Bodó Sándor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva üdvözölte, hogy a foglalkoztatottság csekély mértékű visszaesése ellenére is majdnem 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon. A kedvező szint fenntartásához a kormány munkahelyvédelmi, munkahelyteremtési intézkedései is hozzájárultak – tette hozzá.

Hirdetés

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a foglalkoztatási ráta az országon belül jelentősen eltér, hiszen Észak-Magyarországon az országos átlagnál jóval magasabb, a nyugati országrészben viszont lényegesen alacsonyabb a munkanélküliség. Az államtitkár úgy véli, hogy az egyenlőtlenséget a beruházások ösztönzésével mérsékelni lehet. Bodó Sándor szerint a 25 év alattiak elhelyezkedési támogatásait is fenn kell tartani, bár üdvözölte, hogy a legfiatalabb korosztályban a mostani válság ellenére is lényegesen alacsonyabb a munkanélkülisági ráta, mint 2010 előtt volt.

A KSH csütörtöki közlése szerint a július-szeptemberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 486 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékos volt. Szeptemberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 482 ezer volt, ami az előző havihoz képest 32 ezerrel, tavaly szeptemberhez képest 24 ezerrel kevesebb. A munkanélküliek átlagos létszáma harmadik negyedévben 208 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt. A munkanélküliek száma 46 ezerrel, a ráta 0,9 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Korábban írtuk

A koronavírus-járvány második hulláma és a szezonális hatások egyszerre okozzák, hogy őszre megfordult a munkaerőpiac korábbi kedvező alakulása – állapították meg a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította, hogy a nyári hónapokban igen erős formát mutatott a magyar munkaerőpiac, sikerült ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkednie, de a járvány második hullámának hatásai az őszi hónapokban ismét negatívba fordíthatják ezt a trendet, aminek minimális jele látszik már a szeptemberi adaton. A Takarékbank becslése szerint idén 4,2 százalékos lehet a munkanélküliség, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a hon- és rendvédelem és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában. A munkaerőpiacon a leginkább érintett szektor továbbra is a rendezvényszervezés, a turizmus-vendéglátás, ahol szigorúbb előírások vannak érvényben, így gyengébb maradhat a munkaerő-kereslet, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat – írta Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy kisebb részben a második hullám megjelenése, nagyobb részben szezonális hatások miatt szeptemberben megállt a foglalkoztatás emelkedése, sőt, az előző hónaphoz képest romlás tapasztalható. A második hullám okozta bizonytalanág és az esetleges korlátozásoktól való félelem rontja a munkaerőpiaci helyzetet: a vállalkozások nem szívesen vesznek fel ilyen bizonytalan helyzetben új munkavállalókat – vélekedett.

Ugyanakkor az is elmondható, hogy a munkanélküliség nem növekedett jelentősen, és így a közfoglalkoztatás felpörgetése is egyelőre elmaradt. A munkaerőpiaci helyzet hosszabb távú javításához szükséges a szakképzés javítása, illetve a felsőoktatásban való részvétel emelése, tette hozzá.