Bonyolult tarifatáblázatok, több címen beszedett díjak

Januártól ingyenesen biztosítja a készpénzfelvételt magyarországi és külföldi automatáiból az Unicredit Bank. A döntés teljes ellentétben van az elmúlt évek pénzpiaci folyamataival, ahol épp a kedvezményes automata-használat felszámolása volt napirenden. A többi pénzintézet egyelőre nem kíván hasonló akciókat indítani. Pedig a bankszektor nyereségét nézve lenne miből.

Mintegy másfél évtizede, hogy a magyar lakosság szélesebb körben megismerkedhetett a bankkártyákkal. Ekkor tették kötelezővé a fizetések bankszámlára utalását. Hogy a döntés a dolgozóknak ne okozzon veszteséget, a bankok vállalták, hogy havi két alkalommal ingyenesen juthatnak pénzükhöz a bankautomatáknál. Aztán a két alkalomból egy lett, majd jó néhány pénzintézet megszüntette az ingyenes készpénzfelvételt.

Nemzetközi kihívás

Ma már 8,5 millió bankkártya van Magyarországon, ebből 6,5 millió a klasszikus, úgynevezett betéti kártya. Bár a plasztiklapok száma évről évre 10 százalék körül nő, a magyar lakosság több mint egyharmadának még mindig nincs bankkártyája. S az ügyfelek 40 százaléka csupán fizetését, nyugdíját veszi ki az automatákból. Magasnak tartják ugyanis a bankkártyahasználathoz kapcsolódó díjakat. 120 ezer forintos, átlagos fizetést feltételezve ugyanis – a kártyához kapcsolódó egyéb díjakat is figyelembe véve – közel ezer forintba kerül a bankautomata-használat.

Bár a bankkártya-használatot össz-társadalmi érdekekre hivatkozva vezették be – csökkentsük a készpénzforgalom mennyiségét – a bankkártyahasználat elvileg az egyénnek is érdeke. A pénz hurcolgatása, otthoni őrizgetése helyett ugyanis úgy vásárolhatunk, vehetjük át fizetésünket, rendelhetünk meg szolgáltatásokat, hogy ki sem mozdul a pénzünk a bankból. Mindez kényelmet, nagyobb biztonságot jelent. Különösen a külföldi utaknál, ahol több százezer forintot is magával vihet egy nyaraló család…

Ebben bízik az UniCredit Bank is. Ahogy Sípos József kommunikációs igazgató mondja: a korlátlan ingyenes automatahasználat lehetővé teszi, hogy ügyfeleik csak annyi pénzt tartsanak maguknál, amennyire tényleg szükségük van. Mindez nagyobb elégedettséghez, hosszabb távon pedig növekvő ügyfélszámhoz vezet. Főleg, hogy az ingyenes lehetőség az UniCredit 15 országból álló nemzetközi hálózatára is kiterjed.

6,6 százalékos piacrészesedésével az UniCredit a hetedik legnagyobb szereplő a magyar piacon. Az olasz tulajdonú pénzintézet két és fél éve jelent meg Magyarországon, amikor felvásárolta a HVB Bank hálózatát. Azóta évről évre megduplázta fiókjainak számát, s a következő időszakban is intenzív növekedésre törekszik. Van hová: a hazánkban nem túl jelentős részesedést felmutató bank Horvátországban és Lengyelországban piacvezető, Romániában, Szlovákiában és Csehországban a legnagyobb öt egyike, az egész Közép-Kelet-Európai régiót tekintve pedig szintén a piac első számú szereplője.

Sípos József elismeri: az ingyenes automatahasználat veszteséget okoz a pénzintézetnek. Ugyanakkor kiterjedt nemzetközi hálózatuk lévén lényegesen könnyebben megteremthették ennek feltételeit, mint más magyarországi intézmények. Épp ezért a közeljövőben az igazgató nem számít arra, hogy bármely más pénzintézet követni tudná az UniCredit példáját.

