Az unióban csak nálunk létezik a rezsicsökkentés
Miközben több uniós tagállamban „brutális mértékben” drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, Magyarországon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére – írta az Origo hírportál a Mediaworks hírcentrumára hivatkozva vasárnap.
A cikk szerint több országban megduplázódott a földgáz vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy ezekért a korábbinál négyszer-ötször többet kell fizetni.
Mint írták, Magyarországon kívül az összes EU-s tagállamban emelkedtek a rezsiköltségek az áprilisig eltelt esztendőben, sok helyen a rendkívüli drágulás elsősorban a kőolaj és a földgáz áremelkedésének következménye. Ezek az energiahordozók már tavaly év végén jócskán többe kerültek, mint az azt megelőző időszakban, és az ukrajnai konfliktus körüli bizonytalanság – mint például az orosz energiahordozók lehetséges embargója – tovább drágították a földgázt és a kőolajat.
Kiemelték: a Magyarországon tíz éve bevezetett rezsicsökkentéshez hasonló átfogó segítségre a többi uniós tagállamban nem számíthatnak a háztartások, így Európa-szerte akár a korábbi ár többszörösét is fizethetik a gázfűtésért vagy az áramért, de sok helyen jelentősen emelkedett a fűtőolaj ára is.
A portál szerint az EU többi, 26 tagállamában átlagosan 35,2 százalékkal, vagyis több mint harmadával nőttek a rezsiköltségek, Lettországban például 335 százalékos volt az emelkedés mértéke. A szociális és jóléti intézkedésekre hagyományosan sok figyelmet összpontosító Franciaországban idén átlagosan 14 százalékkal kerül majd többe a háztartások rezsije az előrejelzések szerint, de több nyugat-európai államban is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk az embereknek, amikor a hónap végén befizetik a számláikat.
Írországban 45, Luxemburgban 41, Belgiumban pedig mintegy 26 százalékkal nőttek a rezsiköltségek – sorolta az Origo, hozzátéve, Hollandiában még ennél is magasabb – 86 százalékos – volt a drágulás mértéke. A korábbinál jóval több teher hárul több balti állam háztartásaira is. Észtországban idén áprilisban átlagosan csaknem 60 százalékkal volt drágább az egyhavi rezsi, mint egy évvel korábban. Litvániában 37,9 százalékkal, Lettországban pedig egészen extrém módon – 335 százalékkal – nőttek a rezsiterhek.
Csehországban 18, Olaszországban 28, az EU egyik legszegényebb országában, Romániában pedig 65 százalékkal emelkedett a lakosoknak ez a kiadása – írták.
A hírportál a rezsit alkotó tételek drágulását vizsgálva kitért a lakbérek emelésére is, amely – mint írták – Lettországban 32, Észtországban pedig 34,4 százalékos volt. Számottevően többet kell fizetni a lakásbérlésért Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban is, ahol 24, 19, illetve 11 százalékos volt a drágulás mértéke.
A földgáz árának emelkedését vizsgálva közölték: a lettek terhei nőttek a leginkább, mivel ott csaknem öt és félszer kerül többe a háztartási földgáz, mint egy évvel korábban. Horvátországban áprilisig 270 százalékkal nőtt ez a tétel, de több másik államban is meghaladja a drágulás mértéke a triplázódást. Belgiumban és Észtországban 230, illetve 237 százalékkal lett magasabb a földgáz ára, de például Görögországban is már több mint duplájába kerül, mint egy évvel korábban. Romániában egyes szolgáltatóknál a négyszeresére emelkedett a gáz ára.
Az áram árának emelkedéséről azt írták: Litvániában három és félszeresére, Lettországban pedig mintegy négyszeresére nőtt a háztartások elektromossággal történő ellátásának költsége, az észt lakossági fogyasztókat pedig 119 százalékos drágulás sújtja. Belgiumban és Spanyolországban átlagosan duplájára nőtt az áramszámla, Olaszországban pedig ennél többel, 131 százalékkal. Svédországban, ahol a háztartások többsége árammal fűt, 32,4 százalékos volt a drágulás.
Több tagállam polgárainak a tavalyinál jóval többet kell fizetniük a fűtőolajért is – írta az Origo, példaként említve, hogy Ausztriában 118,5 százalékkal kerül most többe, de a német, a finn, a görög, az ír, valamint a luxemburgi lakosok pénztárcáját is jelentősen megterheli a drágulás, amelynek mértéke 65 és 90 százalék közötti volt ezekben az országokban.
