Lefelé csúsznak a rendszerváltás haszonélvezői

Csányi Sándor a leggazdagabb magyar, akit Demján Sándor, majd Széles Gábor követ. A Magyar Hírlap ismét összeállított „leggazdagabb száz magyar” listája szerint az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának 90 milliárd forintra rúg a vagyona. A lista első tíz helyén gyakorlatilag évek óta ugyanazok a személyek állnak – legfeljebb sorrendjük változik. A százas listán egyre lejjebb csúsznak a rendszerváltás idején hatalmas vagyonokat összelapátolók, helyüket a listavezetők közvetlen munkatársai veszik át. Gyurcsány Ferenc és Kóka János neve már nem olvasható a Hírlap listáján, egy tavalyi összeállításban még a 89., illetve 95. helyen szerepeltek.

A Magyar Hírlap legújabb listája szerint 1160 milliárd forintra rúg a száz leggazdagabb magyar összesített vagyona. Az összeg megegyezik a lakosság éves személyi jövedelemadó-befizetésével, amiből egy évig lehetne fedezni az egészségügyi kiadásokat, nyolc hónapig fizetni a nyugdíjakat. Mivel anyagi nehézségei miatt a Hírlap tavaly nem tudta elkészíteni a leggazdagabbak rangsorát, egy másik összeállításra hivatkozva állíthatjuk: egy év alatt mintegy 80 milliárd forinttal gyarapodtak legvagyonosabb honfitársaink. Tízmilliárd forint fölötti vagyonnal huszonhatan rendelkeznek.

Csányi Sándor egyre határozottabban vezet a leggazdagabb magyarok listáján. A 2002-ben még csak a kilencedik helyen szereplő bankvezér négy év alatt meghatszorozta (!) vagyonát, akkori 15 milliárd forintját 90 milliárdra duzzasztva. Az idei év híreit figyelve jól látszott: a korábban szigorúan bankügyekkel foglalkozó Csányi Sándor kinőtte az OTP-t, és sorra jelenik meg befektetőként jellemzően élelmiszer-ipari társaságokban. Ma már gyakorlatilag egyedüli tulajdonosa a Picknek, amelybe éppen most olvasztja be másik friss húsipari társaságát, a Délhúst. Hasonló óriást hozott létre a tejiparban is: ott a Mizo majd a Sole felvásárlása után egyesítette a társaságokat, amivel Magyarország legnagyobb tejipari vállalkozójává lépett elő. De borokat is gyárt: a villányi Csányi Pincészet évi kétmillió palackot ad el. Élelmiszer-ipari befektetéseiről a Hírlapnak nyilatkozva azt mondja: „vonz a mezőgazdaság, hiszen édesapám is gazdálkodó volt, olyan integrált agrárcsoportot szeretnék létrehozni, amely a takarmánytermeléstől a húsiparig az egész vertikumot átfogja”. A bankvezér legújabb befektetései pedig már az élelmiszeriparon is túlmutatnak. A Multireklám felvásárlásával a reklámpiacra is belépett, Romániában pedig széles sávú internetszolgáltatót indított.

Az elmúlt évek listavezetői, Demján Sándor és Széles Gábor a lista második és harmadik helyére szorultak. Demján vagyona 80 milliárd forint, Széles viszont leszakadni látszik: „csupán” 58,5 milliárd forintról dönthet. Demján vagyonnövekedése itthon kevésbé látványos. A Westend Bevásárlóközpont és a Művészetek Palotája felépítése után cége, a TriGránit külföldön találta meg a hasonló méretű beruházási lehetőségeket. Jelenleg Bukarestben bevásárlóközpontot, Montenegróban luxus-üdülőfalut, a Scheyelle-szigeteken luxusszállodát épít az egykori Skála-vezérigazgató. Széles leszakadásának oka, hogy mostanában olyan kihívásokat keres, amelyek esetleg csak éve múlva eredményeznek – ha egyáltalán eredményeznek – vagyongyarapodást. Az Echo tévé és a Vital tévé elindításával kis kábelcsatornákat szervezett, márpedig a kábelpiacon inkább veszteségeikről szoktak elhíresülni tévétársaságok. Emellett megvásárolta a Magyar Hírlapot, amelyet korábbi tulajdonosai évi 500 milliós vesztesége miatt adtak el. Ezekből, valamint egy internetes vállalkozásból az üzletember médiaholding létrehozását tervezi, amelytől a jövő évben már nyereséget vár.

