Mintegy 43 ezer fővel csökkent hazánk lélekszáma egy év alatt, Magyarország állandó lakossága így a hivatalos adatok szerint 9.721.685 fő volt az idei év elején. Az Ingatlan.com friss elemzésében azt nézte meg, hogy a lakosságszám alakulásával hogyan alakultak az lakásárak az egyes településeken.

Forrás: ingatlan.com

Részletes adatokat IDE kattintva talál.


Hirdetés

Elhagyva Budapestet

– A lakosságszám csökkenése nem új keletű jelenség, az egyes települések népességét viszont a természetes folyamatokon kívül az ingatlanárak is befolyásolják – hívta fel a figyelmet Balogh László, a hirdetési portál vezető gazdasági szakértője. Példaként Budapestet hozta fel, ahol a hivatalos nyilvántartások szerint 2023-ban pangó lakáspiac mellett a lakosság néhány ezer fővel bővült. Tavaly viszont már magára talált a fővárosi lakáspiac, Budapest lélekszáma pedig ismét csökkenni kezdett.

A több mint hétezer fős éves zsugorodás után 1.616.241 fő él a magyar fővárosban.

Bővül és drágul az agglomeráció

A városrészeket nézve csak az I., az V., a XIII. és a XXIII. kerület lakosságszáma nőtt. A legnagyobb növekedés Angyalföldön volt, ahol egy év alatt 954 fővel nőtt a lélekszám – ez a kerületben elég nagy számban átadott új lakásoknak is köszönhető. A XXIII. kerület bővülése pedig a fővárosi viszonylatban vonzó ingatlanárak miatt következett be. A portál adatai szerint a XXIII. kerületben idén márciusban az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 816 ezer forint volt, ami bőven elmarad a csaknem 1,3 millió forintos fővárosi átlagtól, vagy éppen a XIII. kerület másfél millió forintot meghaladó átlagos négyzetméterárától.

A népességadatokból kirajzolódik, hogy főként a budapesti agglomeráció felkapottabb településein nőtt a lélekszám. Mogyoród lakossága például majdnem 3, Őrbottyáné 2 százalékkal nőtt, előbbi településen 12, utóbbin 6 százalékkal nőttek az árak. Sokatmondó a tény, hogy

népességszámban Magyarország 20 leginkább bővülő települése közül 14 Pest vármegyében található.

Korábban írtuk

Legnagyobb lakosságszámnövekedést elért települések és ingatlanárak 2025-ben

VármegyeTelepülésLakosságszám2025.01.01-én (bővülés)Eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 2025 márciusban (ezer Ft/m2)
1.BudapestXIII. kerület116 884 (954)1 555
2.PestErdőkertes 10 361 (258)708
3.PestMogyoród 8 478 (236)882
4PestAlbertirsa 14 083 (174)592
5.PestVácrátót 2 660 (166)831
6.PestÜllő 13 198 (164)743
7.PestSzada 6 686 (164)791
8.PestBudakeszi 16 037 (162)889
9.Győr-Moson-SopronGyőrújbarát 8 355 (158)804
10.PestŐrbottyán 8 419 (150)751
11.Bács-KiskunHelvécia 5 441 (140)750
12.PestBiatorbágy 15 347 (136)967
13.Győr-Moson-SopronVámosszabadi 4 140 (132)857
14.FejérVelence 7 545 (123)932
15.Győr-Moson-SopronGyőrzámoly 4 121 (121)811
16.PestVeresegyház 21 042 (119)844
17.PestBudajenő 2 668 (112)1 101
18.Győr-Moson-SopronNagycenk 2 873 (108)878
19.FejérGárdony 12 771 (104)831
20.PestKerepes 11 367 (104)806
(forrás: Belügyminisztérium, ingatlan.com)

Városi kiköltözők

Érdekes fejlemény, hogy a vármegyeszékhelyek mindegyikében csökkent a lakosságszám. A legkisebb mértékű csökkenés Szombathelyen történt, ahol az állandó lakosok száma 0,5 százalékkal, 74 ezer alá mérséklődött. Igaz, eközben a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 754 ezer forintra nőtt.

A debreceni és szegedi csökkenésben Balogh László szerint szerepet játszhat, hogy

az ipari beruházások miatt bekövetkező lakásdrágulás miatt egyre többen költöznek a nagyvárosok agglomerációs övezetébe.

Debrecenben az átlagos négyzetméterár idén március közepén 945 ezer forintot tett ki az Ingatlan.com adatai szerint, ami 19 százalékos emelkedést jelent. Szegeden ezzel párhuzamosan 22 százalékkal 887 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.

A Pest vármegyén kívüli városok közül a legjelentősebb, 1,4-1,7 százalékos lakosságszám-növekedést a Veszprém vármegyei Herend, a Fejér vármegyei Velence és a Somogy vármegyei Balatonföldvár érte el.