Csányi Sándor szerint semmi nem indokolja OTP árfolyamának esését

Kiemelte: az ukrajnai és az oroszországi érdekeltségek hatása a bank eredményére összességében maximum 15 százalékos csökkenést indokolhatott volna a papírok korábbi, 18 ezer forintos értékéhez viszonyítva.

A bankpapír 11000 forinton zárta a kereskedést csütörtökön, de kedden 10000 forint alatt is volt az árfolyama.

„Abban bízom, hogy az utóbbi napokban nem a kisbefektetők adták el részvényeiket, a nagyobb szereplők ugyanis könnyebben tudják veszteségeiket pótolni” – fogalmazott Csányi Sándor. Utalt arra is, hogy a csütörtöki áremelkedés folytatásában bízik, ha nem is érik el a részvények újra egyhamar a 18 ezer forintos szintet.

A pénzintézet 2022-re további organikus növekedést tűz ki célul, amely például Romániát érinti; a hitelállomány mintegy 10 százalékos bővülését tervezik emelkedő kamatkörnyezetben, a marzsok stabilizálódása mellett – jegyezte meg.

Ezen „vészterhes időkben”, amikor a szomszédos országban ölnek és robbantanak, az ügyfelek kiszolgálása zavatalanul zajlik Ukrajnában, a pénzintézet 42 fiókjában, a mintegy 80-ból. A dolgozók bejárnak, holott erre nem kényszerítik őket – ismertette az elnök-vezérigazgató.

Csányi Sándor megjegyezte, hogy az OTP Bank mindkét háborúban álló országban hosszú távon tervez.

Ukrajna tőkére vetítve a legnagyobb jövedelmezőséget hozta a banknak, piaci problémák nincsenek a háborún kívül – húzta alá.

A szankciók révén az orosz érdekeltség is „meg fogja érezni” a háborút, de a menedzsment – akárcsak Ukrajnában – ott is helytáll – mondta Csányi Sándor. Az orosz leányvállalat rubelben rendelkezik likviditással, problémát a dollár-likviditás nehéz elérhetősége, drágasága okozhat – tette hozzá.

Újságírói kérdésre az elnök-vezérigazgató azt mondta: „van olyan helyzet, amelyben átgondolnák a kivonulást” az orosz piacról, egyelőre azonban nem szeretnének a befektetőknek veszteséget okozni. Azt a kockázatot például nem vállalnák, ha a likviditás hiánya miatt többszáz millió dollárt kellene juttatni az orosz érdekeltségnek – tette hozzá.

A 2021-es rekordnak számító 497 milliárd forintos adózás utáni eredmény hátteréről beszélve két tényezőt emelt ki, a működési eredmény 23 százalékos emelkedését és a tartalékszint „drasztikus” csökkentését.

Megerősítette, hogy a 2020-as évre vonatkozó 119 milliárd forint osztalék kifizetését javasolni fogják a közgyűlésnek, a 2021-es osztalékról márciusban dönt az igazgatóság. Bízik benne, hogy addig megszületik a megállapodás a tűzszünetről, ebben az esetben lehet szó osztalékról – mondta.

Kuhárszki András, az ukrajnai leánybank felügyelőbizottságának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a náluk elhelyezett betétek növekedésének hátterében Ukrajnában az állhat, hogy egyes betéteket a helyiek átcsoportosítanak, továbbá a külföldön élő hozzátartozók aktívan támogatják az otthoniakat.

Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP csoport tavalyi eredményeiről beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy a nem teljesítő hitelek aránya évről évre csökken, 2021-re 5,3 százalékra az egy évvel korábbi 5,7 százalékról.

Felidézte, hogy a csoport teljes hitelállománya 15 százalékkal nőtt, és ezzel az eredménnyel visszatértek a járvány előtti időszak szintjére.

Az elmúlt két év jelentős kihívásokat jelentett a pénzintézet számára, a járvány időszakát a digitális szolgáltatások megújítására használták ki – mondta.

Beszélt arról is, hogy a pénzintézet aktív minden zöld programban, „dedikált erőforrásokat” biztosít az ESG-területre; a hitelezésen belül „különösen a zöld hitel népszerű”.

A pénzintézetnél csoportszinten a betétek növekedési üteme lényegesen, 1000 milliárd forinttal magasabb volt a hitelek növekedésénél; a bővülés Magyarországon volt a legjelentősebb, 25 százalékos – húzta alá, kiemelve, hogy ez az ügyfelek bizalmát jelzi.

Az OTP csoport a Budapesti Értéktőzsde honlapján péntek hajnalban közzétett, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján 2021 egészében 496,902 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 60 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az utolsó negyedévben 123,323 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el korrekciós tételek hatása nélkül, ami az előző negyedévinél 3 százalékkal alacsonyabb, az egy évvel korábbihoz képest 57 százalékkal magasabb.