Dél-Korea és Magyarország gazdasága egymásra talált az elmúlt években
Mi magyarok a „dél-koreai sikertörténetből” kiindulva megtanultuk, hogy nem hozhatunk létre erős gazdaságot az értékeink iránti erős elkötelezettség nélkül, ezért a hagyományainkat a technológiával ötvöztük – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kedden a Hungary-Korea Forum 2024 nemzetközi konferencia budapesti eseményén, ahol Dél-Korea magyarországi nagykövete és a korábbi dél-koreai külügyminiszter is elismerően beszélt a két ország közti kapcsolatok fejlődéséről.
Orbán Balázs kiemelte: Dél-Korea és Magyarország mélyen gyökerező gazdasági, kulturális és diplomáciai kapcsolatokat ápol egymással, amely meggyőződése szerint nem véletlenül alakult így. Mindkét ország történelmében megtalálhatjuk a sikereket, de a szabadságért és a túlélésért folytatott küzdelmet is – mutatott rá.
Mi is munkaalapú gazdaságot hoztunk létre, a dél-koreaiakhoz hasonlóan erős nemzeti identitást alakítottunk ki, és megtanultuk, hogy mindig hosszú távra kell tervezni – fejtette ki Orbán Balázs.
A két ország gazdasága az elmúlt években valóban egymásra talált – mutatott rá a miniszterelnök politikai igazgatója. Az elmúlt tíz évben a kereskedelmi volumen több mint hatszorosára, 1,3 milliárd euróról 8,2 milliárd euróra nőtt, és a dél-koreai közvetlen befektetések értéke Magyarországon elérte a 8,5 milliárd eurót – fejtette ki. Rámutatott, hogy az elmúlt években háromszor is Dél-Korea volt a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, tavaly pedig a második helyen állt. Ezek a számok a bizalmon túl a hosszú távú együttműködés lehetőségeire is utalnak, és a sikeres együttműködést látva érdekeltek vagyunk ennek a folytatásában, különösen most, amikor a világrend fontos változásokon megy keresztül – hangsúlyozta.
A világrendben történő változásokra kitérve beszélt a nyugati és keleti nagyhatalmak közti gazdasági egyensúly kiegyenlítődéséről, a technológiai különbségek csökkenéséről, az energia- és ásványkincsek feletti rendelkezés kelet-nyugati megosztásáról, az ázsiai társadalmak gazdagodásáról és társadalmi felemelkedéséről, továbbá a Nyugat növekvő katonai kiadásairól is.
Elmondása szerint a Nyugat ezekre a változásokra blokkok kialakításával válaszolt, amely a termelés áthelyezésével, a kereskedelmi kapcsolatok csökkenésével és a technológia korlátozásával járt.
Orbán Balázs rámutatott: a magyar kormány ezt a folyamatot károsnak tartja, és a nemzetközi szervezetek véleményét is osztja.
A külföldi közvetlen beruházások mértéke húsz százalékkal csökkent, és amennyiben az ukrajnai háborút egy „geoökonómiai töredezettség” kezdetének tekintjük, az egy hosszadalmas hanyatlás kezdetét jelentheti – figyelmeztetett.
A miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta: Magyarország ki akar maradni a blokkosodásból, minél több globális szereplővel szeretnénk gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, amelyhez a gazdasági semlegesség politikáját alkalmazzuk. A gazdasági semlegességgel egy globális kettészakadás esetén is megtalálhatjuk a két világgazdasági rendszer keresztmetszetét, amelyhez Magyarország tökéletes elhelyezkedéssel rendelkezik, gazdaságilag és kulturálisan is – mutatott rá.
Orbán Balázs beszédében kiemelte: a világban történő változások nem csupán a nyugati változásokra korlátozódnak, a versenyképesség megőrzéséhez nyitottnak kell lenni az összes régióból érkező lehetőségre, kiemelt figyelmet szentelve azoknak az országoknak, amelyek kiemelkedően gyors gazdasági növekedést értek el. Hozzátette: Dél-Korea a világ egyik vezető gazdasági és technológiai hatalma és Magyarország fontos befektetési partnere, így minden okunk megvan arra, hogy az eddigi sikeres együttműködés alapján más területeken is folytassuk a két ország közti gyümölcsöző együttműködést.
A rendezvényen köszöntőt mondott Hong Kjudok, Dél-Korea magyarországi nagykövete, továbbá Pak Dzsin, Dél-Korea korábbi külügyminisztere is beszédet mondott a két ország közti kapcsolatok fejlődéséről.
A rendezvényen átadták az Nemzeti Közszolgálati Egyetem által 2023-ban alapított Ludovika Prize kitüntetést, amellyel olyan akadémiai személyeknek az életművét, teljesítményét díjazzák, akik munkásságuk során bizonyították, hogy elkötelezettek a kárpát-medencei térség és Magyarország ügye iránt. Az idei díjat Ro Jaehunt, a Koreai-Magyar Baráti Társaság elnöke kapta.
