Egyensúlyba kell hozni a kibocsátáscsökkentést és az ipari versenyképességet
Magyarország a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetések erősítését célzó munkacsoport (CESEC) soros elnökeként elkötelezett az ipari versenyképesség és a kibocsátáscsökkentés egyensúlyának megteremtése mellett – jelentette ki Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Mol csoport százhalombattai finomítójában szakmai látogatást tett európai energiaügyi miniszterek előtt.A CESEC miniszteri találkozóját október 28-29-én tarják meg Budapesten az Európai Bizottság szervezésében, az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége közreműködésével.
A hivatalos programot megelőzően a delegációk ellátogattak a Mol csoport százhalombattai zöldhidrogén-üzemébe, hogy személyesen szerezzenek tapasztalatot Kelet-Közép-Európa eddigi legnagyobb kapacitású ilyen létesítményében.
Steiner Attila kiemelte az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén elért jelentős magyar eredményeket, amelyeket a gazdasági teljesítmény növekedésével párhuzamosan sikerült elérni. Rámutatott a napenergia terén elért eredményekre, valamint az energiatárolás és a hálózat rugalmasságának javítására is. Kitért a földgázfogyasztás és az infrastruktúra kihívásaira, valamint Magyarország hidrogénstratégiájára, amelynek célja az ipari hidrogéntermelés környezetbaráttá tétele.
Beszédében az egyik legsikeresebb együttműködési formának nevezte a CESEC-et, amelynek keretében az elmúlt évtizedben számos energiarendszer-összekapcsolást sikerült kiépíteni. Magyarországnak például – mutatott rá -, szinte az összes szomszédos országgal ki van építve a villamosenergia- és gázhálózati kapcsolata. Ami megnyugtató nehéz időkben, mert ha a régióban van elegendő energiatartalék, akkor ott mindenkinek jut belőle.
Elmondta, hogy a Magyarország előtt álló egyik legfontosabb feladat az áramtárolási kapacitás bővítése, ami jelenleg 20-30 megawatt, vagyis nagyon kevés. A terv egy 400 megawattos kapacitás kiépítése két éven belül.
Magyarország csökkentette földgázfogyasztását, ami jelenleg kevesebb mint évi 8 milliárd köbméter a korábbi időszak 10 milliárd köbméteres átlagával szemben – mondta az államtitkár.
Magyarország 2021-ben fogadta el hidrogénstratégiáját az ipari hidrogénfogasztás „zöldebbé tételének” elsődleges céljával – mondta el az államtitkár a tájékoztatás helyszínélül szolgáló létesítményről szólva. Megjegyezte, hogy az előállított hidrogén később közlekedési célokra és potenciálisan még tárolási célra is alkalmas lehet. A technológia azonban egyelőre nem versenyképes a hagyományos technológiákkal.
A Mol csoport áprilisban átadott 10 megawatt kapacitású százhalombattai zöldhidrogén-üzeme a nyár végén kezdte meg a termelést. A létesítmény megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre, és évente 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogént állít elő.
Horváth Ádám, a Mol csoport Új és Fenntartható Üzletágak Igazgatója ambiciózus terveket vázolt fel előadásában a „zöld” hidrogén előállításával kapcsolatban, hangsúlyozva annak fontosságát a finomításban és a környezeti fenntarthatóságban.
„Elkötelezettek vagyunk, hogy beruházásainkkal előmozdítsuk a zöld energiaátmenetet, ahhoz azonban, hogy az ambiciózus európai uniós klímacélokat teljesíteni tudjuk és közben megőrizzük Európa versenyképességét, az ipari szereplőknek nyújtott ösztönzőkre és olyan uniós szabályozói környezetre van szükség, amely figyelembe veszi a gazdasági kihívásokat és a regionális sajátosságokat. Bízom benne, hogy az európai döntéshozók is partnerei az iparnak ebben” – mondta Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.
Pulay Krisztián, a Mol downstream termelési és fejlesztési ügyvezető igazgatója szintén a regionális kihívások tudomásul vételét és a szabályozási terhek csökkentését emelte ki felszólalásában az energiaágazat sikeres zöld átmenetének elősegítése érdekében. Külön kitért az ambiciózus fenntarthatósági célok és a geopolitikai feszültségek keltette kihívásokra, valamint a támogató szabályozási környezet megteremtésének szükségességére Európa versenyképességének megerősítése érdekében.
A 2015-ben létrejött CESEC munkacsoport a közép- és délkelet-európai régió energiainfrastruktúra projektjeinek összehangolásáért, a piaci integráció felgyorsításáért, a megújuló energiaforrások elterjedéséért, valamint a hidrogén- és a biometán-hálózatokba való integrálásáért dolgozik. Az együttműködés a régió érintett uniós tagállamai mellett az energiaközösség további nyolc országát tömöríti.
