Benyújtották a 2019-es évi költségvetési törvényjavaslatot

Felkerült a parlament honlapjára a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerda délután.

Középpontban a biztonságos növekedés

A jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a büdzsé négy fő célterülete az ország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése.

Július 20-án lesz a zárószavazás

Július 20-án lesz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása – jelentette be Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette Varga Mihály pénzügyminisztertől a 2019-es büdzsé tervezetét szerdán a Parlamentben.

Ismertette, az általános vitát június 27-29-ig tartja a parlament, a bizottsági részletes viták pedig július 3-5. között lesznek.

A költségvetési bizottság július 11-12. között foglalkozik a javaslattal, majd július 16-án dönt a parlament az összegző módosító javaslatról – mondta.

Marad az egykulcsos, 15 százalékos szja

Jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a 2019. évi költségvetési törvény tervezetét.

Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd – ismertette.

Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott adócsökkentés iránya. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján. Ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál – hangsúlyozta a miniszter.

A 2019-es pénzforgalmi hiány 998,433 milliárd forint

A jövő évi költségvetés 19 580,097  milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal számol – derül ki az Országgyűlésnek szerdán benyújtott dokumentumból. A kormányzati szektor  uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya a GDP 1,8 százaléka.

A nominális GDP 43 935 milliárd forint.

A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 586,249 milliárd forintot tesznek ki.

A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1634,521 milliárd forint, kiadási főösszege 2 036,622 milliárd forint, hiánya pedig 402,101 milliárd forint.

A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1359,326 milliárd, kiadási főösszege 1955,659 milliárd, hiánya pedig 596,332 milliárd forint.

Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 28 milliárd forint lesz

Több mint 28 milliárd forintra növekszik jövőre az Országgyűlés Hivatalának költségvetése az idei 20,3 milliárdos keret után – olvasható a 2019-es büdzsé javaslatában, amelyet szerdán délután terjesztett a Ház elé a pénzügyminiszter. 

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében bő 4 milliárd forinttal többet költ a Ház személyi juttatásokra, és mintegy 700 millió forinttal dologi kiadásokra. Növekszik a járulékok összege, a beruházásokra fordított keret pedig 2 milliárd forinttal emelkedik.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre mintegy 90 millió forinttal emelkedik, 2,5 milliárd forintra, amelyből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje szűk 1,5 milliárd. Nőnek a személyi és dologi kiadások.

A családok támogatása az egyik kiemelt terület

A családok támogatását nevezte a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb elemének Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt átadta a büdzsé tervezetét Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

Ismertette: a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak.

Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként,összesen tehát 40 ezer forintra, amely mintegy 350 ezer családot érinthet. A 2016-ban megindult folyamat, hogy 5-5 ezer forinttal bővítsék az adókedvezmény összegét, tehát jövőre is teljesülni fog – mondta.

Nemcsak a gyermekvállalást, de a gyermeknevelést is támogatja a kormány, ide tartozik például a bölcsődei férőhelyek számának növelése szavai szerint.

Nő az igazságügyi terület költségvetése 2019-ben

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a bíróságok támogatása 2019-ben számottevően nő az idei költségvetéshez képest: az IM jövőre 14,744 milliárd forintos támogatást kap, a bíróságok pedig 138,428 milliárdot – derül ki a 2019-es költségvetési törvényjavaslatból, amelyet szerdán délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján.

Az IM jövő évi költségvetésében a 14,744 milliárd forintos támogatás mellett 930 milliós tervezett bevétel szerepel. Az idei évben ez az összeg 8,955 milliárd, illetve 630 millió forint.

Az IM fejezetén belül a közigazgatási bírósági szervezet létrehozásának és működésének előkészítésével kapcsolatos kiadások támogatására 1,648 milliárdot szánnak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslatban.

A bíróságok költségvetési támogatása a javaslat szerint jövőre 138,428 milliárd lesz, amihez 2,258 milliárdos tervezett bevétel járul. Idénre a bíróságok 114,648 milliárdos költségvetési támogatás mellett 2,258 milliárdos bevételt terveztek.

Az ügyészség jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 48,253 milliárd forint, ami kiegészül 102 milliós tervezett bevétellel. A vádhatóság idei költségvetése 43,267 milliárdos támogatással és 102 milliós saját bevétellel számolt.

Az Alkotmánybíróság jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 1,911 milliárd forint, ami idén 1,879 milliárd.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jövőre 1,319 milliárdos támogatásból gazdálkodhat, az idei keret 1,331 milliárd.

Mintegy 287 milliárd forint kiadással számolhat jövőre a KKM

Összesen 287,2 milliárd forint kiadást és 6,98 milliárd forint saját bevételt irányoz elő a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat.

Ez azt jelenti, hogy mintegy 67,1 milliárd forinttal többet költhet jövőre a tárca, mint az idén.

A parlament honlapjára szerda délután felkerült javaslat alapján a kiadások legnagyobb részét – 73,96 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 6,36 milliárd forint működési bevétel társul.

A minisztérium központi igazgatására 11,4 milliárd forint működési kiadást és 187,8 millió forint működési bevételt irányoznak elő.

Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre csaknem 16,7 milliárd forintot fordítanak. Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulást 143 millió forintban határozták meg.

A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,71 milliárd forint működési kiadást szerepeltet a költségvetési javaslat, az Információs Hivatalnak pedig 12,41 milliárd forintot.

A határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 4 milliárd forintot fordítanak.

A törvényjavaslat szerint az államháztartáson kívüli szervezetek közül 200 millió forintot az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására szánnak, 365 millió forintot pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány segítésére. Csaknem 655 millió forintot kap a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, és 200 millió forintból támogatnak egy vízipari külpiaci tevékenységet segítő programot.

Nemzetközi fejlesztési együttműködésre 200 millió forint jut.

Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 20,5 milliárd forintot fordít a tárca. Külgazdasági fejlesztési célelőirányzat címen 5 milliárd forint szerepel a javaslatban, kötött segélyhitelezésre 15 milliárd forint jut. Közép-európai külgazdaságfejlesztési célelőirányzat címen 1,5 milliárd forint áll a tervezetben.

