Bizonytalan, hogy a tulajdonosok kapnak-e kártérítést azon autók, üzletek, épületek után, amelyek megsérültek az elmúlt heti összecsapások során. A biztosítási szabályzatok szerint ugyanis a zavargások nem számítanak biztosítási eseménynek. A biztosítók egyelőre csak azzal kecsegtetik az ügyfeleket: elképzelhető, hogy méltányossági alapon fizetnek. Az elmúlt évek nagy európai tömegmegmozdulásai vagy terrorcselekményei után gálánsak voltak a biztosítótársaságok: fizettek a párizsi zavargások felgyújtott autói, vagy a londoni és spanyolországi merényletek káreseményei után. Sőt, a New York-i ikertorony 2001-es lerombolásáért is. A biztosítóknak amúgy nem lenne túl nagy érvágás a kárrendezés: a vagyonbiztosítási ágazat tavaly 75 milliárd forint nyereséggel zárt, miközben a budapesti zavargások összesített kára nem éri el a félmilliárd forintot.

A károk döntő többsége a Magyar Televízió ostrománál keletkezett. Eredetileg 100 millió forint körüli összegről volt szó, Rudi Zoltán elnök hétvégi összegzése szerint azonban a végső pontosítások után 231 millió forintra nőtt a köztévé végleges kára. A televízió épületét biztosító Generali-Providencia szerint ebből 60 milliárd körül lehet az építmény helyreállításához szükséges összeg. A többit a tönkretett berendezések és az épület előtt felgyújtott vagy megrongált autók adják. Ezek többségében nem is az MTV számára jelentenek veszteséget. A felgyújtott hat autó fele a tévé valamelyik munkatársának tulajdonát képezte, a további tucatnyi megrongált jármű pedig kivétel nélkül magánszemélyeké volt.

Nincs kalkulálva Bár a köztulajdont is jelentős kár érte – szobrok, parkok, utak, közlekedési táblák rongálódtak meg -, a tüntetők és a rendőrség a hét további összecsapásain sem voltak kíméletesebbek a magántulajdonnal. A Köztársaság téri csata után még másnap délben is betört szélvédőjű, horpadt karoszszériás gépkocsik parkoltak az MSZP-székház körzetében, a körúti ütközet során pedig boltokban, kirakatokban keletkeztek károk. Amikor ott jártunk, a Köztársaság téren az egyik gépkocsi tulajdonosa épp a berobbant cserepeket takarította a sebességváltó környékéről, a műszerfal tetejéről, sőt még a kocsi hátsó üléseiről is. A tér egyik házában lakik, mire érzékelte a tömeget, már késő volt leszaladni és kiszabadítani a járművet. A kérdésre, hogy most akkor fizet-e a biztosító, egykedvűen vonogatta a vállát: fogalma sincs. Forgács Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közgazdasági ügyvezetője azóta megadta a választ: „a biztosítók nem kötelezhetők kártérítésre, a tüntetések vagy zavargások okozta kár ugyanis nem szerepel biztosítási tételként a szerződésekben”. Forgács azért hozzáteszi: a károsultak mégis becsültessék fel veszteségeiket, elképzelhető ugyanis, hogy méltányossági alapon a biztosítók mégis fizetni fognak ügyfeleiknek. Papp-Váry Borbála, a Generali kommunikációs vezetője azzal magyarázza a fizetési kötelezettség kiesését: a zavargások vagy tüntetések által bekövetkezett károk nem kalkulálhatók előre, vagyis a biztosítók a díjakba sem számítják bele ezeket a kockázatokat. Különösen nem Magyarországon, ahol ötven éve nem volt példa erőszakba torkolló tömegmegmozdulásokra. Flachner Tamás, a Mabisz lakásbiztosítási tagozatának elnöke ehhez még annyit tesz hozzá: a New York-i ikertornyok elleni 2001-es támadás óta a biztosítási szerződésekbe világszerte beleírják, hogy azok nem vonatkoznak zavargás, terrorizmus vagy háború által keletkezett károkra. S valóban, a Generali-Providencia biztosítási feltételei között tételesen olvasható: „nem kerülnek térítésre azon káresemények, amelyek felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során keletkeznek”. S hasonló kitételek olvashatók az összes magyarországi biztosítótársaság üzletszabályzatában. Ennek megfelelően a biztosítók az elmúlt években nem nagyon fizettek a futballmérkőzések utáni randalírozások károsultjainak sem. Szurgyi Nándor, az ÁG-Aegon vagyon üzletágának vezetője magánvéleményének ad hangot, amikor kijelenti: bár törvény nem kötelezi erre, szerinte ezúttal mégis fizetni fognak majd a biztosítók, amennyiben a pusztítás megáll a jelenlegi szinten. Szavait igazolja, hogy például az Allianz már a múlt héten százmillió forintos méltányossági keretet hozott létre. Akik felméretik kárukat – természetesen ha volt biztosításuk -, egyedi elbírálás alapján valószínűleg számíthatnak majd kártalanításra. Egyelőre azonban várniuk kell. Az is hetekbe telhet, mire a MABISZ szentesíti az „igent”, vagyis a kártalanítás folyamata jóval lassúbb lesz, mint a szokványos eljárásoknál. Forgács Zoltán szerint a biztosítók értesítik majd ügyfeleiket, hogy mi lett bejelentésük sorsa.

