Egyhangúlag döntött a kamatkondíciókról a monetáris tanács
Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa júliusi ülésén a kamatkondíciókról a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint. Az alapkamat 13 százalékon maradt, az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében 100 bázisponttal csökkent a kamatszint.A kötelező tartalék választható részére fizetett kamat a júniusi 100 bázispont után a múlt hónapban is 100 bázisponttal, 15 százalékra csökkent, míg a szeptember óta hatályos alapkamat szintje nem változott.
A testület július 25-i döntésével a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát 100 bázisponttal, 17,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét, az egynapos jegybanki betét kamatát változatlanul 12,5 százalékon hagyta.
A jegyzőkönyv szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank a korábbi ütemben folytassa a kamatkörnyezet normalizációját. A jegybankárok megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
A döntéshozók jelezték, hogy a javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz. A testület egybehangzó álláspontja volt, hogy a pénzpiaci stabilitás fenntartása kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez.
A tanács megítélése szerint a kockázati környezet továbbra is kedvező, azonban a korábbi hónapokhoz képest nagyobb változékonyságot mutat, ami az óvatos megközelítés fenntartását teszi szükségessé.
A jegyzőkönyv szerint 2023-ban az éves átlagban csökkenő reálbérek, az emelkedő vállalati költségek, valamint az óvatossá vált fogyasztói és beruházói döntések egyaránt hozzájárulnak a belső kereslet visszaeséséhez, míg a nettó export támogatja a kibocsátás bővülését. Az év második felétől a csökkenő inflációval párhuzamosan emelkedő reálbérek hozzájárulnak a GDP-növekedés élénküléséhez. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés is javítja. A hazai GDP 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.
Kitértek arra, hogy júniusban folytatódott az infláció gyors csökkenése. A maginfláció lassulása a termékek széles körében jelentkezett, így a mutató 2,0 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. A piaci szolgáltatások inflációja 2021 júliusa óta első alkalommal mérséklődött. Mind a lakossági, mind a vállalati inflációs várakozások mérséklődtek. A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése. A dezinfláció üteme tovább gyorsul, így várhatóan az év végén már egyszámjegyű tartományban alakul az infláció, miközben a maginfláció némileg lassabb ütemben csökken. A fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció idén 16,5-18,5 százalék között, 2024-ben 3,5-5,5 százalék, míg 2025-ben 2,5-3,5 százalék között alakulhat – tették hozzá.
Folytatódott a külső egyensúlyi folyamatok javulása. Az idei évben a folyó fizetési mérleg hiánya a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a júniusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2 százaléka alatti szinten alakulhat.
A tanács egyöntetűen úgy vélte, hogy az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges, ezért egybehangzóan az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása mellett érveltek, és a következő hónapokban sem tartják indokoltnak annak megváltoztatását.
Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását.