A KKM felügyelete alá tartozó szervezetekre és szakmai programokra jövőre 247 millió forintot szánnak, kulturális diplomáciai projektek támogatására 400 millió forintot, az állami protokoll támogatására pedig 250 millió forintot költenének.

A javaslatban 500 millió forintot irányoznak elő a Budapesti Víz Világtalálkozó megrendezése, 612 millió forintot pedig az amerikai magyar közösség erősítését célul tűző Magyar Foundation of North America támogatására fordítanának.

A tervezetben 2,23 milliárd forint szerepel az űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Többet költenek terrorellenes célokra

A jövő évi költségvetés tervezete alapján az ideinél 35 milliárd forinttal kevesebbet költhet majd a Belügyminisztérium (BM) a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra, ugyanakkor 23,5 milliárd forinttal többet fordíthat terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra – derül ki az Országgyűlésnek benyújtott javaslatból.

A Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat 2019-ben a szerdán beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol – ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel -, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,4 milliárd forint helyett valamivel többet, 4,5 milliárd forintot fordíthat személyi juttatásokra jövőre.

A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2019-ben: a személyi juttatások összege 13 milliárd forint marad, dologi kiadásokra azonban az ideinél kevesebbet, 2,6 milliárd forint helyett 2,3 milliárdot fordíthatnak.

Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtási szervezet is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot. A büdzsé tervezete szerint 2019-ben nem lesz jelentősebb börtönberuházás: beruházási célra az idei 25,6 milliárd forinttal szemben mindössze 2,6 milliárd forint szerepel a költségvetésben, a dologi kiadások is 31 milliárd forintról 22,9 milliárdra csökkennek jövőre.

A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az idei 1,14 milliárd forint helyett 1,19 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra.

A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 55 milliárd forintról 56,5 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint.

Nem változik jelentősen a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol ebben az évben 4,76 milliárd forintot, 2019-ben 5 milliárd forintot terveznek erre a célra. A szervezet idén 458 millió forintot költhetett beruházásokra, jövőre a tervek szerint 217 milliót.

Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 11,5 milliárdról 15,8 milliárd forintra.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (ez megegyezik az ez évivel). A kormányzati hálózatok konszolidációjára, kapacitásainak, teljesítményeinek növelésére és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztésére kiírt uniós pályázat hazai támogatásának biztosítására 3 milliárd forintot terveznek. Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 35 milliárd forinttal szemben 61 milliárdot. 

Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, és nem változna az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása sem, továbbra is évi 700 millió forintot terveznek erre a célra.

Némileg csökken, 14,4 milliárd forintról 14,2 milliárdra a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra szánt összeg, ugyanakkor és továbbra is körülbelül 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra.

Az ideivel megegyező mértékben, 822 millió forinttal támogatná a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerét a Belügyminisztérium.

Honvédelmi kiadásokra csaknem 513 milliárd forint juthat jövőre

A kormány által szerdán benyújtott költségvetési javaslat szerint mintegy 86 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre csaknem 513 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP több mint 1,16 százalékának felel meg. Az idei költségvetésben ez az arány 1 százalék körül volt.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik azt.

Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások már 2024-re elérik majd a – NATO által elvárt – 2 százalékos GDP-arányt.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre 4,1 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 580 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 38 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételét a honvédség technikai modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre kell fordítani, hogy a honvédség „rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, illetve a NATO elvárásaihoz”.

A tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 14 milliárd forintos keretet tervez a tárca.

Jövőre is folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, így újra emelkedik a katonák fizetése is. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2019 januárjától 44 600 forint lesz. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi.

Civil szervezetek hadisírgondozással, hadisírkutatással kapcsolatos tevékenységének támogatására 12 millió forint a keret. Ezen felül a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 14 milliárddal forinttal járul hozzá a HM.

A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 20 milliárd forinthoz jut a honvédelmi költségvetésből.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire több mint 38 milliárd forint juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti Honvédkórház számára 319 millió forintos beruházási forrást is terveztek a költségvetésbe. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál csaknem 29 milliárd forintos bevétellel is számolnak jövőre.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 344 millió forintot kap a honvédségi keretből.

A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre is 1,1 milliárd forintot biztosítanak. Ezen felül külön a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztésére több mint 524 millió forintot is tartalmaz a költségvetés.

A büdzsé 4,1 százalékos 2019-es növekedéssel számol

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol – ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.

Hangsúlyozta, folytatódik tehát az államadósság mérséklődése, „bízunk benne, hogy a ciklus végére mértéke 60 százalék alá csökkenhet”.

2019-ben mind az általános tartalék összegét, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emeli a kormány – jelentette ki.

Nem csökken egyetlen szakterület költségvetése sem

Minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.

Ismertette, egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre.

A nyugdíjak megtartják reálértéküket, sőt nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is.

Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések.

Kifejtette, hogy valamennyi, erre a ciklusra vonatkozó uniós pályázatot már kiírtak, a hangsúly a források felhasználásán lesz jövőre.

Szinte ugyanannyi jut a családpolitikai és a szociális területre

Az ideivel szinte azonos összegből gazdálkodhat jövőre a családpolitikai és a szociális terület – derül ki a 2019-es költségvetési törvényjavaslatból, amelyet szerdán délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján.

A tervezet szerint ehhez az évhez hasonlóan 2019-ben is ugyanannyit szán a kormány a Nemzeti Tehetség programra és az Erzsébet-programra: előbbi ismét mintegy 3,1 milliárd forint, utóbbi pedig 4,4 milliárd forint lesz, esélyteremtési és önkéntes programokra pedig megint 85 millió forint jut.

Családpolitikai programokra jövőre – 600 millió forinttal kevesebbet – hárommilliárd forintot fordítanak, családpolitikai célú pályázatokra pedig ehhez az évhez hasonlóan ismét 65 millió forintot szánnak.

