Brüsszel többet veszít mint hittük

Közzétették a múlt héten azt a keretmegállapodást, ami kibővíti Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök júliusi kereskedelmi megállapodását – vagy legalábbis valamelyest részletezi azt, hiszen továbbra is csak egy négyoldalas dokumentumról van szó.

A július végén kötött alku nyomán kemény kritikák érték Von der Leyent. A német politikus még az előtt állapodott meg sietve az éppen Skóciában tartózkodó Trumppal, hogy augusztus elsején életbe léptek volna az uniós termékekre kivetett, 30 százalékos amerikai vámok. Ursula von der Leyen sikerként értékelte, hogy a megállapodás értelmében 15 százalékra csökkent az európai exporttermékekre vonatkozó tarifa, köztük a járművekre, kivéve az acél- és alumíniumtermékekre, mert azok esetében maradnak az 50 százalékos vámok. Emellett az Európai Unió nevében vállalt 750 milliárd eurónyi energiavásárlást és 600 milliárd eurónyi magánbefektetést is – ez már csak azért is volt kockázatos, mert Brüsszelnek nincs jogköre ilyen döntések önálló meghozatalára, pláne azok betartatására a tagállamokkal és magáncégekkel. Von der Leyen és kereskedelmi biztosa, Maros Sefcovic mégis úgy látta, ez a legtöbb, amit kihozhattak a helyzetből, sajátos érveléssel pedig úgy próbálták kifogni a szelet a kritikusok vitorlájából, hogy azt állították, mindezzel védik Ukrajna érdekeit.

Akkor szinte mindenki úgy értékelte, hogy megállapodás legnagyobb nyertese Donald Trump, hiszen az importvámok dollármilliárdokat hoznak az amerikai költségvetésnek. Az amerikai autógyártók is nyertek, mivel az EU jelentősen csökkentette a vámot az amerikai járművekre, ami megnyithatja számukra az európai piacot. Szintén a nyertesek közé tartozik az amerikai energiaipar, valamint a tőzsdék és befektetők, akik a vámok kiszámíthatóságát pozitívan értékelték. A légiipar mindkét oldalon szintén nyert, mivel a repülőgépek és alkatrészek vámmentességet kaptak.

A vesztesek között vannak ugyanakkor az amerikai fogyasztók, akik számára a 15 százalékos vám miatt drágábbak lesznek az EU-s termékek. Az EU egysége is csorbult, mivel a tagállamok megosztottan fogadták a megállapodást, és több uniós vezető Trump egyoldalú sikeréről beszélt. A német autógyártók szintén vesztesek, mert bár a 27,5 százalékos vám 15-re csökkent, ez még mindig milliárdos többletköltséget jelent a számukra. Az európai gyógyszeripar is csalódott, mert a várt vámmentesség helyett 15 százalékos teherrel kell számolnia, ami rontja az amerikai piaci esélyeit.

Orbán Viktor júliusban úgy értékelte, hogy nem megállapodás született, hanem „Donald Trump megette reggelire Ursula von der Leyent”. A miniszterelnök a Harcosok Klubja című műsorban úgy fogalmazott, az amerikai elnök nehézsúlyú, a bizottsági elnök pedig pehelysúlyú tárgyaló, aki ráadásul olyan ígéreteket tett, amelyeket nem tud betartani. Erre említette példának az európai befektetéseket és az energiavásárlások kérdését. Keményen fogalmazott akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki emlékeztetett arra, hogy nem sokkal korábban az EU-Kína-csúcson is „felmosták a padlót” Von der Leyennel, majd ugyanezt tette Trump is. „Ma az Európai Unió arca gyakorlatilag megaláztatás és nevetség tárgya a világpolitikában” – fogalmazott.

A most közzétett dokumentum meghatároz egy ütemtervet a vállalt kereskedelmi kötelezettségek végrehajtására, egyes kérdéseket részletez, másokat viszont megkerül, például nem említi az amerikai felhívást, hogy az EU lazítsa a nagy tech. vállalatok szabályozását. Trump szerint az EU-s szabályok hátrányosan érintik az olyan nagy cégeket, mint a Google és cenzúrázzák a közösségi oldalakat. Ugyanígy nem tér ki Brüsszel kérésére sem, hogy az európai borokat és szeszes italokat mentsék fel a hónap elején életbe lépett 15 százalékos amerikai alapvám alól. Maros Sefcovic mindenesetre bizakodó, megfogalmazása szerint „ez nem a vég, hanem a kezdet”.

A közös nyilatkozat szerint az Egyesült Államok a gépkocsikra és autóalkatrészekre kivetett 27,5 százalékos vámját 15 százalékra, az alapvámtétel szintjére csökkenti. Ám az Egyesült Államok csak akkor teljesíti ezt, ha az EU eltörli „az összes amerikai ipari termékre” kivetett vámot, beleértve a saját, 10 százalékos autóvámját is. Az EU és Washington emellett együttműködést kezd más, autóipari területeken is, többek között a „szabványok kölcsönös elismerése” érdekében. Utóbbbinak messzire vezető következményei lehetnek. „Az Egyesült Államokkal kötött kölcsönös szabványelismerés aláírásával az Európai Unió megadta magát a közúti biztonság kérdésében” – mondta a Politicónak Antonio Avenoso, az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács ügyvezető igazgatója.

