Megszavazták a költségvetést megalapozó törvényt is. Itt a szabaddemokraták szavaztak együtt a szocialistákkal kivéve Fodor Gábor pártelnököt és Hankó Faragó Miklóst, valamint az MDF-ből Lengyel Zoltán és a független Császár Antal. Magáról a 2009-es költségvetésről két hét múlva tartják a zárószavazást.

Az adótörvény egyszerűsíti a szabályokat, és lehetővé teszi, hogy aki kéri, annak az adóhivatal készítse el a jövedelemadó-bevallását. Aki számlát kér a háztartási szolgáltatásokért, az erre költött összeg 30%-át; legfeljebb 100 000 forintig, levonhatja a személyi jövedelemadójából. Megszűnik az osztalékadó magasabb, 35%-os kulcsa. Nem kell örökösödési illetéket fizetniük a közvetlen családtagoknak az örökölt lakás értékének 20 millió forint alatti része után. Itt az utolsó pillanatban kiegészítették a szöveget: a kedvező változás nem csak a január 1-jén, hanem már a törvény kihirdetésekor várhatóan a jövő hét elején, folyamatban lévő ügyekre is érvényes. Nem kell tehát szándékosan elhúzniuk az érintett örökösöknek a hagyatéki ügyüket, ha nem akarnak többszázezer forintot veszíteni.

Aki külföldről hazautalja céges jövedelmét vagy magánemberként szerzett árfolyamnyereségét, és annak feléért legalább két évre magyar állampapírt vesz, az az összeg háromnegyedét leírhatja az adóalapjából. A cégautók után ezentúl többen adóznak kevesebbet: minden ilyen járműért 1600 cm3 hengerűrtartalomig havi 7000, afölött havi 15000 forintot kell fizetni, és ebből a befizetett gépjármű-súlyadót lelehet vonni.

A költségvetést megalapozó törvény tartalmazza a családi pótlék 4,5%-os emelését 2009. szeptember 1-től, a korrekciós nyugdíjemelés ugyanekkorra halasztását, valamint azt, hogy a 13. havi nyugdíj nem lehet több 80 000 forintnál, és az öregségi nyugdíjasok közül csak a 62 éven felülieknek jár. Az ingyenes iskolai étkeztetést a rászoruló hatodikosokra iskiterjesztik.

Azt is ez a jogszabály mondja ki, hogy a közigazgatási hivatalok a kormány területi szervei, és így a kormány jelölheti ki illetékességi területüket. Az azonban nem derül ki a szövegből, hogy hogyan látják el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy megyei helyett regionális hivatalokat csak kétharmados törvényben lehet létrehozni, amit viszont az ellenzék elutasít.

A pártok egyetértettek abban, hogy fejleszteni kell a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerét. Az országgyűlés nagy többséggel, egyedül a liberálisok ellenszavazataival elfogadott határozatban kéri a kormányt, készítsen törvényjavaslatot, amely egyebek közt javítja az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkezők érdekvédelmét és növeli munkáltatójuk ösztönzését, hogy az érintettek ne veszítsék el az állásukat a szolgálat miatt.

Bizottság alakul a titkosszolgálatokat is érintő közelmúltbeli megfigyelési ügy vizsgálatára. Ezt nagy többséggel, egyedül az MDF ellenszavazatai mellett határozták el. A tagokat várhatóan két hét múlva választják meg, és a megalakulás után fél évük lesz annak tisztázására, hogy mi történt az UD Zrt. körül, milyen kapcsolat van a nemzetbiztonsági szolgálatok és magáncégek között. A bizottságnak nemcsak az illetékes miniszterek tevékenységét kell vizsgálnia, hanem ellenzéki képviselők, például a FIDESZ-es Demeter Ervin volt miniszter vagy Dávid Ibolya MDF-elnök egyes lépéseinek jogszerűségét is.

Súlyosabb lesz az állatkínzás büntetése, ha az állatnak különös szenvedést okoznak. Két szocialista képviselő javaslatára egyhangúlag úgy módosították a büntető törvénykönyvet, hogy ilyen esetben maximum két év börtön helyett hármat is kiszabhassanak, és ne lehessen pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával megúszni a cselekményt.

Újra elfogadták az Európai Unió és hazánk bűnügyi együttműködéséről szóló törvényt, amelyet a köztársasági elnök visszaküldött. Sólyom László ezúttal nem a jogszabály tartalmát kifogásolta, hanem azt, hogy az előbb lépett volna hatályba, mint amennyi időt neki az alkotmány ad a kihirdetésre. Ha a képviselők sürgős kihirdetést kérnek, az államfőnek öt nap alatt kell eldöntenie, hogy aláírja a törvényt, vagy visszaküldi megfontolásra – vagy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kéri. Sürgősség nélkül 15 napja van erre. A bűnügyi együttműködési törvénynél ez utóbbi lett volna érvényes, de már a 15 nap lejárta előtt hatályba kellett volna lépnie. A köztársasági elnök levelében emlékeztette a képviselőket: nem először fordul elő, hogy ilyen formában sürgetik őt, pedig a törvények kihirdetése nem formalitás, és neki joga van az alkotmány szerinti teljes időt kihasználni a mérlegelésre. Az országgyűlés ezek után úgy fogadta el újra a jogszabályt, hogy az a kihirdetése után 30 nappal lép hatályba.

Hétfőn kiderült: támogatja a kormány adótörvény-módosító javaslatait a Magyar Demokrata Fórum, a költségvetést azonban nem. A szabaddemokraták épp ellenkezőleg döntöttek: igen a költségvetésre és nem az adómódosító javaslatokra. Megszavazza az adótörvényt az MDF – jelentette be Herényi Károly frakcióvezető. Két MDF-es kezdeményezés: az örökösödési illeték részleges eltörlése és a képviselők költségtérítésének megadóztatása miatt döntött így a frakció. Adótörvény híján ugyanis ezek sem valósulnak meg jövőre.

A Krónika kérdésére, hogy nem gondolja-e, hogy az adótörvény megszavazása miatt méginkább rásütik az MDF-re, hogy kívülről támogatja a kormányt, Herényi Károly a következőt válaszolta: ez a lehető legprimitívebb közelítése ennek a kérdésnek. Aki ilyen állításokat tesz, az nagy mértékben hozzájárul a magyar politikai kultúra jelenlegi színvonalához.

A költségvetésre és a költségvetést megalapozó jogszabályokra nemmel szavaz az MDF. Az SZDSZ pont fordítva tesz: tehát az adótörvényt utasítja el, és a költségvetést szavazza meg. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője azt mondta: az adótörvény nem segíti a versenyképességet és a vállalkozásokat, ezért szavazzák le. Bejelentette azt is: új adócsomagot terjesztenek a parlament elé, ezt a Liberális Gazdasági Tanács dolgozza majd ki.

(MR)