A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. jövő évi támogatása megegyezik az ideivel; előbbire 65 millió forintot, utóbbira 300 millió forintot fordítanak a javaslat szerint, és változatlanul 100 millió forint marad a Családbarát Ország Nonprofit Kft. támogatása.   

A 35 év alattiak sikeres nyelvvizsgájának támogatására jövőre megint 2,7 milliárd forintot, a 20 év alattiak jogosítványszerzésének támogatására pedig majdnem 1,7 milliárd forintot irányoztak elő.

A Biztos Kezdet Gyerekházakra, az utcai szociális munkára, közösségi ellátásokra és a krízisközpontokra ugyanannyi, 2,1 milliárd jut jövőre, és nem változik a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét segítő programok támogatása sem, ez ismét 260 millió forint lesz.

A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját segítő programokra 2019-ben szintén 239 millió forintot szánnak, nyolcmilliárd forinttal emelkedik viszont a foglalkoztatásuk támogatására fordított összeg, az idei 34 milliárd helyett jövőre 42 milliárdot fordítanak erre a célra.

Az autistaotthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatására ehhez az évhez hasonlóan 2019-ban is 190 millió forint jut.

Nem változik a mozgáskorlátozottak gépkocsiszerzési és -átalakítási támogatása, jövőre ismét 841 millió forintot szán erre a kormány, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és az elemi látásrehabilitáció támogatása is marad 555 millió forint.

A fogyatékossággal élők érdekképviseleti szervezeteit az ideivel teljesen megegyező összeggel támogatja a kormány 2019-ban: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) 154 millió forintot kap, a Siketek és Nagyothallok Országos Szövetségének (Sinosz), valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) pedig 195,5 millió forint jut. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) jövőre is 191 millió forintot, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) majdnem 62 millió forintot, a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) pedig 27 millió forintot kap 2019-ban.

Jövőre is 3,8 milliárd forint jut a pártoknak

A korábbi évekhez hasonlóan jövőre is mintegy 3,8 milliárd forintot biztosít a központi büdzsé a pártok és alapítványaik gazdálkodására a szerdán benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján.

A parlamenti pártok közül a Fidesz csaknem 968 millió forintos költségvetési forrásból gazdálkodhat jövőre, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP több mint 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

A Fidesz esetében ez több mint 90 millió forintos emelkedést jelent, míg a Jobbiknál 34 milliós, az LMP-nél 44 milliós, a KDNP-nél 27 milliós, a DK-nál pedig 75 millió forintos a forrásbővülés az idei évre biztosított pénzhez képest.

Az MSZP-nek ugyanakkor 121,5 millió forinttal, a Párbeszédnek pedig 16 millióval csökken a költségvetési támogatása 2019-ben.

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom mintegy 44 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig csaknem 25 millió forintot kaphat a büdzséből.

A pártalapítványok közül a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 573 millió forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 274 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 140 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 83 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 76 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 58 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 11 millió forint költségvetési támogatást kap a tervek szerint.

Tartaléknak 45 millió forintot tervezett be a kormány a pártalapítványok támogatására.

Tovább nő az állami funkciók súlya a büdzsé kiadásaiban

Jövőre az államháztartásban az ideinél több pénz jut a legtöbb fő területre, egyedül az államadóssággal kapcsolatos kiadások csökkennek, arányaiban a működési funkciókra több, a jólétiekre ugyanannyi, a gazdasági funkcióra kevesebbet fordítanának a parlament honlapjára szerdán felkerült 2019. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból, amelynek összértéke pénzforgalmi szemléletben 19 963 milliárd forint, az idei 17,8 százalék után, jövőre 18,1 százalék jut működésre, 3 612 milliárd forint.

Ebből a legnagyobb részt, 2 313 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. A törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 1024 milliárd forint jut, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 625 milliárd, külügyekre 138 milliárd, alapkutatásra 94 milliárd forintot szánnak. Új tétel volt az idei büdzsében a műszaki fejlesztés 2,6 milliárddal, ez jövőre 5,6 milliárd lehet. A törvényhozó és végrehajtó szervekre fordított pénz csökken, 1024 milliárdra tervezik jövőre, az idei 1127 milliárdos előirányzat után.

A védelmi kiadások aránya 0,4 százalékponttal 2,2 százalékra emelkedik, a rendvédelmi és közbiztonsági kiadásoké, 4,2 százalékról 4,3 százalékra nő. Az előbbire 436 milliárd, az utóbbira 862 milliárd forintot szánnak jövőre. A rendvédelem és közbiztonság körébe sorolt kiadásokból a legtöbbet (509 milliárdot) a rend- és közbiztonságra költi az államháztartás. A büntetés-végrehajtás igazgatási és működési kiadásai 73 milliárdra csökkennek. Az igazságszolgáltatás az ideinél 34 milliárddal többet, 194 milliárd forintot kap 2019-ben.

A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya a kiadásokon belül változatlanul 55,4 százalék, 11 067 milliárd forintot tesz ki. Oktatásra csaknem 2 036 milliárd forint jut, így aránya a kiadásokban 0,3 százalékponttal 10,2 százalékra mérséklődik. Emelkedik viszont az egészségügy részesedése 8,4-ről, 8,6 százalékra, e területre 1711 milliárd forintot szánnak 2019-ben. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5682 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 28,9-ről 28,5 százalékra csökken.

Bár emelkedik a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra szánt összeg 643 milliárd forintra, arányuk 3,3 százalékról, 3,2 százalékra mérséklődik. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek részesedése viszont 4,2-ről 5,0 százalékra nő, meghaladja a 992 milliárd forintot.

A gazdasági funkciókra tervezett 3934 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 20-ról 19,7 százalékra mérséklődik. Ezen belül a legnagyobb tétel a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 8,8-ról 9,8 százalékra nő, ezen belül 4,2-ről, 4,5 százalékra nő a közúti, 2,3-ról 2,4-re a vasúti közlekedésé. A környezetvédelem részesedése 1,9 százalék marad jövőre.