Az Egyesült Államok 15 százalékban maximálja a gyógyszerekre, a faárura és a félvezetőkre kivetett vámokat. Az acél- és alumíniumimportot azonban továbbra is 50 százalékos vám sújtja. Európai gyógyszeripari szervezetek szerint a 15 százalékos vám is akár 18 milliárd eurós veszteséget okozhat a szektornak. Itt egyébként van egy különbségtétel: a márkázott gyógyszerekre, vagyis egy-egy gyár saját fejlesztésére vonatkozik a 15 százalék, a generikus gyógyszerekre, amelyek jóval olcsóbbak és a szabadalmi védelmük már lejárt, alacsonyabb tarifa érvényes. Júliusban Trump elnök azt mondta, a gyógyszerek és a félvezetők nem tartoznak az Egyesült Államok és az EU kereskedelmi megállapodása alá – ami azt jelentette volna, hogy ezeket az ágazatokat rendre akár 250, illetve 100 százalékos vámtételek is sújthatják.

A borokra és szeszesitalokra, ahogyan fentebb is említettük, nem tér ki ez a dokumentum, tehát marad a 15 százalékos vám. Ez nagy csapás a szektornak és Sefcovic szerint még nem adták fel a harcot a vámmentességért.

Az Egyesült Államok vállalta, hogy a repülőgépeket és alkatrészeiket mentesíti a magasabb vámok alól, és az ágazatra a nagyon alacsony, leginkább kedvezményes vámtételeit alkalmazza. Dublinban megkönnyebbültek, hiszen egy olyan kereskedelmi háború, amelyben amerikai vámokat vetnek ki az Airbusra, az EU pedig a Boeingre, különösen súlyosan érintette volna az írek kulcsszerepét az iparágban.

Ebben a dokumentumban is szerepel, hogy az EU vállalta, hogy több amerikai fegyvert vásárol. Ezt már korábban is bírálta Orbán Viktor miniszterelnök, rámutatva, hogy az EU-nak továbbra sincs hadserege, szóval kérdéses, kinek a nevében tesz vállalásokat Brüsszel. A sajtóban idézett uniós tisztviselők igyekeztek kisebbíteni ennek az ígéretnek a jelentőségét.

Szintén szerepel a megállapodásban, hogy az EU 2028-ig 750 milliárd euró értékben szándékozik venni amerikai energiát, köztük cseppfolyósított földgázt, olajat és nukleáris energiatermékeket, valamint hogy európai vállalatok további 600 milliárd dollárt fektetnek be az Egyesült Államok stratégiai ágazataiba 2028-ig. Egyelőre nem világos, hogyan akarják ezt teljesíteni.

A BBC ezt az új dokumentumot is górcső alá vette, hogy megnézze, ezúttal kik a nyertesek és kik a vesztesek és nagyjából hasonló értékelésre jutott. Megismételte, hogy iparági értékelések szerint a német autógyártásnak komoly veszteségekkel kell számolnia.

Santo Martin, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója lapunknak értékelte, mire érdemes figyelni a megállapodásban, melyek a kevésbé tárgyalt elemei, és mindez milyen hatással lehet hazánkra, ez utóbbi kérdésben még sok a bizonytalanság. Az elemző kiemelte, hogy az Egyesült Államok a legtöbb uniós termék esetében a magasabb értéket fogja alkalmazni: a már meglévő (MFN) vámtarifát vagy egy új, 15 százalékos vámszintet.

– Fontos, hogy a rendkívül magas, 50 százalékos acél- és alumíniumvámok egyelőre változatlanok maradnak, a szöveg csupán jövőbeli egyeztetéseket rögzít az enyhítés lehetőségéről – tette hozzá az elemző.

Rámutatott, hogy bizonyos kivételezett termékkörökre, mint például a repülőgépek és alkatrészeik vagy a generikus gyógyszerek, 2025. szeptember 1-jétől nem vonatkozik majd a 15 százalékos kiegészítő teher, csupán az alap (MFN) vámtarifa. A szakértő kiemelte: a csomag legkritikusabb pontja az autóvám, amelynek csökkentése feltételhez kötött. Az USA akkor enyhít a terheken, amikor az Európai Unió formálisan is benyújtja az amerikai ipari termékek vámjának eltörléséről szóló javaslatát.

– A könnyítés attól a hónaptól él, amelynek első napján a benyújtás megtörténik. Ha ez még augusztusban megtörténik, a kedvezmény augusztus 1-jétől érvényesülhet – jegyezte meg.

Az elemző arról is beszélt, hogy a megállapodás rögzíti a digitális kereskedelem vámmentességét, az EU eláll a hálózathasználati díj bevezetésétől, továbbá a felek összehangolják exportellenőrzési és befektetés-átvilágítási politikájukat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem végleges szerződés, hanem politikai útiterv, amelynek gyakorlati hatása a következő hónapok gyors végrehajtásán múlik.

Santo Martin szerint rövid távon a keretmegállapodás kiszámíthatóbb, de feltételekhez kötött amerikai vámpályát jelöl ki, ami mérsékeli a bizonytalanságot. Hozzátette: nem általános 15 százalékos plafonról van szó, hiszen a legtöbb terméknél az MFN vámtarifa vagy a 15 százalékos kulcs közül a magasabbik fog érvényesülni.

A magyar gazdaság szempontjából a szakértő az időzítést nevezte kulcstényezőnek. Mint mondta, ha a Bizottság gyorsan beterjeszti a javaslatot, az autóipari kedvezmény a benyújtás hónapjának első napjától érvényesülhet, ami azonnali könnyítést hoz a megrendelések és készletgazdálkodás terén. Ha azonban csúszás történik, az átmeneti bizonytalanságot és kétkulcsos tervezést okoz a beszállítói láncban.