Család- és lakáspolitika
Átdolgozzák az otthonteremtési támogatásokat.Ahogy bejelentették a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetését, máris a családi otthonteremtési kedvezmény bővítéséről döntött a kormány. Előbbi ugyanis alkalmatlannak bizonyult az új lakások építésének ösztönzésére, sőt leginkább a lakáskasszák működtetői számára jelentett profitszerzési lehetőséget. A csok viszont az elmúlt három évben 90 ezer család otthonteremtésében segített, akik 26 ezer esetben vállaltak újabb gyermeket.
Fotó: shutterstock.com, illusztráció
A három- vagy többgyermekesek számára 15 millió forintra emelik a csok mellett igényelhető, kedvezményes kamatozású kölcsön összegét, az eddigi 10 milliós kölcsönkeretet pedig megnyitják a kétgyermekesek számára is. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint a többletforrást a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetésével felszabaduló keretből fedezi a kormány.
Szakértők szerint a döntés azt is jelentheti, hogy duplára nő a csok lehetőségeivel élő családok száma. A kétgyerekesek ugyanis eddig csupán a 2,6 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra számíthattak, ami a nagyobb városokban gyakran nem adott elegendő segítséget a vásárláshoz. A háromgyermekesek 10+10 millió forintját pedig az emelkedő lakásárak amortizálták, a most hozzáadott 5 milliós hitelkerettel újabb lendületet kaphat a piac.
Önerő helyett gyermekek
Az ingatlanpiac felfuttatása és a gyermekvállalás ösztönzése kettős célját kitűzve a kormány 2015 közepén vezette be a Családi Otthonteremtési Kedvezményt. A korábbi szocpollal szemben az új rendszer különösen nagyvonalúan támogatta a három vagy több gyermeket nevelő családokat, akik új lakás vásárlása esetén 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra jogosultak. A korábbi gyakorlatból átemelve ugyanakkor az egy- és kétgyermekesek számára is elérhető 0,6, illetve 2,6 millió forintos juttatás, és az állam a használt lakás vásárlását is támogatja maximum 2,75 millió forinttal. 2016-tól a csok további lehetőséggel bővült: a legalább háromgyermekesek újabb 10 millió forint kamattámogatott hitelhez juthattak. Bár ez az összeg visszafizetendő, de már most is számottevő megtakarítást eredményez, hiszen a piaci jelzálogkamatok 5 százalék körüli szintjével szemben a kedvezményes hitel kamata csupán 3 százalék – és a különbség jelentősebb lesz a magasabb inflációs években. Ingatlanpiaci elemzők szerint a megtakarítás már most is havi 10 ezer forintra rúg a hitelt teljes mértékben felhasználó családok számára.
A csok elmúlt három éve töretlen növekedést hozott. 2016 végéig 35 ezren vették igénybe e támogatási formát, 2017 végére számuk 60 ezerre nőtt, a legfrissebb adatok pedig már 90 ezer családról szólnak. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint az érintettek 85 százaléka a támogatás mellé a kedvező kamatozású hitelt is igényelte.
A feltételek kedvezőbbé válása most különösen a vidéki városokban élő két- és háromgyermekes családok számára teheti vonzóvá a lakásvásárlást. A háromgyermekesek például a 10+15 millió forintra emelt keretből már önerő nélkül vásárolhatnak, hiszen egy 60-70 négyzetméteres lakás a legdrágább megyeszékhelyeken is elérhető 20-25 forintért. A kétgyermekesek 2,6+10 millió forintra emelt kerete mellé ugyan továbbra is szükség lesz némi önerőre, helyzetük azonban szintén jelentősen javult. A pénz egyébként az egygyermekes, akár gyermektelen családok számára is elérhető, amennyiben gyermekvállalási nyilatkozatot tesznek. Ahogy már az eddigi csokszerződések 10 százalékát is gyermektelen, 31 százalékát pedig egygyermekes családok kötötték. A fővárosban élők esetében a megújított csok háromgyermekeseknél az új lakás árának 50-60 százalékát fedezheti, kétgyermekeseknél ennek felét. És fedezheti a csok a kistelepülésen élő családok lakásvásárlását is, mivel azonban ezeken a helyszíneken a piaci alapú építkezés meglehetősen ritka, a gyakorlatban ez önerős építkezést jelent, ami számos bonyodalommal jár, ugyanakkor – még 2019 után is – igényelhető rá az 5 millió forintos áfa-visszatérítés is. Egyébként a kormány a kistelepülések vonzerejének növelése érdekében speciális csokkedvezményeket ígér a most kidolgozás alatt álló Magyar falu program részeként (Demokrata, 2018/38).