Az államadósság kezelésére fordított pénzek aránya az idei 5,5 százalékról 5,1 százalékára csökken, erre 2019-ben 1024 milliárd forintot terveznek, az idei 1039 milliárd után.

32 milliárd forinttal többől gazdálkodhatnak az önkormányzatok

Mintegy 32 milliárd forinttal növekednek az ideihez képest jövőre a helyi önkormányzatok támogatásai, ezek a források a költségvetésről szóló előterjesztés szerint 705,4-ről 737,3 milliárdra bővülnek.

A kormány által az Országgyűlésnek szerdán benyújtott dokumentum értelmében a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 157,6 milliárdot szánnak, szemben az idei 154,4-gyel.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására 189,4 milliárd forintot biztosítana a kormány. Korábban ez a szám 192,6 milliárd volt.

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására 164,2 milliárd jut, idén ezen a soron 157,3 milliárd szerepelt.

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására kicsivel kevesebbet terveznek: a korábbi 79,3-mal szemben 79 milliárd forintot.

A települési önkormányzatok kulturális feladatait 38,3 milliárddal támogatnák, ez körülbelül 200 millióval alacsonyabb összeg a korábbinál.

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira 2,2 milliárd forinttal többet szánnak: 48,7 helyett 50,9 milliárdot.

A javaslat szerint lényegesen bővülnek továbbá a helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai, amelyek 58 milliárd forintot tennének ki, szemben az idei 34,6 milliárddal.

Egészségügyre 101 milliárd forinttal több jut jövőre

Növekednek az egészségügyre fordítható források a jövő évi költségvetési javaslat szerint; 2018-hoz viszonyítva 101 milliárd forinttal jut több az ágazatra.

Az Országgyűlésnek szerda délután benyújtott előterjesztés szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2 442 milliárd forint, szemben az idei 2 319 milliárddal.

A költségvetési javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, ügyeleti ellátásra közel 130 milliárd az előirányzat az idei 129 milliárdhoz képest.

Az E-Alapon belül összevont szakellátásra jövőre valamivel több mint 911 milliárd forint jut az idei 811 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre változatlan forrással számol a költségvetés, erre 1 milliárd 700 millió forint jut, a gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka azonban csökkent: a jövő évi előirányzat 10,4 milliárd forint, ami idén 15,5 milliárd forint.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül táppénzre a jövő évi előirányzat 106,5 milliárd, szemben az idei 98,8 milliárddal.

Gyógyszertámogatásra jövőre több forrást irányoz elő a költségvetés az ideinél, az előterjesztés szerint jövőre ezen a soron 280,6 milliárd forint kiadással számol az állam, szemben az idei 265 milliárddal. Gyógyszertámogatási céltartalékot is megemelték, a jövő évi előirányzat majdnem 82 milliárd, míg az idei 72,3 milliárd.

Bevételi oldalon egyebek mellett a szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói bevételekből is jelentős többletet vár az állam, az előirányzat 23,7 milliárd forint, szemben az idei 17 milliárddal. Szintén bevételnövekedést vár a költségvetés a népegészségügyi termékadó (chips-adó) befizetéseiből: a jövő évi előirányzat 57 milliárd, szemben az idei 30,4 milliárddal.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetén belül az egészségügyi intézmények fejlesztésére és rendkívüli támogatására 9,5 milliárd forint a jövő évi előterjesztés, ami megegyezik az idei összeggel. Az Egészséges Budapest Program jövő évi előirányzata 41,9 milliárd forint, a nemzeti népegészségügyi stratégiával összefüggő feladatokra jövőre is közel 8 milliárd forint jut jövőre, csakúgy, mint idén.

Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatására 4,1 milliárd forint az előirányzat, szemben az idei 6,9 milliárddal.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységekre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2 milliárd 159 millió forint, szemben a 2018. évi 2 milliárd 049 millió forinttal.

Tovább nő az egyházi alapintézmények és közgyűjtemények működésének támogatása

Tovább nő az egyházi alapintézmények működésére, valamint a személyi jövedelemadó egy százalékának kiegészítésére fordítható összeg jövőre. Míg 2018-ban 9,1 milliárd forintot fordítottak erre a célra, 2019-re 10,5 milliárd forintot terveznek.

A parlament honlapjára szerda délután felkerült költségvetési javaslat szerint az ideinél egymilliárd forinttal több, 3 milliárd forint jut az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására.

Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására az ez évinél 9,6 milliárddal több – a működési és felhalmozási kiadást összeadva – 28,8 milliárd forint jut.

Jövőre ismét valamivel több mint félmilliárd forintot fordítanának az üldözött keresztények segítésére, és szintén az ideivel azonos összeget, 3,1 milliárd forintot szánnak a hittanoktatás támogatására.

Szintén változatlan összeg, 18,7 milliárd lehet a rendszerváltás után vissza nem adott egyházi ingatlanok utáni járadék.    

A Karitatív Tanács tagjai az által koordinált feladatok elvégzésére 18 millió forintot terveznek költeni.

Az 5000-nél kevesebb lakosú településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára jövőre is 2,6 milliárd forintot szánnak, és változatlan összeg, 420 millió forint jut a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára is.

Változatlan az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra fordítható összeg is: 1,45 milliárd forint.

Folytatódnak a kulturális nagyberuházások

A jövő évi költségvetés tervezetében is számos jelentős kulturális nagyberuházás szerepel, a Városliget megújításával összefüggő projektekre mintegy 50 milliárd forintot irányoztak elő.

A Liget Budapest projekt 2019-es állami támogatása – több különböző címen – 31,7 milliárd forintot tesz ki. A Pannon Park beruházási projekt támogatására ezen felül 15,9 milliárd, a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésére és kialakítására 2,5 milliárd forintot szán a javaslat.

A budai Vár és a Várnegyed megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervre jövőre 10,63 milliárd, a Nemzeti Kastélyprogramra 4,66 milliárd, a Nemzeti Várprogramra 435 millió forintot szán a kormányzat.