Nyugaton fizettek Bár a biztosítási szerződések valóban kizárják a zavargásokat, az utóbbi idők európai megmozdulásai nyomán keletkezett károkat rendre kifizették a biztosítók. Zsebükbe nyúltak a 2004-es madridi, majd a 2005-ös londoni terrorcselekmények után. S különösen nagyvonalúak voltak a francia biztosítók a tavaly év végi párizsi zavargások idején. Emlékezetes, hogy a randalírozók mintegy tízezer gépkocsit és autóbuszt gyújtottak fel – és tízszer ekkora kárt okoztak a térségben működő üzletekben, üzemekben, raktárakban, közterületeken. A biztosítótársaságok 220 millió euróra (60 milliárd forint) becsülték a magántulajdonban esett kár értékét. Mégis kifizették a teljes összeget, sőt még az önrész felszámításától is eltekintettek. Egyedül az AXA biztosító élt azzal a lehetőséggel, hogy csak azoknak fizessen, akiknek gyújtogatásra is volt kiegészítő biztosításuk. De még a példaként emlegetett New York-i ikertornyok esetében sem mentesültek a fizetés alól a biztosítók. A nemrég véget ért perben a bíróság 6,8 milliárd dollár kártérítést ítélt meg. Az öt évig húzódó eljárás során a biztosítók arra hivatkoztak, hogy a két repülő becsapódása egy támadásnak számít – ebben az esetben ugyanis csak 4,4 milliárd dollárt kellett volna kifizetniük. Végül azonban a taláros testület két támadásként értékelte a terrorcselekményeket. A vita összefügg azzal – ami a budapesti ütközetek kiterjedése esetén is előfordulhatna -, hogy a biztosítóknak egy bizonyos kárösszeg fölött joguk van maximalizálni az adott csapás nyomán összesen kifizethető összeget. A már idézett Generali-szabályzatban ez olvasható: „amennyiben egy elemi káresemény következtében a biztosító casco-biztosítottjainak összesített kártalanítási összege meghaladja az egymilliárd forintot, akkor az egyes kártalanítási összegek az összeghatáron belül arányosan kerülnek térítésre”. A biztosítók így akarják elkerülni, hogy valamely óriási természeti csapás csődbe ránthasson egy társaságot. S ugyanezért nem fizetnek háború, forradalom, sztrájkhullám és egyéb tömegmegmozdulások nyomán keletkező károkért. Bár Franciaországban bizonyos társaságok kötnek gyújtogatásra szóló biztosítást az utcai összecsapások nyomán, hazánkban azért is nehéz védekezni az ilyesmi ellen, mert a biztosítók eleve elzárkóznak attól, hogy erőszakos cselekményekre külön biztosítást ajánljanak. Állítólag ez nemzetközileg is tiltott – de akkor miért létezik Franciaországban? -, mert a biztosítók mögött álló viszontbiztosítók sem hajlandók térítésre ezen a címen. (A világ négy nagy viszontbiztosítója tulajdonképpen a biztosítók biztosítója. Rendszeres díjfizetés ellenében vállalják, hogy besegítenek, amennyiben egy adott biztosító kártérítési kötelezettségei meghaladnák lehetőségeit. Hogy a biztosítási piac mennyire összefonódott, mutatja, hogy például a New York-i merényletek után Magyarországon is 10-20 százalékkal emelkedett a vagyonbiztosítások díja – a viszontbiztosítók ugyanis jelentősen emeltek a biztosítóktól beszedett díjakon.) Másrészt a magyar biztosítók azért sem kötnek rongálásokra szóló biztosítást, mert – Flachner szavaival – ezzel bátorítást nyújtanának az erőszakos cselekedetek elkövetésére. A Magyar Televíziónak az a szerencséje, hogy kiemelt ügyfelek esetében a biztosítóknak lehetőségük van egyedi feltételrendszerben megállapodni – emiatt a köztévé biztosítása vandalizmusra is kiterjedt.

Kiürült utcák Bár az 500 milliót közelítő kárérték nem kevés, valójában a károsultaknak azért is jók az esélyeik, mert a biztosítók gazdálkodásában egyelőre nem jelentenek túl nagy tételt az eddigi károk. A biztosítók tavaly 384 milliárd forintot szedtek be a különböző díjakból, amiből csak 207 milliárdot fordítottak kárrendezésre. Még kedvezőbb, ha kifejezetten a vagyonbiztosítás mérlegét nézzük, ahol 107 milliárd forintos bevétellel csupán 32 milliárdos kiadás áll. Berlinben május elseje az autósok fekete napja. Ekkor ugyanis rendszeresen utcai összetűzésekbe torkollnak a munka ünnepén tartott felvonulások. Egy biztosítótársaság ezért május elsejei biztosítást kínál azoknak a gépjármű-tulajdonosoknak, akik nem tudják az adott napon autójukat biztonságos helyre vinni. Mivel Magyarországon egyelőre nincs hasonló, a fővárosiak az elmúlt héten úgy védekeztek a megnövekedett kockázat ellen, hogy otthon hagyták autóikat. Évek óta nem tapasztalt módon járható volt a város. Pedig akkor az autósok még nem ismerhették a Mabisz hivatalos álláspontját, mely szerint „a biztosítók tartsák magukat a biztosítási szerződésekben lefektetett általános feltételekhez”. Vajon meg merik tenni? Kárász Andor