Hirdetés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a S.E.G.A. Hungary Kft. járműipari vállalat szirmabesenyői gyártócsarnokának átadóján vett részt, amelyen egy új kutatás-fejlesztési projektet is bejelentettek. A kínai érdekeltségű cég a Miskolchoz közeli településen hozza létre legnagyobb európai üzemét, ahol a legkorszerűbb indítómotorokat és generátorokat állítja majd elő. Az állam 1,3 milliárd forint támogatást nyújt az összesen 4,5 milliárd forintos beruházási programhoz, amelynek nyomán 40 újabb mérnököt vesz fel a társaság, amellett, hogy megőrzi jelenlegi 1426 munkavállalóját.

Beszédében a miniszter rámutatott: az elmúlt 10-15 év nagy változásokat hozott a világgazdaságban, és ezt a folyamatot még fel is gyorsította a koronavírus-járvány, illetve az azt kísérő gazdasági válság. „Globálisan minden iparágban átalakulnak az erőviszonyok. Az új világgazdasági korszak kezdete rendkívül éles versennyel jön el, amely a gazdasági kapacitások világszintű újraelosztásáért zajlik” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy újrarendeződés alatt áll a viszonyrendszer Kelet és Nyugat között. Szerinte ezt jól mutatja, hogy míg 2007-ben a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, a tavalyi „fekete évben” ez az arány teljesen megfordult: a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, a Nyugaté 30 százalékosra csökkent.

Kitért arra is, hogy pénzügyi források tekintetében a keleti világ versenyképessé vált, s eközben a technológiai lemaradását is ledolgozta, a rendelkezésre álló munkaerőt illetően pedig mindig is a Nyugat előtt járt. Aláhúzta: 2007 és 2020 között a keleti országok megduplázták saját gazdasági teljesítményüket, és mára a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete is ebben a térség található.

Szijjártó Péter „egyértelmű sikertörténetnek” nevezte a keleti nyitás stratégiáját, és közölte, hogy Magyarországon 2019-ben Dél-Korea, majd 2020-ban Kína volt a legnagyobb beruházó, idén pedig egyelőre verseny van a két ország között.

„Nem túlzás leszögezni, hogy a kínai vállalatok számára Közép-Európában Magyarország az első számú beruházási célpont. Ebből Magyarország, a magyar gazdaság és a magyar emberek is sokat profitálhattak és profitálhatnak” – jelentette ki.

„Mi azt csináljuk, amit mondunk. Ellentétben azokkal a nyugat-európai országokkal, amelyekkel rendszerint versenyzünk ezen beruházásokért, de ők a kommunikációs szinten kicsit más álláspontot képviselnek, mint a valóságban” – tette hozzá.

Ezután kiemelte, hogy Kína Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a kétoldalú kereskedelmi forgalom az idei év első nyolc hónapjában 21 százalékkal nőtt.

Végezetül arról is beszámolt, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopát továbbra is az autóipar jelenti, ez a szektor adja a teljes feldolgozóipari kibocsátás 30 százalékát. Mint mondta, az iparág a globális nehézségek ellenére jól teljesít, idén szeptember végére 7100 milliárd forint termelési értéket állított elő, s jelenleg 155 ezer embernek ad munkát, miközben exporthányada 90 százalékos.

„A világ autóipara forradalmi megújuláson megy keresztül, aminek a tempóját keletről diktálják” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy alapvető érdeke Magyarországnak ezen vállalatokat hazánkba csábítani.

Korábban írtuk