A Magyar Állami Operaház épületének felújítására 8,2 milliárd forintot irányoz elő a tervezet, emellett a Budapest Music Center Modern Opera beruházása 500 millió forint támogatást kap.

A MOME Campus – Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítására több mint 3 milliárd forint jut. Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója 5 milliárdos, a Göcseji Falumúzeum fejlesztése pedig 1 milliárdos kerettel szerepel a tervezetben.

A jövő évi költségvetés tervezete a közgyűjtemények 2019-es működési költségeinek fedezésére 18,5 milliárd forintot irányoz elő az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) fejezetében, beruházásokra és felújításokra további csaknem 1 milliárd forint jut majd.

A művészeti intézmények 19,4 milliárd forint támogatást kapnak, ebből csaknem 1 milliárdot tesznek ki a beruházások és felújítások költségei.

Az egyéb kulturális intézmények finanszírozására 2,4 milliárdot fordítana a kormányzat, ebből a keretből beruházásokra 141 millió forint juthat.

A Makovecz Imre Alap 1,4 milliárd, míg a Thália Színház és Mikroszkóp Színpad fejlesztése csaknem 1 milliárd forintos állami támogatásban részesülhet.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között 1. világháborús centenáriumi megemlékezésekre 1 milliárd, míg a határon túli kulturális feladatok támogatására 975,5 millió forintot szán az előterjesztés. Noha a filmes támogatások többségét a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság osztja szét, az Emmi fejezetében is rendelkezésre áll filmszakmai támogatásokra 145 millió forint.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása 229 millió, a kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatása 750 millió, míg a közgyűjteményi szakmai feladatok 532 millió forinttal szerepelnek a tervezetben.

Közművelődési szakmai feladatok ellátására 1,45 milliárd, kulturális szakemberek továbbképzésére 120 millió, a Csoóri Sándor Alap finanszírozására 5 milliárd, az NMI Művelődési Intézet támogatására 1,8 milliárd, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítására pedig 1,5 milliárd forintot tervez költeni a kormányzat.

A Magyar Rádió Zenei együtteseinek 300 millió, más művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatására csaknem 650 millió jut. Az előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok 1,44 milliárd, a művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése 1,58 milliárd, míg a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megrendezésének jövő évi támogatása 1,95 milliárd forinttal terheli majd a költségvetést.

Az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására a Miniszterelnökség fejezetében szerepel 3,1 milliárd forint; kulturális örökségvédelmi szakmai feladatokra 1,16 milliárd, a világörökségi törvényből adódó feladatok ellátására 154,5 millió, határon túli műemlékek felújítására 250 millió forint jut.

A Kertész Imre Intézet 650 millió forintos támogatásban részesülhet; a Habsburg Ottó Alapítvány 400 millió forintos állami támogatáshoz juthat.

A kulturális fejlesztési, örökségvédelmi feladatokat ellátó gazdasági társaságok közül a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. pedig 7,35 milliárd, a Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit több mint 1 milliárd, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. 1,98 milliárd forint támogatásra számíthat.

Budapesti fejlesztésekre több mint százmilliárd, turisztikára 84 milliárd forint jut

A Miniszterelnökség és a hozzá kapcsolódó intézmények, programok, előirányzatok 790 milliárd forintos, a Miniszterelnöki Kormányiroda 183 milliárd forintos, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda 122 milliárd forintos kiadással számolhat a szerdán benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére közel 109 milliárd forint, míg turisztikára 84 milliárd forint lesz 2019-ben.

A Miniszterelnökség kiadásai idén még 870 milliárd forintra rúgtak, a 2019-es költségvetésben a tárca előirányzatai között azonban már nem szerepel az országvédelmi alap, vagy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata.

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés szerint a Miniszterelnökség fejezete több mint 51 milliárd forintos bevétellel számol, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan 738 milliárd forint lesz.

Maga a minisztérium a tavalyi szűk 30 milliárd helyett idén közel 26 milliárd forinttal gazdálkodhat. Egymilliárd forinttal több lesz azonban személyi juttatásokra és négymilliárd forinttal lesz több dologi kiadásokra. Beruházásokra az idei 8 milliárd forint helyett 438 millió lesz.

Az ideihez képest némileg kevesebb forrásból, 227 milliárd helyett 224 milliárd forintból gazdálkodhatnak a fővárosi, a megyei és a járási kormányhivatalok. Beruházásokra 4,4 milliárd forintja lesz a hivataloknak. A hivatalok – az ideihez hasonlóan – 41 milliárd forintnyi működési bevétellel számolhatnak.

Külön soron szerepel Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése, erre közel 109 milliárd forint lesz. Kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházásokra 7,2 millió forint működési és 2 milliárd forint felhalmozási kiadás van tervezve a javaslatban. A Bozsik Stadion fejlesztésére 3,4 milliárd forintot terveznek.

A Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatásának sorában 2 milliárd forint működési és 88,7 milliárd forint felhalmozási kiadás szerepel.

A javaslatban 50 millió forint van a Bocuse d’Or versenyek támogatására. A Nemzeti Hauszman Tervre az idei 2 milliárd forint helyett jövőre több mint 10 milliárd forint lesz. A Modern városok programra 150 milliárd forint helyett 135 milliárd forintot fordíthat a kormány.

A Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelésére ismét csaknem 107 milliárd forintot irányoz elő a tárca.

Több pénz jut az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpontnak, az idei 600 millió forint helyett 850 millió forint.

A most létrejött Miniszterelnöki Kormányiroda 183 milliárd forintos kiadással számolhat, 6,7 milliárd forintos bevétele mellett. Ide került a szerencsejáték-felügyelet, amely jövőre 1,5 milliárd forintot költhet.

Itt szerepelnek olyan központi kezelésű előirányzatok, mint a szerencsejátékból befolyó 4,8 milliárd forintos koncessziós díj, a dohánytermékek kiskereskedelmének 1,3 milliárd forintos koncessziós díja, az MFB Zrt. összesen 500 millió forintos támogatása vagy a Magyar Közút Zrt. hétmilliárd forintos tőkeemelése.