Mozdulatlan piacvezetők

Az első reakciók az igazgatót igazolják. A piacvezető OTP Bank például épp díjemeléssel köszöntötte az új esztendőt. Hargitai Terézia, a cég bankkártyaüzletágának vezetője azt mondta: nem kívánnak további lépésekkel reagálni az UniCredit akciójára. Két éve az OTP volt az első bank, amely kedvezményes, 1 eurós díjszabást vezetett be a külföldi pénzkivételre a pénzintézet hálózatához tartozó automatáknál. A pénzintézet most a szolgáltatások fejlesztésével kíván új frontot nyitni. Automatáiknál pár évvel ezelőtt bevezették a mobilfeltöltés, tavaly pedig a Vodafone-számlafizetés lehetőségét. Mindez ingyenes az ügyfelek számára.

Az OTP persze okkal bízhat abban: az országos ATM-hálózat felét jelentő, 1470 gépből álló automatarendszerük önmagában is elég vonzerőt jelent. Hisz Magyarország kisebb településein csak az OTP automatáira lehet megbízhatóan számítani, a többi pénzintézet inkább csak a nagyobb városokra koncentrál.

Nem tervez válaszlépést az Erste Bank sem. A második legnagyobb magyarországi ATM-üzemeltető 400 automatával rendelkezik szerte az országban. Sípos Zoltán kártyaüzletág-igazgató merész húzásnak nevezi az UniCredit döntését, amit kiterjedt nemzetközi hálózata nélkül nem is tehetett volna meg. Az Erste Bank pillanatnyilag csak havi egy-két készpénzfelvételt biztosít ingyenesen bizonyos számla-konstrukcióiban, egyébként 45 forint + 0,45 százalék a pénzkivétel díja – igaz, a bank külföldi fiókjaiban is a hazaival azonos feltételeket biztosít. Pillanatnyilag Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában és Horvátországban könnyű Erste fiókot találni. Az ingyenes pénzkivételt az igazgató azért tartja túlzásnak, mert a bankkártyák funkciója elsősorban az, hogy a vásárlásokat tereljék a készpénz nélküli formák felé. Ráadásul a bankoknak mostanában különösen sokba kerül a bankautomata-szolgáltatás biztosítása. A jellemzően 8-10 éves berendezések ugyanis lassan elavulnak, az Erste Bank például már gépei háromnegyedét lecserélte az elmúlt egy-két évben. Emellett természetesen nem olcsó a szokásos üzemeltetés sem: bizonyos gépekben húszmillió forint elhelyezéséről is gondoskodni kell.

Pénzfelvételi díj, folyószámla-vezetési díj, bankkártya éves díja, telebankolási díj, internetes bankolási díj, postázási költség – néhány a bankautomata-használathoz kapcsolódó jogcímek közül, amelyekért díjat számítanak fel a pénzintézetek. Ahogy Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) pénzpiaci szakértője magyarázza: újabban divat lett, hogy a bankok széttördelik a folyamatokat, hogy minél több résztevékenységért külön díjat számíthassanak fel. A klasszikus modell, amikor a pénzintézetek a kihelyezett hitelek kamataiból éltek, egyre kevésbé működik. A díjak burjánzására jellemző, hogy több banknál már azért is jutalékot számítanak fel, ha pénzt fizet be az ügyfél. Vagy a fizetések átutalásának rendszere, ahol a bank jutalékot számít fel a kifizető vállalatnak, majd – a már ismertetett több jogcímes módon – a pénzt felvevő dolgozónak is.

Egy évvel ezelőtt egyébként az OFE szakértője is tagja volt a Lakossági Bankszolgáltatásokat Vizsgáló Bizottságnak, amely megállapította: nem átlátható a banki díjak és jutalékok rendszere, s különösen nem, hogy milyen szolgáltatások állnak az egyes felszámított tételek mögött. Ráadásul nincs semmilyen szabályozórendszer, amely megakadályozná, hogy a bankok tetszőlegesen állapítsanak meg újabb és újabb díjtételeket az egyes „szolgáltatások” után.

Méregdrága ingyenes

A MasterCard legutolsó felméréséből kiderül: ma már a magyar lakosság 60 százaléka tudja, hogy a kártyás vásárlás ingyenes – még a külföldi országokban is. Azt viszont kevesen tudják, hogy a kereskedőktől még a bankautomata-használatnál is jóval nagyobb díjakat vesznek le a pénzintézetek az úgynevezett POS-terminálok használatért. E kártyaolvasó berendezéseket a vásárlás összegének 1,5-3 százalékáért használhatják a boltosok. A díj egyedi alku kérdése: a nagyobb forgalmat bonyolító áruházakkal, üzletláncokkal engedékenyebbek a pénzintézetek, míg a kisebb kereskedőktől – a nagyobb fajlagos fenntartási költségekre hivatkozva – magasabb jutalékot szednek.

