió forinthoz, amely összeget ráadásul bármire fel lehet használni. Gulyás Gergely bejelentése értelmében azoknak a házasoknak, illetve leendő házasulandóknak, ahol a feleség már a harminchoz közelít vagy annál idősebb, de még nem töltötte be 40. életévét, másfél évük van rá, hogy éljenek a babaváró támogatás állami millióival. Ezt idén év végéig még úgy is megtehetik, hogy nem jön a baba – jóllehet ilyen esetben kamatos hitelként el kell kezdeni a törlesztést is egy remélt várandósság 12. hetéig. Jövőre pedig abban az esetben, ha a várandós nő igazoltan a 12. hetébe lépett.

A babaváró támogatás átalakítása szorosan illeszkedik azokhoz a fő családpolitikai célokhoz, amelyeket néhány héttel ezelőtt részletesen bemutattunk (Demokrata, 2023. május 10.). A házasságkötések számának emelkedésében már eddig is komoly szerepe volt a konstrukciónak. Bár 2010-től megfigyelhető, hogy évről évre több házasságot kötnek a fiatalok, a babaváró támogatás hírére még nagyobb arányú lett a növekedés. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg 2011-ben 35812 házasságkötés történt Magyarországon, ami 2018-ig szép fokozatosan 50828-ra nőtt, 2019-ben már 65268 fiatal pár lépett frigyre. A házasságkötések száma a Covid idején sem esett vissza, olyannyira, hogy 2021-ben több mint 72 ezer férfi és nő kötötte össze az életét, amire azelőtt 1986-ban volt utoljára példa.

A családtámogatások másik fő célja, hogy minél fiatalabban szüljön egy édesanya, hiszen így nagyobb eséllyel érkezhet majd egy vagy több kis testvér is a családba. 2023-ra ezért vezették be, hogy azok a fiatal nők is mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól, akik 30 éves koruk előtt szülnek (vagy örökbe fogadnak), illetve számukra a teljes diákhitel-tartozást is elengedik január 1-jétől. Most ezt a folyamatot erősítheti a babaváró támogatás átalakítása is, amelyet tehát 2025. január 1-jétől csak azok a házaspárok igényelhetik, ahol a nő 30 évesnél fiatalabb.

Csok a családnak

A csok szócskával 2015-ben ismerkedhettünk meg, a korábbi szocpol támogatás kibővítésével az év július 1-jétől vezették be ezt az otthonteremtési formát. Azóta számos alkalommal bővítették: 2016-ban vezették be a nagycsaládos, új lakásra szóló 10 plusz 10 millió forintos változatát (vissza nem térítendő támogatás és mellé kedvezményes hitel), amely később 10 plusz 15 millió forintra bővült. Később a kétgyermekeseknek, valamint használt ingatlanok vásárlásánál is hozzáférhetővé tették a kedvezményes hitellehetőséget. Az otthonteremtési program 2021-es bővítése óta a csokkal vásárolt lakás után nem kell illetéket sem fizetni.

A legfrissebb elérhető adatok és becsléseink szerint bevezetése óta már több mint 240 ezren igényelhették a csokot, ugyanakkor az idei évre – a kedvezőtlen ingatlanpiaci folyamatokkal összefüggésben – erősen visszaesett a kérelmezés. Szakértői becslések szerint 2022 első negyedévéhez képest az idei első három hónapban az új építésű ingatlanokra akár 80 százalékkal, használtakra pedig több mint a felével csökkenhetett a csokigénylések száma.

A Magyar Falu Program részeként 2019 júliusától vehető fel a falusi csok, amelynek lényege abban állt – és ezt a szempontot viszik tovább a megemelt keretösszegekkel is –, hogy a csok kiemelt összegű támogatását nemcsak új építésű ingatlanra, hanem a preferált kistelepüléseken használt ingatlan vásárlására és felújítására, illetve saját tulajdonú ingatlan felújítására is fel lehet használni. (A támogatási összegekről lásd a táblázatot – a szerk.) A falusi csok igénylőinek száma mostanra elérhette a negyvenezret, ami évente átlagosan mintegy tíz-tízezer érintett családot jelent. A támogatás ambiciózus célja, hogy a kis lélekszámú településeken megállítsa a népességfogyást. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős miniszteri biztos tájékoztatása szerint a lélekszámcsökkenés már több mint 1200 érintett településen állt meg, sőt ezek többségében gyarapodást tapasztaltak. A demográfiai célok a csoknál is érvényesültek: átlagosan tízből négyen további gyerek, illetve gyerekek vállalásával igényelték a csokot, ez az arány az utóbbi években emelkedett.