A lista negyedik helyén a titokzatos Leisztinger Tamás áll, csakúgy, mint 2002-ben. Ötvenmilliárd forintjával ő nyitja a valamely politikai párthoz kötődő vállalkozók sorát. Az MSZP pénzügyi támogatójaként ismert üzletember azonban – számos társával ellentétben – nem politikusból lett gazdasági szereplő, hanem pont fordítva: csupán az utóbbi években csúszik egyre inkább bele a politikába. Ennek megfelelően vagyona nem kétes privatizációs ügyekből származik, hanem a rendszerváltás-környéki zavaros idők pénzügyi és ingatlanbefektetéseiből. Első jelentős cége, a Westminster például kárpótlási jegyek hasznosításával foglalkozott. Az ezredforduló környékén már a Pick tulajdonosa volt, ekkor sokan támadták, mivel fejlesztés helyett következetesen kivette a cégből a képződött nyereséget, amely így méltatlan anyagi helyzetbe került. Idei nagy üzlete a ferihegyi repülőtér mellett három éve megvásárolt 190 hektáros telek volt, amelyet ír befektetőknek adott tovább. Leisztinger akkor Draskovics Tibor pénzügyminiszter közreműködésével emelkedhetett vevővé a repülőtér által kiszemelt másik társaság helyett – ez volt az első alkalom, hogy a pénzember politikai támogatás gyanújába keveredett.

Már csak ötödik a 2002-ben még leggazdagabb Várszegi Gábor. Vagyona 45 milliárd forint, mindössze ötmilliárddal nőtt négy év alatt. Az Egyesült Államokból hazatelepült Várszegi gyors gyarapodását annak köszönhette, hogy bevezette a külföldön sikeres kereskedelmi példákat az akkor még kezdetleges magyar piacon. Mostanában viszont kifogyott az ötletekből, vállalkozásai sorra húzzák le a rolót. A Fotexet a digitális fényképezőgépek térhódítása lehetetleníti el, a Keravill a nagy bevásárlóközpontokkal nem bírta a versenyt, de megszűnt az Azúr, az Ofotért is. Kudarcot vallottak a pénzember sportba irányuló befektetései is. Az FTC-től két év után veszekedések közepette vált meg – elvitte ellenben a kereskedelmi jogokat -, az MTK pedig szintén csak vitte a pénzt – bár ezt Várszegi nem is anyagi befektetésként kezelte. Mostanában egyetlen próbálkozása a Sugár üzletközpont megvásárlása és felújítása volt.

A hatodik helyen megint egy politikához kötődő üzletember, a Fidesz támogatói között nyilvántartott Nagy Elek áll. Az Erdélyből áttelepült egykori sakkbajnok 44 milliárdos vagyonának első felét a kilencvenes években kárpótlásijegy-befektetőként halmozta fel, majd 1998-tól már-már elsorvadt egyik cégét, a Vegyépszert bízta meg a polgári kormány az autópályák kizárólagos építésével. Meglepetésre a cég a Gyurcsány-kormánytól is nyert építési megbízásokat, az M7 és az M6 építésében is közreműködik. Idén megvették a Transelektro járműgyártó vállalatot.

A következő helyeken megint MSZP-kötődésű vállalkozók állnak. A 40 milliárdos Veres Tibor a Wallis tulajdonosaként ismert. Veres Moszkvában szerezte diplomáját, cége legutoljára Gál J. Zoltán lakásvásárlásában működött közre, s a jelenlegi fejlesztési kormánymegbízott, Bajnai Gordon is a cég vezérigazgatója volt. Pont az ő nevével fémjelzett időszak nem volt a Wallis legdicsőségesebb korszakainak egyike: ekkor csődölt be a cég által megvásárolt Hajdú-Bét, amely libatartók ezreinek okozott örök életre szóló egzisztenciális elnyomorodást. A Wallis fő profilját egyébként gépjármű-kereskedelem, ingatlanfejlesztés és – a Graboplaston keresztül – műanyagpadló- és tapétagyártás adják.

A 33 milliárdos Bige László szintén Erdélyből érkezett – de még a nyolcvanas évek közepén. 1991-ben megvásárolta a Péti Nitrogénműtrágya Gyárat, amelyet azóta is folyamatosan fejleszt. Időközben övé lett a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek is.

A kilencedik helyen újabb ipari vállalkozó, a Betonút Rt. fő tulajdonosának számító Dunai család áll. A cégre komoly árnyékot vetett a Kulcsár-ügy, hiszen a vizsgálatok alatt a Betonút vezérigazgató-helyettesét – a korábban MSZP-képviselő Garamszegi Gábort – is vizsgálati fogságba helyezték. Azóta a család az ingatlanbefektetések felé nyitott: szállodát, társasházakat építettek.

A lista tizedik helyén igazi sikervállalkozó: a Volán-Tefu irodavezetőből kiemelkedett Waberer György áll. A fuvarozó vállalat megszerzését követően tíz évvel Waberer a Hungarocamiont is felvásárolta. Napjainkban 1500 kamionból álló flottát üzemeltet, célja, hogy három éven belül bekerüljön Európa legnagyobb szállítmányozó cégei közé.