A kormányiroda működésére 1,5 milliárd forint lesz, ebből 206 millió forint beruházásokra.

Turisztikai előirányzatok kerültek a Miniszterelnöki Kabinetirodához, ezért a idei 26 milliárd forint helyett jövőre 122 milliárd forintból gazdálkodhat. A kabinetiroda 50 millió forintos bevétellel is számolhat.

A kabinetiroda működésére az ideivel nagyjából azonos összeg, 3,8 milliárd forint lesz.

Az idei költségvetés szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal idén 417 millió forintból, jövőre már 444 millió forintból gazdálkodhat.

Kormányfői protokollra 497 millió helyett jövőre 493 millió forint lesz. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 20 milliárd forint helyett 29 milliárd forintot terveznek.

Turisztikai célelőirányzatra és turisztikai fejlesztési célelőirányzatra 84 milliárd forint szerepel a büdzsében az idei, még a fejlesztési minisztérium fejezetében szereplő 53 milliárd forint helyett.

NKA, MTA, MMA, filmalap

A jövő évi központi büdzsé szerdán benyújtott tervezete szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 11,4 milliárd, a Magyar Nemzeti Filmalap 10 milliárd, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 9,4 milliárd, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több mint 56 milliárd forintból gazdálkodhat.

A Nemzeti Kulturális Alap – zömében a játékadó NKA-t megillető részéből származó – tervezett bevétele 11,4 milliárd forint, ebből 9,1 milliárd forint fordítható az alapból nyújtott támogatásokra. A Bethlen Gábor Alap az ideinél csaknem két milliárd forinttal több támogatásból, mintegy 28 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből a Magyarság Háza program támogatására jövőre is 216 millió forint juthat.

Jelentősen növekszik a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) költségvetése, amely az idei 6,7 milliárd helyett 2019-ben 9,4 milliárd forintból gazdálkodhat. Titkárságára 6,6 milliárd (ebből személyi juttatásokra 4,9 milliárd), kutatóintézetekre 277 millió, a Magyar Építészeti Múzeumra 941,7 millió, pályázatokra 200 millió, a Pesti Vigadó programjaira 13 millió, a Nemzeti Szalon programjaira 100 millió, a Makovecz Emlékközpontra 105,7 millió forintot költhetnek a törvényjavaslat szerint.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének központi támogatására 56,1 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat, a tervezett saját bevétele 44 milliárd forintot tesz ki. Az MTA kutatóközpontjainak működésére 32 milliárd, fejlesztésekre, beruházásokra mintegy 1,7 milliárd forintot szánnak. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont fejlesztésére 1,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetési tervezet, amelynek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatalra vonatkozó fejeztében további 3 milliárd forint szerepel a kutatóközpont fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások támogatása címen. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatására 153 millió forint juthat.

Ezen felül az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetben az MTA kutatóhálózatának támogatására 20,1 milliárd forint szerepel. Ugyanitt az akadémiai kiválósági programok támogatására 3,5 milliárd, kutatói pályázatokra 1,8 milliárd, kutatási kiválóság támogatásra 12,6 milliárd forintot irányoznak elő. A kutatási és fejlesztési feladatok között Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatására 694 millió, infrastruktúra-fejlesztésre, felújításokra 1,8 milliárd forintot költhetnek.

A Magyar Nemzeti Filmalap működésére 2019-ben is 10 milliárd forintot szán a kormány, a nemzeti filmvagyon kezelésével és védelmével kapcsolatos támogatás 806 millió forint lesz. A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítására 1,5 millió forintot irányoz elő a jövő évi költségvetési törvényjavaslat.

A települési önkormányzatok által fenntartott vagy támogatott előadóművészeti szervezetek támogatására 12,78 milliárd forintot szánnak, ebből színházművészeti szervezetekre 9,68 milliárd forint, táncművészeti szervezetekre 180 millió forint, zeneművészeti szervezetek támogatására 2,9 milliárd forint költhető el.

Jelentősen emelkedhet az önálló hivatalok, hatóságok költségvetése jövőre

Jelentősen emelkedhet az önálló hivatalok, hatóságok, mint például a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) költségvetése az ideihez képest az Országgyűlésnek szerdán benyújtott 2019. évi költségvetési törvényjavaslat alapján.

Az NKFIH jövőre 12,86 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a hivatal idei büdzséje 10,05 milliárd forint. A szervezet bevételének a tervezet szerint el kell érnie a 2,26 milliárd forintot. Az NKFIH 2019-ben 177,8 millió forintot fordíthat beruházásokra.

A számvevőszék költségvetése az ideihez képest 1 milliárd 774 millió forinttal, 11,09 milliárd forintra emelkedhet jövőre. Az ÁSZ 2019-ben 550 millió forintot költhet beruházásokra.

A KSH jövőre előirányzott büdzséje 11,08 milliárd forintra nőhet az idei 10,61 milliárd forintról. A hivatal 2019-ben 689,9 millió forintból valósíthat meg beruházásokat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2019-ben 8,29 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a MEKH idei költségvetése 7,71 milliárd forint. A hivatal jövőre 395,5 millió forintot fordíthat beruházásokra.  

A versenyhivatal idei költségvetése 2,37 milliárd forint, ez jövőre 2,58 milliárd forintra nő a tervezet értelmében. Beruházásokra a GVH 95 millió forintot fordíthat 2019-ben.

A Közbeszerzési Hatóság (KH) büdzséje jövőre 2,36 milliárd forintra emelkedhet az idei 1,88 milliárd forintról. A hatóság működési bevétele pedig a tervezet szerint 2019-ben eléri a 2,67 milliárd forintot, az idei 2,1 milliárd forint után. A KH a következő évben 384,8 millió forintot fordíthat beruházásokra.

Az ITM 1410 milliárd forint kiadással és 110,7 milliárd forint bevétellel számolhat jövőre

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a 2019. évi költségvetési javaslat alapján 1410,4 milliárd forint kiadással és 110,7 milliárd forint bevétellel számolhat.

