Az unió legkevésbé aktív nemzetei között vagyunk

Egymillióval több munkahelyre lenne szükség, hogy a foglalkoztatás magyarországi szintje elérje az uniós átlagot. Hazánkban csupán az aktív korosztály 56,9 százaléka dolgozik, a nők körében pedig 50 százalék alatti az arány. A magyarnál rosszabb mutatókkal csak két ország szégyenkezhet az unióban.

Erősen növekvő munkanélküliség, stagnáló foglalkoztatás, túlméretezett segélyezett kör – így jellemzi a Munkaerő-piaci Tükör legújabb kiadványa a magyarországi helyzetet. Bár az elemzések a 2005-ös év folyamatait vizsgálják, a megállapítás ma is aktuális, hiszen azóta alig változott – pontosabban kis mértékben tovább romlott – a munkaerő-piaci helyzet.

A szerzők megállapítása szerint Magyarországon 0,9-1 millió munkahelyre lenne szükség, hogy a foglalkoztatási szint elérje az unió átlagát. A 15-74 éves korosztálynak csupán 50,5 százaléka dolgozik. A férfiaknál ez 57,4, a nőknél viszont csupán 44,2 százalékos foglalkoztatási hányadot jelent. A kormány állításaival szemben 2004-hez képest gyakorlatilag nem változott – mindössze 1100 fővel nőtt – a munkával rendelkezők száma, jelentősen gyarapodott ellenben a munkanélküli réteg, 51 ezer fővel. Az aktív korosztály közel fele, 3,5 millió ember pedig meg sem próbál bármiféle kapcsolatba kerülni a munka világával.

Bár az uniós módszertan más korosztályt tekint munkaképesnek, mint a magyar statisztika – ott a 15-64 éveseket számítják aktívnak – kirívóan rossz helyzetünket az uniós kimutatások is megerősítik. Az Eurostat listáján Magyarország az EU három legkevésbé szorgalmas nemzete között szégyenkezik. A hazánkban kimutatott 56,9 százalékos foglalkoztatási rátánál csak Máltán és Lengyelországban tapasztaltak rosszabb helyzetet a statisztikusok. Az uniós átlag ugyanakkor 63,8 százalék, amit Brüsszel 2010-re 70 százalékra emelne. Érdekes, hogy még azokban a mediterrán országokban is magasabb a foglalkoztatás, ahol a nőket hagyományosan távol tartják a munkaerőpiactól: Olaszország 1, Spanyolország 3,5, Portugália pedig 11,5 (!) százalékponttal magasabb foglalkoztatással büszkélkedhet, mint hazánk. S szintén szorgalmasabbnak tűnnek a volt szocialista országok, ahol jellemzően 60-65 százalék között mozog a foglalkoztatási szint.

Az alacsony foglalkoztatás következményeit épp az utóbbi hónapoktól tapasztalhatjuk saját bőrünkön. Miután nincs elég munkahely, nincs elég adófizető sem, annál jelentősebb ellenben a különböző segélyeket és egyéb állami ellátást igénylők köre. Az állami költségvetést tehát két oldalról is nehéz helyzetbe hozzák a hiányzó munkahelyek. Az elmúlt években ezt egyszerűen nem vették figyelembe, most viszont Brüsszel rászorította a kormányt az egyetlen lehetséges megoldásra: a szociális juttatások jelentős lefaragására.

A kötet szerzői különösen aggasztónak találják, hogy a magyarországi munkanélküliség 2005-ös hirtelen növekedése erősen bővülő gazdaság mellett jött létre. Ebből a szempontból nem sok jóval kecsegtetnek a további évek, amikor a megszorító intézkedések miatt számtalan cég lesz kénytelen átgondolni további működését…

Kandor

Használtak komédiája

Vesszőfutásban a regisztrációs adó

Az elmúlt években a Pénzügyminisztérium több kísérletet tett arra, hogy a hazánkba behozott használt gépkocsik után fizetendő regisztrációs adó megfeleljen az Európai Unió jogszabályainak, és a költségvetés is jól járjon vele. 2007 februárjától ismét módosul a sok viszontagságot megélt jogszabály. Mindehhez a szakma és Brüsszel többszöri tiltakozása, valamint a kétévnyi regisztrációs adó egy részének visszafizetését elrendelő uniós határozat is kellett.

