Folyamatosan csökken a különbség az alacsony és a magas keresetek között, ennek oka, hogy a kisebb fizetések jobban emelkednek. Ezt támasztja alá, hogy a bruttó keresetek mediánja jobban nőtt, mint az átlagkereset – írta a Magyar Idők hétfőn.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a lapnak kifejtette: a medián az az összeg, amelynél kevesebbet pontosan ugyanannyi munkavállaló keres, mint amennyien többet; 2018-ban ez bruttó 255 719 forint volt becslése szerint. A medián 67 százalékkal volt magasabb az idei első fél évben, mint 2010-ben, míg az átlag csak 60 százalékkal nőtt – írta a lap hétfői számában.

A szakértő a bérkülönbségek csökkenések okai között kiemelte a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelését, a hatéves bérmegállapodás kedvező hatását. Emlékeztetett: 2010 és 2018 között a minimálbér 88 százalékkal, a szakképzettek minimálbére, azaz a garantált bérminimum 102 százalékkal nőtt. A felzárkózás meghaladja mind az átlagkereset, mind a medián kereset növekedését, ez az oka annak, hogy az alacsony keresetű csoportok fizetései arányaiban többet nőttek, mint az átlag felett keresőké.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a legmagasabb 10 százalék bére a minimálbér és a garantált bérminimum 2012. évi, nagymértékű emelkedése után a legalacsonyabb 10 százalék bérének 3,7-szerese lett. Korábban a legjobban keresők 4,1-4,6-szer nagyobb összeget vittek haza átlagosan. Az OECD a 2017-es adatot még nem közölte, de Szalai Piroska szerint minden valószínűség tovább záródott a bérolló tavaly – írta a lap.