A minisztérium kiadási oldalán belül mintegy 154,5 milliárd forint felhasználása európai uniós fejlesztéshez kapcsolódik.

A ITM költségvetésében szereplő Országos Atomenergia Hivatal 2,6 milliárd forint, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 2,09 milliárd forint, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság 281 millió forint, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 311 millió forint, a szakképzési centrumok 2,5 milliárd forint, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 3,8 milliárd forint, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 474 millió forint bevételt tervez.

A szaktárca 2019. évi költségvetésében a közlekedési ágazat – a többi között – 90,3 milliárd forintot fordíthat a közúthálózat fenntartására és működtetésére, 26,5 milliárd forintot az útdíj rendszer működtetésére. A vasúthálózat fejlesztésére mintegy 17,8 milliárd forintot adnak, kiemelt közúti projektekre 314 milliárd forintot költenek. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására mintegy 5,7 milliárd forint kiadással terveznek, a tengelysúly-mérő rendszer üzemeltetésére 2,1 milliárd forint kiadás szerepel.

A hazai fejlesztésű programok közül a Hungaroring Sport Zrt. 13,5 milliárd forint támogatást kap a 2018. évi 14 milliárd forint után. A gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatban 2,9 milliárd forint lesz a 2018. évi 2,6 milliárd forinttal szemben. A Balaton-fejlesztési feladatok támogatására 220 millió forintot szánnak, több mint 10 milliárd forint szerepel a nemzeti infokommunikációs stratégia végrehajtásához kapcsolódó feladatokra.

A megyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek 400 millió forint, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 81 millió forint támogatásra számíthatnak.  

Az Irinyi Terv iparstratégia támogatására 2,5 milliárd forint, a beszállító-fejlesztési programra 3 milliárd forint, az Ipar 4.0 programra 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre, az építőipari ágazat technológiai korszerűsítését, a hatékonyság növelését 6 milliárd forinttal támogatják.

A közlekedési közszolgáltatások közül a vasúti pályahálózat működtetése 98,1 milliárd forint költségtérítés kap jövőre a 2018. évi 93 milliárd forint után. A vasúti személyszállítás az idei 164 milliárd forint költségtérítéssel szemben jövőre mintegy 168 milliárd forintban részesül, az autóbusszal végzett személyszállítás állami költségtérítése jövőre is 65,3 milliárd forint lesz.

Nő a sport és a szabadidős tevékenységek támogatása

Továbbra is fontos feladatnak tartja a kormány a sport és a szabadidős tevékenységek támogatását, amelyre a jövő évi költségvetési javaslatban többet szán, mint az ideiben.

A 2019-es költségvetési törvényjavaslatból – amelyet szerda délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján – kiderül, hogy a jövő évi előirányzat a sportra és szabadidős tevékenységekre, szolgáltatásokra összesen 307 milliárd forint, a tervezett büdzsé 1,5 százaléka, szemben az idei 224 milliárddal, amely 1,2 százalékot jelent.

A javaslatban a legnagyobb tételt a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásának támogatása jelenti: a tervek szerint erre 88,7 milliárd forint jut.

A jövőre Budapesten sorra kerülő Maccabi Európa Játékokra sportinfrastruktúra-fejlesztés címén 14,4 milliárd, míg a megrendezés támogatására további 0,9 milliárd forintot különítenek el.

A Nemzeti Sportközpontok működésére és beruházásaira 15,1 milliárd juthat. Nagyobb tétel a költségvetésben a Hungaroring Sport Zrt. (13,5 milliárd forint), az infrastrukturális fejlesztésekre fordítható Kemény Ferenc Program (9,6 milliárd forint) támogatása, valamint a Bozsik Stadion létesítmény-fejlesztése (3,4 milliárd forint). Az Országos Sportegészségügyi Intézet 6,8 milliárd forintos központi támogatásra számíthat.

Az utánpótlás-nevelési feladatokra 2,4 milliárd, sportági fejlesztésekre 12,4 milliárd forint jut. A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztését a tervek szerint több mint 7,7 milliárd forinttal segíti a büdzsé.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása július 20-án lesz a Parlamentben.

Több jut a határon túli területek gazdaságfejlesztési programjaira

Jövőre 50 milliárd forint szán a kormány a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására – derült ki a szerdán benyújtott költségvetési javaslatból.

Az idei költségvetésben ilyen célra összesen mintegy 16 milliárd forint jut.

A határon túli magyarság költségvetési támogatása több soron és a feladatok alapján egyes tárcáknál elkülönítve jelenik meg a törvényjavaslatban.

A jövő évben a Miniszterelnökségnél a mostani 8,4 milliárdos tétellel szemben 6,7 milliárd szerepel, a Bethlen Gábor Alapkezelő viszont az idei 26 milliárd helyett 28 milliárd forintból gazdálkodhatna. Ebből a 28 milliárd forintból a nemzetpolitikai célú támogatás az idei 19,7 milliárddal szemben 18,7 milliárd, az alapkezelő működési költsége 1,15 milliárd. A felhalmozási kiadás 8 milliárd forint.

A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetésében több mint 5,6 milliárd forinttal jelenik meg, az idei 2 milliárddal szemben.

A határon túli oktatás területén köznevelési kiadásokra 231,5 millió, felsőoktatásra 800 millió szerepel. Ez nagyságrendileg megegyezik az idei támogatással.

A határon túli sportinfrastruktúra fejlesztésére 400 millió forintot irányoztak elő. 

A külhonban egyházi szolgálatot teljesítők támogatására 420 millió forint áll rendelkezésre, ha elfogadják a büdzsét. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet az idei évhez hasonlóan mintegy 1,2 milliárdból gazdálkodhatna jövőre.

Több mint félmilliárddal nőhet a hazai nemzetiségek támogatása

Több mint félmilliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak jövőre a hazai nemzetiségek a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke a törvényjavaslat szerdai benyújtása után az MTI megkeresésére elmondta, hogy a nemzetiségek idei támogatására 10,5 milliárd forintot különítettek el, és ez jövőre 653 millió forinttal, több mint 11 milliárd forintra nőne.

