Elmondta, hogy a portfóliójukba tartozó fogyasztók biztonságban érezhették magukat, ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában, Csehországban is. A gáztárolók töltöttsége is jól áll, az uniós elvárás szerint novemberre kellett volna elérni a 90 százalékot, ez már a nyáron teljesült, végül 98 százalék felett tetőzött. A fűtési szezon felén túlhaladva még mindig a magas ellátásbiztonsági szintet garantáló 80-85 százalékos sávon belül vannak – tette hozzá.

Hirdetés

Kitért arra, hogy az új stratégia négy pillére közül az az első a zöld átálláshoz kapcsolódik. Ezt segítve a termelő infrastruktúrában olyan beruházásokat terveznek megvalósítani a következő 10-12 évben, amelyek energetikai oldalról támogatják a magyar karbonsemlegességet, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket – mondta. Olyan erőművi és hálózatfejlesztési beruházásokat hajtanak végre, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátást legalább 50 százalékkal mérsékelik a stratégia időtávján.

A második pillér a portfólió diverzifikálása, ebben olyan szabályozott üzletágak mellett, mint az átvitel-rendszerirányítás, az elosztóhálózat-üzemeltetés vagy a földgáztárolás, szeretnének olyan erős piaci termékportfóliót építeni, hogy egészséges egyensúly jöjjön létre. Ezzel összhangban átalakítják a vállalatcsoport tevékenységi köreit is – jelezte. Adott esetben a vezérigazgató szerint mindez egyes üzletágak kiszervezését is jelentheti.

„El tudunk képzelni olyan vállalatokat, amelyek ma még a csoport részei, de egyre inkább kívül esnek a fókuszterületeinken, ezért eladjuk őket” – fogalmazott.

Korábban írtuk

A stratégia harmadik pillére az ügyfeleket célozza a szervezetfejlesztés útján: az a stratégiai cél, hogy ügyfélorientált és adaptív szervezetté váljanak. A negyedik pillér a pénzügyi kiválóságról szól. Prioritásnak nevezte, hogy meglévő befektetési hitelminősítésüket megőrizzék, illetve amennyiben a szuverén hitelminősítés lehetővé teszi, akkor tovább javítsák.

Az önálló energiatárca felállítása Mátrai Károly szerint azt mutatja, hogy a kormányzat erősen fókuszál az energetikára. A tárcával és a megújult Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH) olyan hármast alkot az MVM-csoport, amelyre lehet és kell is építeni – mondta.

A nemzetközi terjeszkedési terveik között sorolta fel a további régiós fókuszpontként Szerbiát, Romániát és a Balkánt, de nem elképzelhetetlen az sem, hogy például LNG-kapacitást kötnek majd le Németországban vagy Lengyelországban.

Kitért arra is, az energiaintenzív iparágak kormányzati politikáját mindenekelőtt azzal támogatják, hogy Paks I. esetében mind a négy blokknál elindították az üzemidő-hosszabbítási projektet. Ez azt jelenti, hogy 2037-ig felújítják a blokkokat és a kapcsolódó energetikai rendszereket. Emögött csaknem 15 éves beruházási ciklus húzódik, amelynek a végén az atomerőművi főberendezéseket megtartva, üzembiztosan és költséghatékonyan tudják a Paksi Atomerőművet üzemeltetni 2037 helyett immár 2057-ig. Fontos lépésnek nevezte, amikor az előterjesztésük alapján a kormány döntést hozott arról, hogy a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait a kombinált ciklusú gázturbinás, úgynevezett CCGT-erőmű megépítéséig tartja üzemben. Nem egy erőművet építenek fel, hanem a visontai mellett a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi telephelyén további két gázturbinás blokkot, összesen 3 turbinát létesítenek Kelet-Magyarországon. Hozzátette: előrehaladott állapotban van a pályázat, 2024 első-második negyedévében eredményt hirdetnek és szerződnek.

„Mi arra törekszünk, hogy a Paks I. és a Paks II. közti szinergiákat a lehető legjobban kihasználjuk. Óriási felelősség, hogy ne két teljesen független erőművet építsünk fel” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy más egyéb mellett a karbantartás és az oktatás területén is szorosabbra fűzhető a kapcsolat. Paks II.-re egyértelműen szükség van, „sőt hosszabb távon el tudom képzelni további kisebb moduláris reaktorok Magyarországra telepítését, amelyek segíthetnek kielégíteni azt az energiaigényt, amit majd az unokáink támasztanak a magyar energetikával szemben” – jegyezte meg.

A kontinensen az elmúlt 20-30 évben nem voltak jelentős erőművi beruházások, ahol fejlesztettek, ott sem a szükséges léptékben – mondta.

„Egész Európa elaludt, említhetem akár a németeket vagy a lengyeleket is, akiknél az elavult erőművi infrastruktúra gondot okoz” – tette hozzá. Kevés tőke áramlott az európai energetikába, leginkább az olcsó orosz energiaforrások miatt, a következő 10-15 év azonban garantáltan az energetikai boom jegyében telik – mondta, megjegyezve, a nemzetközi felmérések alapján a fordulat már a háborút megelőzően, 2020-ban elérkezett, azóta nagyobb arányban keresi a megújuló energiaforrásokat a tőke, mint a fossziliseket. A folytatásban az arány még inkább az előbbiek javára billen el, ömlik a pénz a tiszta technológiákba.

„Ebben Európa nem maradhat le, az energiaipar megújítása, zöldítése elengedhetetlen ahhoz, hogy visszanyerhessük nemzetközi versenyképességünket” – hangsúlyozta.

A régi, korszerűtlen, adott esetben a környezetet terhelő erőműveket mindenütt be kell zárni, hogy az újak már modern technológiával, karbonsemlegesen szolgálják ki az európai polgárokat a következő 20-30, sőt akár 40-50 évben – összegezte az MVM vezérigazgatója.