Banai Péter Benő: a jövő évi költségvetés a védelemről szól
A jövő évi költségvetés a védelemről szól – mondta a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem magyar gazdaságpolitikáról szóló panelbeszélgetésén.
Banai Péter Benő közölte: megvédik a családtámogatásokat, a munkahelyeket, emellett fennmarad a rezsitámogatás és megőrzik a nyugdíjak reálértékét. Hozzátette, e négy gazdasági jellegű védelmi pillér mellett egy fizikai is van, a honvédelmi kiadások növelése.
Úgy fogalmazott, vannak kiemelt területek, melyek finanszírozása növekszik vagy megmarad, de mivel nem akarják nagyon megterhelni a cégeket adókkal, számos területen fegyelmezett gazdálkodást kell folytatni.
Az infláció csökkentéséről azt mondta, vannak olyan kormányzati intézkedések, amelyek a második fél évben erőteljesebben érvényesülnek majd.
A reálgazdasági folyamatokkal kapcsolatban az év második felét tekintve bizakodó a kormány, emellett a jó mezőgazdasági év is érdemben hozzá tud tenni a teljesítményhez – tette hozzá. Elmondta, a tavalyi rossz évhez képest 1-1,5 százalékpontos GDP-többlet képzelhető el.
A fogyasztás visszaeséséről Banai Péter Benő elmondta, bíznak abban, hogy az infláció letörésével a fogyasztási kedv is élénkülni fog, és ez a költségvetésben is megjelenik majd. Hozzátette, az ország 2020 óta folyamatosan csökkenti a költségvetési hiányt; ezt a pályát fenn kell tartani a mostani nehéz inflációs környezetben is.
Banai Péter Benő úgy fogalmazott, gazdasági növekedésre akkor lehet számítani a következő években, ha javítani tudják a hatékonyságot.
A beruházásokról elmondta, a gazdaságpolitika beruházásközpontú volt a koronavírus-járvány alatt is, de a tavaly kitört orosz-ukrán háború és annak következményei költségvetési szempontból is szükségessé tették azok szűkítését.
Hangsúlyozta, a gazdasági növekedést fenn kell tartani, és azt látják, a magánszférában van beruházási potenciál, 2020 eleje óta a bejelentett nagy volumenű külföldi beruházások a GDP 14 százaléka körül voltak. Hozzátette, jelentős befektetések valósulnak meg mindenféle területen, ez pedig támaszt ad a gazdasági növekedésnek.
Az elmúlt három év belső és külső strukturális nehézségei miatt most a kormány igyekszik visszatérni a 2013 és 2020 közötti időszakhoz hasonló egyensúlyi növekedési pályára, amikor 4 százalék felett volt a gazdasági növekedés, 3 százalék alatt volt a költségvetési hiány, a kamatok pedig kifejezetten alacsonyak voltak – mondta Csepeti Ádám, a stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár.
Kiemelte, ennek érdekében rengeteg fontos intézkedést hoz a kormány, emellett meg kell vizsgálni, melyek azok a tényezők, amelyek a gazdaság válság- és ellenállóképességét növelik. Ilyen tényezőként említette a vállalatok alapanyagszükségletét, diverzifikációját és energiaintenzitását.
Csepeti Ádám úgy fogalmazott: az országot jelentős kínálati sokk érte tavaly. Ez azt jelenti, hogy a termelési tényezők – nyersanyagok, félkész termékek, alkatrészek, energiahordozók – jelentősen megdrágultak, és az áremelkedés begyűrűzött különböző termékek és szolgáltatások áraiba – tette hozzá.
Ez a kínálati oldali sokk később a keresleti oldalra is bekerült, a kiskereskedelmi forgalom jelentősen visszaesett, a reálbérek 7 százalék fölötti mértékben csökkentek, ez pedig a vásárlási kedv visszaeséséhez vezetett – fejtette ki a helyettes államtitkár.
Kiemelte, az inflációs rátát illetően optimisták, de még sok a tennivaló. A kormányzat sok intézkedést hoz – online árfigyelő rendszer, kötelező akciók – annak érdekében, hogy mérsékelje az árnövekedés ütemét, emellett próbálja ösztönözni a versenyintenzitást is – tette hozzá.
Csepeti Ádám elmondta, új iparfejlesztési stratégia van készülőben a kormány tervei között, a járműipar továbbra is fókuszban lesz, az élelmiszeriparban az ország legjobb cégjeit szeretnék kiemelkedő nemzetközi teljesítményre ösztönözni.
Az alapanyaggyártást tekintve kifejtette, fontos az anyagszükségletek biztosítása, de arra kell törekedni, hogy ezek valamennyi részét az Európai Unión belülről szerezzük be vagy Magyarországon állítsuk elő.
Beszélt még a digitalizációról mint az új iparstratégiában kiemelt iparágként.
Csepeti Ádám elmondta, a szolgáltató szektorban is szeretnék a hazai és nemzetközi beruházásokat ösztönözni. Emellett beszélt a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen tengelyről is, mely a befektetésösztönzési politikának fókuszában áll. Kiemelte, a kormányzat eltökélt a további leszakadó konvergenciarégiókban is erőteljes működőtőke-befektetéseket eszközölni.
