Brüsszelben minden hónap második csütörtöke szabálysértési nap. Ekkor teszi közzé az Európai Bizottság a tagállamok ellen indított eljárásokat, illetve a figyelmeztetéseket. A testület árgus szemekkel figyeli, hogy átültetik-e időben a nemzeti jogrendszerbe a tagországok a közösségi szabályokat, és azokat alkalmazzák-e.

Ma 24 tagállam ellen több tucat eljárást, figyelmeztetést tett közzé az Európai Bizottság. Magyarország három figyelmeztetést kapott. Az egyik az áfa-visszaigénylés jelenlegi gyakorlatát kifogásolja. A második a szolgáltatók közötti verseny hiányát a budapesti nemzetközi repülőtéren, míg a harmadik, ugyancsak a konkurencia lehetőségét hiányolja a vasúti társaságok között. A tagállamokhoz intézett uniós figyelmeztetések az esetek túlnyomó többségében technikai jellegűek, és az ügyek a szakapparátusok szintjén rendeződnek. Máskor viszont politikai vihart kavarnak, ha stratégiai ágazatot érintenek. Az európai Opel-üzemeknek nyújtandó állami támogatások engedélyezése vagy elvetése biztos, hogy szalagcím lesz az európai sajtóban. Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi a szabálysértési listát. Ezt már évek óta Olaszország vezeti ötszáz valahány folyamatban lévő eljárással. Magyarország több tucatnyi procedúrával a viszonylag jól teljesítő tagországok középmezőnyében van.

Az Európai Bizottság szerint sérti az áfarendszer semlegességének elvét egy magyar szabályozás, ezért kell változtatni rajta. A testület azt kifogásolja, hogy most nem lehet áfát visszaigényelni olyan számla után, amely még nincs kifizetve. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője azt mondta, a gazdasági társaságok túlnyomó többségét, több százezer céget érintene a változtatás. Ha a bizottság felszólítása alapján módosítják a törvényt, ki nem fizetett adót is vissza lehet majd kérni: így tehát a költségvetésből is hiányzik majd néhány milliárd forint. A változtatás után nemcsak a normál gazdasági szereplőknek, hanem az adócsalóknak is könnyebb dolguk lesz – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. A legtöbb visszaélést pont az áfával követik el. „Könnyen össze lehet így szövetkezni úgy, hogy aki a fizetendő oldalon van, bevallja, de nem fizeti be, a másik visszakéri, amit még nem fizetett ki, és aztán köddé válik. Nagyon jól tudjuk, hogy vannak úgynevezett fantom cégek meg hajléktalan igazolványokra alapított cégek” – mondta példaként.

Ahhoz, hogy a csalásokat megakadályozzák, több adóellenőrre volna szükség – véli a szakértő. Kerestük az APEH-et, hogy milyen ellenőrzést terveznek, ha változik a szabályozás, de nem nyilatkoztak. A pénzügyminisztérium sem, mert még várja, hogy mire hivatkozva kérte a változtatást az unió.

(MR)