A legnagyobb magyarországi kereskedelmi lánctól, a Tescótól például mindössze 1,4 százalékos jutalékot von le a terminálokat működtető OTP Bank. Hardy Mihály szóvivő hangsúlyozza: az elektronikus fizetés lehetősége megtakarítást is jelent a cégnek. Zárás után nem kell a pénzt megszámolni, nem kell bajlódni a pénzszállítás biztosításával. Ugyanakkor a Magyarországon felszámított díjak Európában a legmagasabbak közé tartoznak. Ami érhető volt a rendszer kiépítésének időszakában, napjainkban azonban, amikor az új technológiák szinte évente forradalmasítják a távközlést, egyre indokolatlanabbnak tűnnek. Emiatt egyébként az Európai Unió is vizsgálja a magyarországi bankkártyapiacot.

A POS-terminálokat jellemzően két cég: az OTP és a K&H működteti. Az OTP-s Hargitai Terézia azzal magyarázza a nyugati szintnél magasabb díjakat, hogy odakint a terminálok a kereskedők tulajdonában vannak, nálunk viszont a pénzintézeteké, vagyis nekik kell állniuk egy sor üzemeltetési – telepítési, karbantartási, szoftverfrissítési – költséget.

A magasabb díjak ugyanakkor érezhetően visszafogják a bankkártyás vásárlást Magyarországon. Zdenek Houser, a MasterCard térségi üzletigazgatója szerint hazánkban mindössze 27 ezer kereskedelmi elfogadóhely működik. Bár számuk tavaly 36 százalékkal nőtt, mindez még mindig kevesebb, mint fele a hasonló méretű és fejlettségű országokban kimutatott mennyiségnek. A magyarországi kiskereskedelemben még alig több mint 10 százalék a kártyás fizetések aránya – igaz, háromszor több, mint négy évvel ezelőtt volt. Míg például az Egyesült Államokban már-már furcsán néznek arra, aki készpénzzel fizet, nálunk még az aktív bankkártyahasználók is csupán a nagyobb összegű számlákat rendezik ilyen módon. De nehéz is lenne a készpénz nélküli világ irányába tolni a fizetési szokásokat, amíg a vásárlók nem tudják biztosan, hogy az útba eső boltokban elfogadják plasztiklapjukat. A magyarországi viszonyokra jellemző, hogy – azonos lakosra vetítve – tizedével kevesebb POS-terminált üzemeltetünk, mint Szlovákiában vagy Lengyelországban, nem beszélve Szlovéniáról, ahol hatszor annyi kártyalehúzó-berendezés működik. Úgy tűnik, a kis üzletek és vendéglátóhelyek mindaddig nem telepíttetnek POS-terminálokat, amíg a bankok nem hajlandók csökkenteni jutalékaikat.

A bankszolgáltatásokat vizsgáló bizottság egyébként nem csak azt állapította meg, hogy a bankok hihetetlenül kreatívan találnak fel újabb és újabb jogcímeket a díjszedésre. Egy évet adtak a bankrendszernek, hogy egyfajta önszabályozás keretében kidolgozza a jutalékok áttekinthető rendszerét. Amennyiben ez nem történik meg, hatósági szabályozással kényszerítik ki a változást.

Mivel a díjrendszer nem áttekinthető, érdemben az OFE szakértője sem tud nyilatkozni arról, magasak-e a magyar bankok által felszámított jutalékok. Dietz Gusztávné mégis úgy fogalmaz:

– Amennyiben a közfelfogást nézem, magasak, ha a bankokat hallgatom, megfelel a működési költségeknek, ha viszont a bankok nyereségét nézem, nagyon magasak. Az elmúlt három évben ugyanis rendre 30 százalék körüli profitrátával zárt a bankrendszer, és az első 11 havi adatok alapján 2007-ben sem adja alább 20 százaléknál.

Kárász Andor