A keresetek emelkedésének márciusi gyorsulása nem okozott meglepetést az elemzők körében, akik az MTI-nek megerősítették, hogy a növekedés egész évben kitart. A reálkeresetek idei 8 százalékot közelítő emelkedése a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti, és ezzel a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja idén.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A KSH friss jelentése szerint a márciusi átlagkereset 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 12,2 százalékos volt a növekedés. A béremelkedés tovább gyorsult a februári 10,4, illetve 10,3 százalékosról. A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül.
    
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, tekintettel arra, hogy a bérek meghatározása általában az év első negyedévében lezajlik, azzal számol, hogy a további kilenc hónapban is hasonlóan magas lesz a bérdinamika. Így még a magasabb infláció ellenére is gyorsabban nőhetnek a reálbérek, a lakosság vásárlóereje tovább emelkedik 2017-ben.
    
A vezető elemző szerint a bérek márciusi növekedése még a várakozásokat is jelentősen felülmúlta. A béremelkedésben markáns szerepet játszik a minimálbérek 15, illetve 25 százalékos év eleji emelése.  
    
Kitért arra is, hogy a versenyszférában 3,6 százalékkal nőtt, a költségvetési szférában 1,6 százalékkal csökkent a létszám az első negyedévben éves bázison. Utóbbi főként a közfoglalkoztatás mérséklődését tükrözi. Mind a bérek, mind a foglalkoztatási létszám oldaláról javul a munkaerőpiac, ami hozzájárulhat az első negyedévben tapasztalt dinamikus GDP-növekedés fenntartásához.
    
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelentős bérnövekedéssel számolni lehetett a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése miatt, szerepet játszik ebben az is, hogy az egyre több szektorban tapasztalható munkaerőhiány miatt a cégek emelték a fizetéseket.
    
Azt is elmondta, hogy az idei első negyedévben a reálkeresetek, tehát a nettó fizetések inflációval korrigált értéke 8,2 százalékkal nőtt. Az idén összességében pedig 8 százalékos emelkedés várható, ami a lakossági fogyasztást, ezen belül a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti. 
    
Fontosnak tartotta kitérni arra is, hogy a költségvetési szektor létszáma márciusban több mint 20 ezerrel, az első negyedévben pedig több mint 13 ezerrel csökkent tavalyhoz képest, ami feltehetően a nyugdíjazásokkal magyarázható. A csökkenés ellenére még így is 800 ezer felett van a létszám a költségvetési szektorban, ami nagyon magas érték. 
    
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősödő belső keresletnek az infláció további gyorsulása lesz a következménye és az átlagos áremelkedés üteme 3,5 százalék lehet 2018-ban. 
    
A bérnövekedési üteme több tényező együttesének köszönhetően érte el első negyedévi lendületét: a munkaerőpiac feszesedésének következtében már tavaly elindult egy tempós béremelkedés, majd azt követően a minimálbér 15, illetve a garantált szakmai bérminimum 25 százalékos emelése már csak olaj volt a tűzre, hogy a bérdinamika tempója még magasabb fokozatba kapcsoljon.
    
Az Erste elemzői  úgy látják, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban meghaladhatja a 10 százalékot, míg az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedés lehet idén. A feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.

MTI