A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok, az általuk fenntartott intézmények és a nemzetiségi média támogatása nem változik a javaslat szerint – közölte.

Ritter Imre elmondta, idén 2,75 milliárd forintot különítettek el az intézményi beruházásokra, a nemzetiségi egyesületek pályázati keretét, az ösztöndíjakat, valamint színházi támogatásokat is magába foglaló körre, és ez a javaslat szerint jövőre 3,4 milliárd forintra emelkedik.

Az agrárkiadásokra közel 206 milliárd forint jut jövőre

Az Agrárminisztérium (AM) büdzséje jövőre 205,99 milliárd forintra csökken az idei 208,29 milliárd forintról, a tárca tervezett saját bevétele 32,34 milliárdról 32,29 milliárd forintra mérséklődik a parlament honlapján szerdán közzétett 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.

A javaslat alapján a szaktárca működési kiadásainak fedezésére mintegy 185,56 milliárd forintot fordíthat, amiből a bevétellel fedezett összeg 32,20 milliárd forint. A tárca 12,22 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás elköltésével számolhat, idén ez 11,99 milliárd forint volt. A tárca személyi kiadásai jövőre is megközelítik az 5 milliárd forintot.

A kormány jövőre 235,7 millió forinttal kevesebbet, 78,32 milliárd forintot szán a nemzeti agrártámogatásokra, ugyanakkor a nemzeti agrárkár-enyhítésre továbbra is 8,6 milliárd forintot irányoz elő, utóbbiból jövőre is 4,3 milliárd forint bevételre számít.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) működési kiadásaira jövőre több, 14,68 milliárd forintot költhetnek, idén ez 13,75 milliárd forint. A hivatalnak az idei évhez képest hasonlóan jövőre is, 10,17 milliárd forint bevételt kell elérnie.

A mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei jövőre 25,72 milliárd forintból gazdálkodhatnak, 2018-ban erre 25,06 milliárd forintot lehet fordítani.

A kormány a nemzeti park igazgatóságok kiadásaira 9,51 milliárd forintot szán jövőre, ez idén 8,95 milliárd forint.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat költségvetése jövőre 1,66 milliárd forintra nő, ami minimális emelkedés az ideihez képest.

A 2018-as költségvetéshez képest jövőre valamivel több, 4,92 milliárd forint juthat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központnak, amelynek az idei évhez hasonlóan jövőre is közel 1,79 milliárd forint bevételt kell elérnie. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kiadására a kormány jövőre 1,15 milliárd forintot szán.

A javaslat szerint jövőre az idei évhez képest mintegy 500 millió forinttal, 1,50 milliárd forintra nőhet a Génmegőrzési intézmények kiadásaira fordítható összeg.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jövőre 2,22 milliárd forintot kaphat az idei 2,24 milliárd forint után.

A környezetvédelmi célelőirányzatok finanszírozására a kormány jövőre 3,12 milliárd forintot szán, idén ezekre a feladatokra 15,66 milliárdot fordítanak, a két összeg közötti nagy különbség abból adódik, hogy egyes területek, például a hulladékgazdálkodás 2019-től már az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hatáskörébe tartoznak majd.

A ménesgazdaságok kiadásaira a kormány 3,59 milliárd forintot szán, idén erre 4,07 milliárd forint fordítható. A működési bevételnek jövőre 2,96 milliárd forintot kell kitennie, az idei 3,45 milliárd forint után.

A zárkerti programok támogatására 1,99 milliárd forintot, a hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésére jövőre az idei költségvetéshez hasonlóan 492,7 millió forintot szán a kormány.

Az uniós fejlesztési programok kiegészítő támogatásán belül az idei évhez hasonlóan jövőre is a Méhészeti nemzeti programra 788 millió forint, az Igyál tejet programra 4,3 milliárd forint, az Iskolagyümölcs programra 2,29 milliárd juthat.

Jelentős uniós fejlesztési forrásokat fizetnek ki jövőre is

Jelentős uniós forrásokat fizetnek ki jövőre is az operatív programokban.

A 2019. évi büdzsé javaslata az európai fejlesztések esetében 1359 milliárd forint bevétellel és 1955 milliárd forint kiadással tervez, szemben a 2018. évi költségvetésben lévő 1914 milliárd forint bevétellel és 2417 milliárd forint kiadással.

Az európai uniós programokhoz kapcsolódóan a jövő évi költségvetésben 5 milliárd forint tartalékot képeznek.

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) 540 milliárd forint kifizetéssel számolnak jövőre, míg 2018. évre 656 milliárd forinttal kalkuláltak.

A Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) növekvő kifizetés lehet, jövőre 98 milliárd forinttal terveznek az idei évi 55 milliárd forint után.

A Terület és településfejlesztési operatív programban (Top) 68 milliárd forint kifizetést irányoznak elő 2019-ben, az idén 203 milliárd kiadással számolnak.

Több kifizetést terveznek az Integrált közlekedésfejlesztési operatív programban (Ikop) jövőre, a program kiadási előirányzata 2019-ben 475 milliárd forint, az idei 424 milliárd forint után.

Némileg csökken a Környezet és energetikai hatékonysági operatív program (Kehop) kifizetése jövőre, 2019-ben 108 milliárd forinttal számolnak az ez évi 179 milliárd forinthoz képest. Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív programból (Efop) pedig 167 milliárd forint kifizetést irányoztak elő jövőre az idei 263 milliárd forinttal szemben.

Kevesebb kiadással számolnak a Közigazgatás- és közszolgáltatás fejlesztési operatív programban: jövőre 85 milliárd forint kiadást terveznek az idei 141 milliárd forint után.

Megközelítően hasonló kifizetések lesznek a Vidékfejlesztési programban, jövőre 230 milliárd forint kiadást terveznek, az idén 254 milliárd forint előirányzat szerepel a költségvetésben.