Lakástakarék helyett
A csok kereteinek bővítésére a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának a megszüntetése adta meg a lehetőséget. Ez a támogatási forma idén 70 milliárd forint költségvetési forrást emészt fel, miközben nincs számottevő hatása a lakásépítésekre, lakásvásárlásokra. E megtakarítási formát még 1997-ben vezették be, lényege az volt, hogy a megtakarítók alacsony kamat mellett helyezték el a kasszákban pénzüket, cserébe viszont 4-8 év megtakarítási idő után alacsony kamatért is vehettek fel hitelt, és e megtakarítási hajlandóságot 30 százalékos, maximum évi 72 ezer forintos támogatással honorálta az állam. Ez például a bevezetés évében úgy nézett ki, hogy a takarékok 0,1-3 százalékos kamatot fizettek a betétekre 18 százalékos infláció mellett, majd a futamidő lejárta után 2,9-6 százalékon hiteleztek. A pénz időértékét és a kamatos kamat konstrukció törvényszerűségeit is figyelembe véve mindez azt jelentette, hogy a konstrukció az ügyfelek számára csak az állami támogatás miatt lehetett nyereséges. Főleg, hogy az azóta eltelt két évtizedben a kamatok folyamatosan csökkentek, vagyis az ügyfelek többet vesztettek a kezdeti kamatengedményen, mint amit közel évtizeddel később az alacsony kamaton nyerhettek.
De hasonló eredményre jutott 2011-ben és 2014-ben is a Gazdasági Versenyhivatal, amelyik első jelentésében például kimondta, „az alacsony kamatszintű termékek… a pénztárak szempontjából optimális stratégia voltak, a fogyasztóknak viszont korántsem a legelőnyösebb”. És emellett azt is, hogy a lakás-takarékpénztárak a tevékenységen nagyon nagy nyereséget értek el. A második jelentésből pedig kiderült, hogy a lakáskasszák a pénzügyi ágazatban az egyik legmagasabb jövedelmezőséget produkálták.
Hogy a kitűzött célokkal ellentétben a lakáskasszák nem voltak képesek fölfelé mozdítani az ingatlanpiacot, a 2008-as válságtól vált egyre látványosabbá, amikor a megtakarítási állomány dinamikus növekedése ellenére a lakásépítések évről évre újabb történelmi mélypontra estek, a lakásszínvonal szinten tartásához szükséges évi 40 ezerről 2013-ra 7293-ra. Innen indította meg a csok a 2016-tól érzékelhető gyors növekedést.
Az elmúlt években már jellemzően maguk a pénztárak sem lakásvásárlásra hirdették a konstrukciót, főleg az elmúlt két év ingatlanpiaci árrobbanása után. Ahogy a versenypiaci jelentésben is olvasható: a kasszák által kifizethető összeg túl alacsony vagy túl későn érhető el. Sokkal inkább ajánlották felújításra, lakáshitel-önerő felhalmozására, lakáshitel-előtörlesztésre. Ahogy most, a rendszer megszüntetésekor is a Lakás-takarékpénztárak Egyesülete lakásépítés helyett csupán „kétmillió lakáscél” elősegítéséről beszél az elmúlt két évtized mérlegeként. Ráadásul a közelmúlt alacsony kamatszintje immár az ügyfelek számára is egyfajta alternatív megtakarítási formaként tette vonzóvá a 30 százalékos állami támogatással megfejelt konstrukciót, emiatt az elmúlt években meredeken nőtt a lakáskasszák állománya, és vele az ehhez járó állami támogatás – utóbbi öt év alatt majdnem megduplázódott. Hogy a lakástakarék az utóbbi években már mennyire nem volt alkalmas lakáscélú megtakarítás finanszírozására, bizonyítja a Bankmonitor közelmúltbeli összeállítása, amely szerint a leghosszabb felhalmozási periódus mellett is csupán egy átlagos fővárosi lakás árának 10 százaléka (a vidéki városokban 20 százaléka) volt összegyűjthető ily módon.
A jelenleg még élő másfél millió szerződés a döntéssel egyébként nem szűnik meg, az állami támogatás azok kifutásával apad majd el. Sőt, a friss fejlemények szerint akár fenn is maradhatnak a lakás-takarékpénztárak, hiszen a Fundamenta új terméket hirdetett, amely ötszázalékos saját támogatással pótolná az állami szubvenciót – ez is mutatja, hogy a konstrukció jövedelmező volt az ágazati szereplőknek.
Az ár ellenében
A lakásárak emelkedése természetesen a csokszerződéssel vásárlókat is sújtja – valójában azok jártak legjobban, akik a legelején tudtak vásárolni az új támogatási forma segítségével. Az MNB legfrissebb lakásárindexe szerint például az idei második negyedévben 20,2 százalékkal emelkedtek a fővárosi árak az előző év azonos időszakához képest, egy évvel korábban pedig 17,8 százalékot mértek. A vidéki városokban egyébként most 16,3, a községekben 11,8 százalékos áremelkedést mutatott a felmérés. Ezt a magasabbá vált árszintet tudja ellensúlyozni a háromgyermekesek számára meghirdetett plusz ötmillió forint.
A lakáskasszákkal ellentétben a csok érdemben tudta élénkíteni a hazai lakásépítéseket. A 2013-as 7293-ról tavaly már 14 ezerre nőtt az átadott lakások száma. S a kiadott építési engedélyek további meredek emelkedést ígérnek, hiszen tavalyelőtt 32 ezer, tavaly pedig 38 ezer lakásberuházást hagytak jóvá a hatóságok.
