Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 848,3 milliárd forint volt tavaly, ami 388,9 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbinál – erősítette meg részletes jelentésében az előzetes adatokat hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A két év közötti különbség főként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó magasabb adóbevételekre vezethető vissza, amely a kedvező gazdasági folyamatoknak és a gazdaságfehérítő, valamint foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek köszönhető – fűzte hozzá a jelentés.

Az NGM jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányzati szektor GDP-arányos uniós módszertan szerint számolt  hiányát mutató adat – az önkormányzatokkal  és a kormányzati szektorba besorolt nem államháztartási szervezetekkel, valamint az egyéb módszertani korrekciókkal együtt – március végén válik teljeskörűvé, és az Európai Uniónak hivatalosan megküldött jelentésben jelenik majd meg.

A központi költségvetés 771,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zárták a múlt évet.

A központi alrendszer – államháztartás önkormányzatok nélkül – tavaly decemberi pénzforgalmi hiánya 907,6 milliárd forint volt a 2015. decemberi 266,4 milliárd forinttal szemben. A tavaly decemberi kiadások jelentős emelkedését az uniós kiadások növekedése mellett a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is okozták – közölte az NGM.

A központi költségvetés 760,7 milliárdos decemberi hiánya 585,4 milliárd forinttal nagyobb az egy ével korábbinál. A bevételek 170 milliárd forinttal 1904,4 milliárdra emelkedtek, a kiadások 756 milliárddal 2665 milliárd forintra, ami azt jelenti, hogy a teljes évi kiadás 20,2 százaléka esett az év utolsó hónapjára. Az uniós támogatások kifizetései 692,7 milliárd forintot tettek ki, ami az egész éves 2099,5 forintnak hajszállal kevesebb, mint egy harmada.

A központi költségvetés tavalyi egész éves bevétele 428,7 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Lényegesen, 134,3 milliárd forinttal 683,1 milliárdra növekedtek az előző évhez képest a társasági adóból eredő bevételek. Az általános forgalmi adó bevételek viszont mindössze 4,6 milliárd forinttal emelkedtek és 3290,3 milliárd forintra rúgtak és a jövedéki adóból is csak 13,4 milliárddal folyt be több, összesen 1011,8 milliárd forint. A személyi jövedelemadóból befolyt 1717,6 forint 29 milliárddal több a tavalyelőttinél, amit a nagyobb bérkiáramlás és az adókulcs csökkentésének ellentétes hatásával magyarázott az NGM.    

A tranzakciós illetékből tavaly befolyt 199,1 milliárd forint 8,6 milliárddal elmaradt az egy évvel korábbitól, a pénzügyi szervezetek különadója 73,2 milliárd forint volt, kevesebb, mint fele a 2015-ös 149,6 milliárdnak.

Az uniós támogatások utólagos megtérítése elnevezésű mérlegsoron 344 milliárd forint volt a tavalyi bevétel a 2007-2013-as programozási időszak programjait érintő elszámolásokra. Fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása címen 634 milliárd jelent meg, alig több mint fele a 2015-ös 1249,8 milliárdnak. Ebből is 111,5 milliárd decemberben érkezett, sőt érkeztek olyan tételek is, amelyek „költségvetésbe történő beutalása csak 2017 elején fog megtörténni” – olvasható a jelentésben.

A kiadási oldalon az uniós programok támogatására tavaly kifizetett 2099 milliárd forint 703 milliárd forinttal kevesebb a 2015-ösnél.

A lakástámogatásra kifizetett 148,2 milliárd forint 39 milliárddal több az előző évinél. A kamatkiadások 87,4 milliárddal 1118,2 milliárd forintra csökkentek, de a kamatbevételek is 83,9 milliárddal zsugorodtak, így a kamategyenleg alig javult – derül ki az NGM jelentéséből.

MTI