Életbe lépett a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó embargó

Az Európai Unió Tanácsa június 3-án fogadta el a gazdasági társaságokra és egyénekre vonatkozó, valamint a december 5-től érvényes, olajembargót is tartalmazó hatodik szankciós csomagot Oroszországgal szemben.

A szankciós csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.

Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália szombaton állapodott meg az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.

Az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. A kéthavonta esedékes felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie egyebek mellett az intézkedés hatékonyságát, végrehajtását, a partnerekre gyakorolt lehetséges hatásait, valamint a piaci fejleményeket – áll az Európai Bizottság közleményében.

Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben, december 5-én vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

Az árplafon a kőolajnál hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékeknél pedig 2023. február 5. után lép életbe. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik – jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, melyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak – tették hozzá.

A tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bírálta és elégtelennek nevezte az árplafonról szóló döntést, amely szerinte „komolytalan”, és „kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából”.

„Oroszország már hatalmas veszteségeket okozott minden országnak azzal, hogy szándékosan destabilizálta az energiapiacot. A világ pedig nem meri ”valóságos energetikai lefegyverzést alkalmazni Moszkvával szemben„- sajnálkozott az ukrán elnök.

Moszkva elutasította az árkorlátozást. ”Nem fogadjuk el ezt az árplafont„- jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, miközben Moszkva előzőleg figyelmeztetett, hogy nem fog kőolajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek elfogadják az intézkedést.