Míg a lista első tíz helyén nagyjából ugyanazok vannak – legfeljebb más sorrendben -, mint 2002-ben, tanulságos a következő kilencven név. Ebből ugyanis kiderül, hogy a rendszerváltás zavarosban halászó haszonélvezői, valamint a párttisztviselőkből gyártulajdonossá avanzsált „szakemberek” egyre kevésbé bírják a tempót. A tankönyvkiadó privatizációjával elhíresült Erdős Ákos a 11. helyről a 15.-re csúszott vissza, de a folyamatnak még biztosan nincs vége, ugyanis a botrány hatására minden magyarországi befektetését felszámolta, és az Egyesült Államokba költözött. Fenyő János özvegye, az egykori modell Kristyán Judit az elmúlt négy évben egyetlen forinttal sem gyarapította vagyonát, ennek megfelelően a 12. helyről a huszadikra csúszott. Ugyanezen idő alatt Kapolyi László, a nyolcvanas évek ipari minisztere 34. helyről a 60.-ra zuhant. A TV2 egykori vezérigazgatója, Tolvaly Ferenc 65. helyett ma már csak 80., az egykor 61. helyen álló MSZP-pénztárnok, Máté László pedig már nincs is a leggazdagabb száz között.

Feljövőben vannak ugyanakkor a leggazdagabb három magyar közvetlen kollégái, menedzserei, akik – főmunkahelyük megtartása mellett – egyre bátrabban indítanak saját, sikeres vállalkozásokat. Széles Gábor Videotonának vezérigazgatója, Lakatos Péter például már a 13. leggazdagabb magyar, társ-vezérigazgatója, Sinkó Ottó pedig a 16. a listán. Demján Sándor TriGránitjának elnöke, Bartha Ferenc pedig a 29., vezérigazgatója, Nyúl Sándor a 30., a Talentis-program vezetője, Kenyeres Sándor pedig a 30. leggazdagabb magyar – mindhármuknak 9,5 milliárd forint értékű vagyona van. A OTP-menedzsment tagjai közül pedig Spéder Zoltán 12,4 milliárdos vagyonnal a 22., Wolf László 5,5 milliárddal a 64., Braun Péter 4,9 milliárddal 77., Lantos Csaba 4 milliárddal a 91. a leggazdagabbak sorrendjében.

A két jelenlegi kormánytag, Gyurcsány Ferenc és Kóka János immár nem szerepel a listán. Gyurcsány 2002-ben még az 50., Kóka a 88. helyen szerepelt, azóta azonban mindketten „felfüggesztették gazdasági tevékenységüket”. Bár egy másik összeállítás, a Népszabadságé a miniszterelnököt még mindig a 76., Kókát pedig a 109. leggazdagabb magyarként tünteti fel. A Magyar Hírlap és a Népszabadság – és a leggazdagabbak listáját szintén felállító Manager Magazin – ugyanis más-más módszer alapján becsüli meg, ki a leggazdagabb magyar. A Hírlap be is ismeri: csupán a különböző cégekbe és iparágakba invesztált befektetések, és a részvények értéke alapján állította össze a listát, a készpénz- és műkincsvagyonra nem volt rálátásuk, ezeket még megbecsülni is nagyon nehéz. Az amerikai Forbes Magazin pont ezért a világ leggazdagabbjainak összeállításakor megháromszorozza a hivatalosan nyilvántartott vagyonokat, mondván, hogy egy konzervatív befektetőnek számító üzletember a részvényekkel megegyező arányban fektet ingatlanokba, valamint műkincsekbe is. Valójában tehát a leggazdagabb magyarok vagyona lényegesen nagyobb lehet a Hírlap összeállításában kimutatott összegeknél. A sorrend azonban nagyjából stimmelhet, hiszen a Hírlap mellett a Manager Magazin is Csányit találta a leggazdagabb magyarnak, bár a Népszabadság szerint Demján gazdagabb Csányinál.

Hogy nemzetközi szinten mit ér leggazdagabb magyarnak lenni, arra csattanós választ ad a Népszabadság összeállítása. A lap ugyanis a hazánkban élő külföldieket is beszámítja listájára, így került annak élére az orosz Medget Rahimkulov. Az Általános Értékforgalmi Bank 1994 óta Budapesten élő tulajdonosa 153 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, amelyet csak tavaly 70 milliárddal gyarapított. Emlékeztetőül: s leggazdagabb magyar, Csányi Sándor egész életében 90 milliárdra rúgó vagyont gyűjtött.

A lengyel Wrpost magazin szeptemberben összeállította a leggazdagabb kelet-európaiak listáját. Az első százba 48 orosz, 15 ukrán, 14 lengyel, 9 román, 4 szerb, 2 horvát, 2 bolgár és 2 lett üzletember került be. Magyarok sehol nincsenek a sorban.

Kárász Andor