Az IMF tankönyvi példaként ajánlja a magyar gazdaságpolitika megoldásait
Október elsejétől pályázhatnak a vállalkozások munkavállalóik továbbképzésére a vállalati belső képzési programban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán, a kis- és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow kecskeméti állomásán.György László a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott eseményen elmondta: a gazdaság újraindítása során meghirdették a 70 milliárd forintos vállalati belső képzési programot, október elsejétől az első 15 milliárd forintos keretre lehet pályázni.
Kifejtette: csaknem félmillió forintot is kaphat egy munkáltató egy-egy munkavállalója után, ennek két feltétele van. Az egyik, hogy a vállalkozók tovább foglalkoztassák a munkavállalóikat legalább egy évvel. A másik, hogy a minimálbér növekedési üteménél gyorsabb ütemben emeljék dolgozóik bérét. A két feltétel teljesülése esetén nem kell visszafizetni a támogatást.
A kevesebb mint ötven munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 70 százalékos. a közepes méretű vállalkozások 60 százalékos, míg a nagyok 50 százalékos támogatási intenzitás mellett vehetik igénybe a képzési támogatást.
Az államtitkár kiemelte, hogy a technológia robbanásszerű változása újabb képességeket követel meg a munkavállalóktól, ezért a cél az, hogy a magyarokat felkészítsék a változásokra és a megnövekedett kompetencia igényekre. A technológia változása, a robotizáció, az automatizáció, az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia terjedése miatt több mint 80 millió munkahely megszűnik a világban 2030-ig, miközben 90 millió új munkahely jön létre. Ezekre az új munkahelyekre szeretnék a magyarokat alkalmassá tenni – mondta.
György László rámutatott: Magyarországon csaknem teljes a foglalkoztatottság, aki akar, tud dolgozni. A kormány a felnőttképzési rendszerben az elmúlt negyven év legnagyobb átalakítását hajtotta végre, képesek visszajelzést adni a felnőttképzőknek, a képzésüket igénybe vevő vállalkozásoknak, munkavállalóknak és munkát keresőknek, hogy milyen szakmákat, hol érdemes tanulni. Konkrét adatok alapján tudják megmondani, hogy egy adott képzés a munkaerőpiacon mennyit ér – tájékoztatott.
Szavai szerint az IMF ma tankönyvi példaként ajánlja más országoknak a magyar gazdaságpolitika megoldásait, mert a nyugati világra lassan ötven éve jellemző kihívásra tudtak választ adni. Nyugaton úgy nőtt a GDP a kétszeresére az elmúlt ötven évben, hogy az átlagbérek mindössze nyolc százalékkal nőttek. Magyarországon a 2010 és 2012 között felépített modellnek köszönhetően úgy bővült 2013 és 2019 között a gazdaság az Európai Unió átlagát két százalékponttal meghaladó ütemben, hogy széles rétegekkel sikerült megosztani a „növekedés gyümölcsét”. Európai statisztika szerint a szegénységben élők aránya 23 százalékról 8 százalékra mérséklődött ebben az időszakban – mondta, hozzátéve: „amíg ez nyolc nem nulla, addig van mit dolgoznunk”, de az irány jó.
Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a járvány kezdetekor a kormány azonnal fontos intézkedéseket hozott, amelyek mind a gazdaság működőképességének fenntartását szolgálták, példaként említette a rövidített munkaidős támogatást, a hitel-és kamatmoratóriumot, fejlesztési támogatásokat. A GDP növekedésén látszik, hogy ezek az intézkedések sikeresek voltak – jegyezte meg.
A foglalkoztatottság visszatért a „normál állapotba” – mondta, megjegyezve, hogy a legtöbb szakmában nehéz jó munkaerőt vagy egyáltalán munkaerőt találni.
Felhívta a figyelmet, hogy a felnőttképzésnek nagy szerepe van a munkaerőpiaci igények kielégítésében. Az elmúlt évben több mint ezer vizsgabizottsági tagot delegált a kamara csak Bács-Kiskun megyében, ez ennyi vizsgát is jelent, a vizsgázók száma pedig meghaladta a hatezret.