Ismeretes: a brüsszeli döntés értelmében a regisztrációs adó egy részét azon gépjárművek után téríti vissza (2007 februárjától) a magyar állam, amelyeket 2004 májusa és 2005. december 31-e között hoztak be az országba. Arra, hogy a magyar adó a közösségi joggal ellentétes, az Európai Bizottság már 2005 októberében felhívta a figyelmet: hátrányosan különbözteti meg az import használt autókat a belföldiek javára, hiszen míg a külföldiről behozott járművek vásárlóival újra kifizetteti – az unióban már megfizetett – adót, a belföldi adásvételt nem terheli ilyesmivel.

A kormány 2006-tól új szabályozást vezetett be, de a kereskedők, köztük a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) és Brüsszel ezt sem találta megfelelőnek. Az úgynevezett avultatási táblázat – ami már egyre csökkenő értékűnek tekintette a használt autókat – nem volt életszerű, ráadásul bevezetésével jelentősen emelkedett a néhány éves, használt külföldi autók adója.

Idén februártól ismét új változattal próbálkozik a kormány. Mint azt Fojt Attila, az MGOE elnöke a Demokratának elmondta, az új táblázat is messze van a tökéletestől, mégis minden korábbinál reálisabban veszi figyelembe a járművek értékcsökkenését. A használtautó-vásárlóknak ez mégsem jelent majd érdemi tehercsökkenést, mivel a viszonyítási alap, azaz az új gépkocsik adója hat százalékkal emelkedik. Az igazán idősebb autóknál ugyan némileg kisebb lesz majd a befizetendő adó mértéke, de a leginkább keresett, kettő-hatéves járműveknél továbbra is kicsi marad az avultatási kulcs, azaz több adót kell fizetni, mint amilyen mértékben az autó értéke csökkent.

Mindez nem véletlen: a behozott használt járművek több mint kétharmada ebbe a korosztályba tartozik. Igaz, a minisztérium célja éppen az volt, hogy a magyarok az autóikat ne külföldről hozzák be használtan, hanem itthon vásároljanak újakat, és ez a szándék nem változott a legújabb módosításokkal sem. A MGOE úgy vélekedik: az újautó-lobbi érdekérvényesítő képessége áll a háttérben, amely késlelteti egy vásárló- és valóban környezetbarát törvény kidolgozását. Fojt Attila lapunknak kifejtette, hogy a negatív hatásokról 2004 februárja óta igyekeznek meggyőzni a kormányt: a használt autók magas ára és a regisztrációs adó miatt továbbra is üzemben maradnak a korszerűtlen autók. Jelenleg több mint egymillió-kétszázezer tizenöt évnél öregebb autó van forgalomban Magyarországon. Ezek nemcsak a környezetre károsak, de a biztonságtechnikai előírásoknak sem felelnek meg, tehát növelik a balesetek kockázatát. Éppen azokat a már említett, 2001-2005-ös, igen biztonságos és a környezetet is sokkal kevésbé terhelő, úgynevezett Euró 3-as autókat lesz a legnehezebb a jövőben is behozni – az új, Euró 4-es autó adójánál 50 százalékkal többet kell utánuk fizetni -, melyek a leginkább hozzájárulhatnának a magyarországi autópark megújulásához.

Az MGOE az új szabályozás tökéletlenségei miatt nem vár jelentős importnövekedést a szabálymódosítást követően sem. A statisztikák szerint 2004-ben még 35 ezer használt autó érkezett az országba, 2005-ben ez a szám 28 ezerre, 2006-ban pedig várhatóan 22 ezerre csökken. Így egyre távolabb kerül a korábbi évekre jellemző 70-80 ezres behozatali szint. Fojt Attila szerint így lassan közeledünk a rendszerváltás előtti számokhoz, miközben a régióban már Magyarországon található a legdrágább használtautó-piac.

Nem meglepő, hogy a kisebb import miatt 2006-ban a regisztrációs adóból befolyó állami bevételek is tízmilliárd forinttal elmaradtak a várttól. Ráadásul a jövő évben esedékes adó-visszafizetés további 8-9 milliárdot húzhat ki az államkasszából. És a történetnek egyáltalán nem biztos, hogy vége van: a MGOE megint az Európai Bizottsághoz fordul amiatt, hogy a 2006-os avultatási kulcsok sem tükrözik a használt gépkocsik valós értékcsökkenését…

Monostori Tibor