Egyre jobb állapotban a magyar gazdaság: tovább csökkent az alapkamat
Az ország kockázati megítélésének javulása lehetővé tette az alapkamat csökkentésének folytatását, a következő hónapokban pedig adatvezérelten dönt a jegybank az irányadó ráta csökkentéséről és annak optimális üteméről – közölte a keddi ülését követő közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.Keddi ülésén a tanács az alapkamatot 75 bázisponttal 10,00 százalékra csökkentette és hasonló mértékben vágta vissza a kamatfolyosó két szélét. Az O/N betéti kamat ezzel 9,00 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 11,00 százalékra mérséklődött.
Megjegyezték: a változékony globális környezetben is „trendszerűen” javult az ország folyó fizetési mérlege, amely novemberében több mint hét éve nem látott többletet mutatott, és GDP-arányosan 8 százalékpontnál is nagyobb mértékben javult 2023-ban.
A kedvező folyamatok idén is folytatódnak a kiépülő új exportkapacitások termelésbe állásával. Az EU-források decemberben megindult beáramlása pedig erősíti a nettó finanszírozási képességet és tovább emeli a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot – közölték.
Megjegyezték: a magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony.
Tavaly Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben az infláció európai összevetésben és decemberben az éves infláció 5,5 százalékkal a legalacsonyabb lett a régióban.
Várakozásuk szerint a dezinfláció az év első negyedévében folytatódik, és a fogyasztóiár-index a tavaszi hónapokban várhatóan megközelíti a toleranciasáv felső szélét.
Az árdinamika további mérséklődését együttesen támogatják a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az elmúlt éveknél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet
– közölték.
A jegybank előrejelzése szerint a fogyasztóiár-index 2025-ben tér vissza tartósan a jegybank 4 százalékos toleranciasávja alá az idei 4,0-5,5 százalékos szintről.
Az indoklásban ismertették: a pozitív reálkamat hozzájárul a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez. Ahogy az infláció megközelíti a jegybanki toleranciasávot, a reálkamat is várhatóan mérséklődik.
A GDP növekedés várható üteme idén 2,5-3,5, jövőre 3,5-4,5, majd 2026-ban 3,0-4,0 százalék lehet, amely megegyezik a szeptemberi inflációs prognózisban közöltekkel.
Megjegyezték: a jegybank folytatja a monetáris eszköztár tavaly ősszel megindult egyszerűsítését, így január 31-i hatállyal felfüggesztik a hosszú lejáratú betéti eszköz alkalmazását, amely betöltötte stabilizáló szerepét. A devizalikviditást nyújtó swapeszköz év végi alkalmazása ismét hozzájárult a stabil swappiaci folyamatok fennmaradásához, így az MNB az eszközt a továbbiakban is alkalmazza.
A döntéshozók hangsúlyozták: a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol.
A tanács a következő hónapokban a beérkező makrogazdasági adatok, inflációs kilátások és a kockázati környezet alakulásától függően, adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.