Németországban az 1990-es újraegyesítés óta a legmagasabbra emelkedett a szegény sorban élők aránya – mutatta ki csütörtök ismertetett felmérésében a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetsége (Paritätischer Wohlfahrtsverband – PW).

A 2015-ben felvett adatok vizsgálatán alapuló elemzés szerint az egy évvel korábbi 15,4 százalékról 15,7 százalékra, 25 éves csúcsra emelkedett a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők aránya, ami azt jelenti, hogy 12,9 millióan éltek szegény sorban a mintegy 82 milliós országban.

A 16 tartomány közül 12-ben emelkedett a szegények aránya. Csökkenést csak a volt NDK területén fekvő Brandenburgban és Szász-Anhalt tartományban, valamint a nyugati Saar-vidéken és Rajna-vidék-Pfalzban regisztráltak.

A legalacsonyabb – 11 százalék körüli – arányt a hagyományosan jómódú Bajorországban és Baden-Württembergben mérték, a legmagasabb, 24,8 százalékos arányt pedig Brémában. Utána Berlin következik 22,4 százalékkal, majd Mecklenburg-Elő-Pomeránia 21,7 százalékkal.

A területi különbségek növekednek, ezt jelzi a többi között, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő térségekben – a Ruhr-vidéken, Brémában, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában – az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a szegény sorban élők aránya, a legfejlettebb tartományokban pedig minimálisan.

A leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok a munkanélküliek, a gyermeket egyedül nevelő szülők és a külföldi állampolgárok, körükben 59 százalékos, 43,8 százalékos, illetve 33,7 százalékos a szegények aránya.

A PW számításai szerint súlyos gond a gyermekszegénység is, a kiskorúak körében 19,7 százalékos a szegénységben élők aránya. Az időskori szegénység kockázata pedig egyre nagyobb: a 65 éven felülieknél ugyan átlag alatti, 14,6 százalékos a szegények aránya, ami azonban a tíz évvel korábbi 11 százalékhoz képest 32,7 százalékos növekedés, míg a társadalom egészét tekintve jóval kisebb mértékben, a 2005-ben mért 14,7 százalékhoz képest 6,8 százalékkal nőtt a szegény sorban élők aránya.

A PW kutatásában az uniós módszertant alkalmazták, amelynek alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ez egyszemélyes háztartás esetén havi 942 euró (mai árfolyamon 291 ezer forint) adózás utáni jövedelem, egy négyszemélyes család (két felnőtt, két 14 év alatti gyerek) esetében pedig 1978 euró volt 2015-ben Németországban.

MTI